A világ egyik legrangosabb orvosi folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben számoltak be legújabb eredményeikről a Szegedi Tudományegyetem aneszteziológiai és intenzív terápiás intézetének szakemberei. A Molnár Zsolt professzor vezette csapat a szepszis kezelésének hatékonyabb módját keresi.

A szepszis, vagy vérmérgezés rendkívül összetett kórkép. Lényegében arról van szó, hogy egy szerv sérülése, gyulladása esetén a vérben olyan toxinok jelenhetnek meg, melyek órák alatt az egész testben szétterjeszthetik a gyulladást, végeredményben a létfontosságú szervek leállását okozva.

Világszerte évente nagyjából 18 millió ember lesz szepszises, a kórházi ápolásra szorulók 1-2 százaléka kapja el. Ez a betegség felel önmagában az intenzív osztályok betegforgalmának 25 százalékáért - legalábbis a minden bizonnyal rendkívül hiányos adataink alapján, a szepszist ugyanis gyakran le se jelentik, mert általában nem ez az elsődleges betegsége a pácienseknek. A szepszisben szenvedők körében korcsoportonként változó a halálozási arány, a hatvan évesnél idősebb betegek körében a 60 százalékot is eléri. A nemzetközi felmérések szerint több kórházi páciens hal meg szepszisben, mint emlő-, vastagbél- és végbélrákban összesen.

Szegeden is évi 3-400 olyan nagyon súlyos állapotú beteget kezelnek, akinél az immunrendszernek extra segítségre lehet szüksége. Az intézetben az országban az elsők között vezették be az úgynevezett CytoSorb nevű vértisztító kezelést, amely alkalmas a vérben található gyulladási citokinek eltávolítására. Az eljárásnál a művesekezeléshez hasonló módszerrel, zárt rendszeren keresztül egy görgőpumpa segítségével átvezetik a vért egy porózus felszínű, biológiailag aktív gyöngyöket tartalmazó berendezésen. A gyöngyök összességében hatalmas felületükön képesek megkötni a citokineket, ezzel 12-24 óra alatt jelentős mennyiségben csökkentve szintjüket a vérben.

A jelenlegi nemzetközi orvosi gyakorlatban a citokineltávolító-eljárást szinte kizárólag művesekezeléssel együtt alkalmazzák. Szegeden azonban - ahogy arról a szakma egyik legrangosabb folyóiratában, a Journal of Critical Care-ben a közelmúltban beszámoltak - önállóan alkalmazták olyan betegeknél, akiknél a szeptikus sokkot a keringés összeomlása kísérte és állapotuk 6-12 órányi kezelést követően sem javult. A tapasztalatok szerint ez a megoldás rendkívül hatékony a szeptikus sokk korai fázisában.

Vizsgálataik alapján a SZTE szakemberei valószínűsítik azt is, hogy a jelenlegi protokollhoz képest a biológiailag aktív polimer gyöngyöket tartalmazó patron gyakoribb - 24 helyett 12 óránként végrehajtott - cseréje növelheti a kezelés hatékonyságát, vagyis lerövidíti a lélegeztetési időt, megrövidíti az intenzív osztályos tartózkodást és növeli a túlélési esélyt. (Via MTI)