A Fidesz frakció fele is aggódik amiatt, hogy az EU-ban bizonyos pártok és kormányok veszélyes kapcsolatokat ápolnak az orosz vezetéssel

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Kedden az Európai Parlament 12 fideszes képviselője közül 6-an is megszavazták azt a kemény hangú állásfoglalást, ami szerint Oroszország már nem tekinthető stratégiai partnernek, és az Európai Uniónak készen kell állnia újabb szankciók bevezetésére.

Az elfogadott dokumentum nagyon hosszan sorolja azokat az ügyeket, amikor Oroszország a nemzetközi békét veszélyezteti vagy elnyomja a demokratikus folyamatokat. A Külügyi Bizottság eredeti javaslatán alig finomítottak, de a kevés módosítás között szerepelt az is, ami szűk többséggel (304/315

törölte az oroszok magyarországi nyomulásáról szóló részt. A bizottsági javaslat egy pontja úgy szólt volna, hogy „az Európai Parlament komolyan aggódik az orosz kormány és az uniós – például a magyar – szélsőjobboldali és populista nacionalista pártok és kormányok közötti kapcsolatok miatt, amelyek veszélyt jelentenek az EU-Szerződés 2. cikkében foglalt és az Európai Unió Alapjogi Chartájában tükröződő alapvető uniós értékekre nézve, ideértve a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartását is”. 

Ebből az Európai Parlament végül kihúzta a „– például a magyar –” megjegyzést, ami azt hangsúlyozta volna, hogy Magyarországra a legjellemzőbbek az uniós alapértékeket veszélyeztető kapcsolatok. (A külön magyar említést támogató 304 képviselő közül csak 22 volt néppárti).  

Ez a szöveg már csak általában ítéli el azokat az uniós pártokat és kormányokat, amik túl szorosra fűzik a kapcsolatukat az orosz vezetéssel. Ebben a formában már a Fidesz jelenlévő képviselői is el tudták ítélni Oroszországot, legalábbis Bocskor Andrea, Deli Andor, Erdős Norbert, Hölvényi György, Kósa Ádám és Tőkés László megszavazták. 

Végül az Európai Parlament plenáris ülése 402:163 arányban szavazta meg az állásfoglalást, ami kimondja, hogy a sorozatos jogsértések miatt Oroszország többé nem tekinthető stratégiai partnernek.

A dokumentum részletesen felsorolja, hogy 2015 óta pontosan milyen ügyek okoztak feszültséget az EU és Oroszország között: 

  • orosz beavatkozás Szíriában, valamint más országokban, például Líbiában és a Közép-Afrikai Köztársaságban történt beavatkozások; 
  • nagy léptékű katonai gyakorlatok (Zapad 2017); 
  • az európai társadalmakban a választások és a népszavazás befolyásolását és feszültségkeltést célzó orosz beavatkozás; 
  • EU-ellenes pártok és szélső jobboldali mozgalmak Kreml általi támogatása; 
  • az alapvető szabadságjogok korlátozása és az emberi jogok kiterjedt megsértése Oroszországban, az LMBTI-ellenes hangulat terjedése; 
  • a politikai ellenzék elleni erőszakos fellépés; 
  • az emberi jogok védelmezői, az újságírók és a civil társadalom rendszerszintű üldözése Oroszországban, ideértve Ojub Tyityijev, a Memorial Emberi Jogi Központ csecsenföldi irodája vezetőjének önkényes fogva tartását vagy a karéliai Memorialt képviselő Jurij Dmitrijev esetét; 
  • a civil társadalom megbélyegzése azzal, hogy „külföldi ügynököknek” tüntetik fel őket; 
  • az emberi jogok durva megsértése az Észak-Kaukázusban, különösen a Csecsen Köztársaságban (emberrablások, kínzások, tárgyalás nélküli kivégzések, bűncselekményekkel kapcsolatos koholmányok stb.); 
  • a megszállt Krím félszigeten élő őslakos krími tatár kisebbséggel szembeni hátrányos megkülönböztetés, valamint a politikai indíttatású üldözés és gyilkosságok – a legismertebb esetek közé tartozik Borisz Nyemcov és Szergej Magnyickij meggyilkolása; 
  • számítógépes és hibrid támadások, vegyi fegyverekkel rendelkező orosz hírszerző ügynökök által elkövetett gyilkosságok Európában; 
  • külföldi állampolgárok megfélemlítése, letartóztatása és bebörtönzése Oroszországban a nemzetközi jogot megsértve, beleértve Oleg Szencovot, a 2018-as Szaharov-díj díjazottját és sok más állampolgárt; 
  • illegális és illegitim választások szervezése a Donyec-medencében; 
  • az érdemi döntést nélkülöző és az alapvető szabadságokat korlátozó, nem demokratikus elnökválasztás; 
  • félretájékoztatási kampányok, a Kercsi-híd jogellenes megépítése; a jogellenesen megszállt és elcsatolt Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger egyes részeinek és az Azovi-tenger nagyszabású militarizálása; 
  • az Azovi-tengeren és a Kercsi-szoroson keresztül zajló nemzetközi hajózás korlátozása, beleértve az uniós tagállamok lobogója alatt hajózó hajókat is; 
  • az ukrán hadiflotta jogellenes megtámadása és elfoglalása, valamint az ukrán katonák letartóztatása a Kercsi-szorosban; 
  • a fegyverkorlátozási megállapodások megsértését; az újságírókat és a független médiát elnyomó légkört, amelyhez az újságírók és a bloggerek folyamatos letartóztatása társul; 
  • valamint a sajtószabadság-indexet, amelynek médiaszabadsággal kapcsolatos besorolása alapján Oroszország 2018-ban a 180 országból a 148. helyen állt.

Az Európai Parlament állásfoglalása az Oroszország elleni szankciók érvényesítése érdekében felszólítja a tagállamokat, hogy vessenek véget a „aranyvízum/útlevél” programoknak, amely a gyakran a Kremlt támogató orosz oligarcháknak kedvez és alááshatja a nemzetközi szankciók hatékonyságát. Vagyis a magyar kötvényprogram sem működhetne újra az eredeti formájában, amin keresztül befolyásos orosz politikusok és állami cégvezetők is kaptak magyar papírokat.