Pénteken ismét találkozott, és közös szándéknyilatkozatot is aláírt az innovációs miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Lovász László abban állapodott meg Palkovics miniszterrel, hogy
"a következő hetekben a tárgyaló felek kidolgozzák ennek részleteit, és az így születő javaslat a megfelelő eljárásrendben az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé kerül."
A megállapodásban az MTA lényegében lemondott a kutatóhálózatról jövő január elsejétől. Cserébe azt mondhatják el, hogy az legalább egyben marad, használhatja az MTA brandet, és az MTA megőrzi a vagyonát.
Ez messze van attól, amiért határozottan kiállt az MTA. Az elnökség ugyanis azt követelte, hogy a kutatóintézet-hálózat maradjon az MTA felügyelete alatt, az azt irányító testületekben pedig a tudományos közösségnek legyen többsége. Ehhez képest a kutatóhálózat elkerül és feles lesz az MTA és a kormány képviselőinek a száma az irányító testületekben.
Annál biztosan jobb, mint amivel Palkovics miniszter eddig fenyegetett, mondjuk annál nem is lehetett volna rosszabb a helyzet. Kérdés, hogy ez meggyőzi-e az elnökséget.
Az aláírt nyilatkozatban Lovász László "tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni." Vállalták, hogy közösen dolgozzák ki az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1. utáni működésének rendszerét, az alábbi feltételek szerint:
- Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
- A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
- Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
- Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
- A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
- Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
- Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
- A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
- A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.