Trócsányi szerint a Junckert támadó plakátokkal nem Juncker személyét támadták

Európának egy erős Európai Néppártra (EPP), az EPP-nek pedig egy erős Fideszre van szüksége - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz európai parlamenti (EP-) választási listavezetője a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lapnak egy interjúban, amely vasárnap jelent meg a lap hírportálján.

A politikus a Fidesz EPP-tagsága körüli vitával kapcsolatban kiemelte, hogy az EPP egy nagy család, amelyben sok irányzat működik, és ezek "néha összeütköznek". Elmondta: reméli, hogy a Fidesz az EPP-ben marad, és bízik abban, hogy március 20-án, amikor az EPP politikai közgyűlése tárgyal a Fidesz tagságáról, sikerül bölcs, és a Fidesznek kedvező eredményre jutni.

"Jelenleg nincsen semmilyen B-terv" - mondta arra a kérdésre, hogy van-e B-terve arra az esetre, ha kizárják a Fideszt a jobbközép pártokat összefogó EPP-ből. Megjegyezte: "mindig szomorú", amikor válásra kerül a sor egy családban, mert minden válás fájdalmas, és rendszerint senki sem nyer rajta.

A vitát kiváltó kormányzati kampányról, amelynek egyik fő alakja az Európai Bizottság EPP-s elnöke, Jean-Claude Juncker, azt mondta, hogy "nem Juncker személyét támadtuk, hanem a bizottság véleményvezéreinek rossz döntéseit".

Kifejtette, hogy a brüsszeli testület az utóbbi években úgy lépett fel, mint egy "politikai bizottság", holott az európai szerződések egyértelműen fogalmaznak, kimondják, hogy a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsnak kell meghatároznia a politikai irányt, a bizottság feladata pedig a szerződések szellemének megőrzése és a tanács által meghatározott irány követése.


"Ehelyett azt látjuk, hogy a tanács befolyása csökken, és a bizottság akarja meghatározni a politikai irányt" - mondta Trócsányi László.

A híresztelések szerint a következő magyar biztosnak szánt Trócsányi interjújában ezen kívül még ezek a dolgok merültek fel: 

  • A miniszter nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy veszélyben van-e a bíróságok függetlensége Magyarországon, és hangsúlyozta, hogy mindig is tisztelte a bíróságok függetlenségét, mert ez a legfontosabb érték egy jogállamban.
  • A közigazgatási bíróságok létrehozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a mindenkori igazságügyi miniszter hatásköre erősen korlátozott, és olyan mechanizmusokat építettek be a rendszerbe, amelyek "lehetetlenné teszik, hogy a miniszter önkényesen járjon el".
  • Arra a felvetésre, hogy a változtatások az Alkotmánybíróságot is érintették, kiemelte, hogy a magyar Alkotmánybíróság nemzetközileg igen elismert testület, a változtatások pedig az utóbbi húsz év tapasztalatai alapján valósultak meg és hozzájárultak a stabilitáshoz.
  • Arra a kérdésre, hogy az ET korrupcióellenes szakértőkből álló csoportjának (GRECO) véleménye szerint hátráltatja a korrupcióellenes küzdelmet az Országos Bírósági Hivatal és az Országos Bírói Tanács konfliktusa, aláhúzta, hogy Magyarországon száz százalékosan tiszteletben tartják a jogállamiságot, így a kormánynak nincs is hatásköre ezen a területen, és miniszterként nincs beleszólása az ügybe.

(via MTI)