Pénteken ismét találkozott, és közös szándéknyilatkozatot is aláírt az innovációs miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László abban állapodott meg Palkovics miniszterrel, hogy 

"a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül."

A megállapodásban az MTA lényegében lemondott a kutatóhálózatról jövő január elsejétől. Cserébe azt mondhatják el, hogy az legalább egyben marad, használhatja az MTA brandet, és az MTA megőrzi a vagyonát. 

Ez messze van attól, amiért határozottan kiállt az MTA. Az elnökség ugyanis azt követelte, hogy a kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA felügyelete alatt, az azt irányító testületekben pedig a tudományos közösségnek legyen többsége. Ehhez képest a kutatóhálózat elkerül és feles lesz az MTA és a kormány képviselőinek a száma az irányító testületekben.

Annál biztosan jobb, mint amivel Palkovics miniszter eddig fenyegetett, mondjuk annál nem is lehetett volna rosszabb a helyzet. Kérdés, hogy ez meggyőzi-e az elnökséget. 

Az aláírt nyilatkozatban Lovász László "tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni." Vállalták, hogy közösen dolgozzák ki az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1. utáni működésének rendszerét, az alábbi feltételek szerint: 

1. Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
2. A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
3. Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
4. Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
5. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
6. Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
7. Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
8. A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
9. A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.