Az SZTE rektora vizsgálatot rendelt el Gulyás László rasszista és szexista kijelentései miatt
„A Gulyás Lászlónak tulajdonított kijelentések ellentétesek a Szegedi Tudományegyetem értékrendjével” – közölte az egyetem.
„A Gulyás Lászlónak tulajdonított kijelentések ellentétesek a Szegedi Tudományegyetem értékrendjével” – közölte az egyetem.
A Szegedi Tudományegyetem egyik délutáni előadásán Gulyás László cigányozott, niggerezett és ribancozott.
Közbeszerzés nélkül nyerte el a megbízást egy cég, melynek a szerződés aláírása idején az egyetem közbeszerzési szakértője volt az egyik tulajdonosa.
Megnéztük, hogy Szegeden és Pécsen miért nem alakult ki olyan ellenállás a modellváltással szemben, mint amilyet az SZFE-n láthattunk ősszel.
Csirik János nyílt levélben kéri Horváth Dezsőt, hogy mondjon le dékáni címéről.
Szerinte képviselői „kiskorúság” lett volna az általa képviselt kari tanács akaratát követni. A szegedi Fidesz alelnökeként korábban arról írt a Magyar Nemzetben, hogy az egyetemi oktatók ne politizáljanak.
Olyan zavarosra sikerült a végszavazás az egyetem modellváltásáról, hogy van, aki az egészet érvénytelennek tartja.
„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.
A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.
Ami enélkül történik, az nem demokratikus.A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni.
A hatalom hozzáállásáról meggyőződhettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása során. Ott azonban – talán a kisebb létszámú és a szervezetet magáénak érző egyetemi polgárságnak is köszönhetően – valódi társadalmi vita alakult ki már a folyamat elején. Tiltakozások, nyilvános megszólalások, egyeztető fórumok követték egymást. Az ellenállás talán sikertelen volt, de nem múlik el nyom nélkül.
A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek esetében esély sem nyílt erre olyan mértékben, mint az SZFE-n láthattuk. Ennek több oka is lehet. Ezek nagyon nagy, több tízezres egyetemi polgársággal rendelkező intézmények, nehezebb bennük közösséget teremteni. Talán az érintett városok helyi politikai élete is nehezebben fogadja be az eltérő véleményeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mernék az érintettek megfogalmazni a véleményüket, hanem azt is, hogy a kommunikációs tér nem ösztönöz a véleményalkotásra, a közügyekbe való beleszólásra.
Mi, civilek ez utóbbin szeretnénk, és tudunk is változtatni. 2020 nyara óta fokozott ütemben építjük ki Budapesten kívüli jogsegély-szolgálatunkat. Véletlen, hogy éppen az érintett városokban, Pécsen, Debrecenben és Szegeden vagyunk már személyesen elérhetők, de hiszünk abban, hogy a jogérvényesítésen keresztül a jogtudatosság mind több városban – és vonzáskörzetükben – erősödik, és néhány év múlva már olyan lesz a kommunikációs tér az ország nagy részében, amiben nem az a furcsa, ha valaki kiáll magáért és érvényesíti az érdekeit, hanem az, ha ezt nem teszi meg. Amiben az lesz a magától értetődő, hogy sokan szeretnének beleszólni, és bele is tudnak szólni a helyi közösséget érintő kérdésekbe, nem vonulnak ki a közügyek alakításából.
Ne legyen kétség bennünk: nemcsak azért alacsony a bevonódás az egyetemek átalakításával kapcsolatban, mert a változást erővel keresztülvivő minisztérium alig tett valamit érte, hanem azért is, mert a jelenlegi rendszer mindenkit arra késztet, hogy ne szóljon bele azokba az ügyekbe, amelyek őt és közösségét érintik.
A hazánkból már részben elüldözött Közép-Európai Egyetemen éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. január 27-én adott elő a világhírű jogfilozófus, Ronald Dworkin. Előadása végén tanárát, Learned Hand bírót idézte, aki a II. világháború legrosszabb napjaiban, a Central Parkban összegyűlt tömeg előtt azt mondta: „Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Dworkin ehhez azt tette hozzá, hogy a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, ami lehetővé teszi, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon az emberek szívében. Ezt az oxigént akarjuk eljuttatni azokba a közösségekbe, melyek tagjai meg vannak fosztva a közügyekbe való beleszólástól.
Lehet, hogy az egyetemek privatizációja most demokratikus vita nélkül történik meg, de nem szükségszerű, hogy Magyarország örökre olyan hely maradjon, ahol nincsenek ilyen viták.(Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)
Egy nappal a SOTE és egy héttel a Debreceni Egyetem után.
Miközben az intézményben még nincs hivatalos döntés, mert a szenátus garanciákat várnak a függetlenségük megtartására.
A pécsi, a szegedi és a debreceni tudományegyetemek vezetése igyekszik lehetőségként beállítani az alapítványi modellváltást. A kormánytól várnának garanciát az egyetemi autonómia megmaradására, pedig a kormány épp olyan testületek kezébe készül adni az intézmények irányítását, amiket ezek az ígéretek egyáltalán nem kötnek.
A Szegedi Tudományegyetem közleménye szerint az állami finanszírozású képzések típusát, összetételét, nagyságrendjét a működési modell esetleges megújítása nem befolyásolja.
Már augusztustól.
Gépjárművet vezetni és adminisztrációt végezni.
Mirnics Károly, a Nebraska Egyetem professzora szerint a demokrácia halála, ha az egyetlen szabály a hatalom embereitől való félelem.
Miután a rektor – aki tiroli síelése után karantén helyett tovább dolgozott, de kiderült, hogy koronavírusos – kirúgta az ellene etikai eljárást indító bizottság elnökét.
Rovó volt az az orvos, aki tiroli síelése után nem vonult karanténba, hanem tovább dolgozott. Aztán kiderült, hogy koronavírusos.
Az intézmény folyamatosan teszteli munkatársait, így derült ki a fertőzés.
A Maros és a Nagyág vizében és a nagyobb magyar városok strandjainál a legrosszabb a helyzet.
Mert kiderült, hogy együtt koszorúzott a Szegedi Tudományegyetem koronavírus-fertőzött rektorával.
A megyei orvosi kamara elnöke azt is hangsúlyozta, hogy „nem célravezető, ha az érdemi kérdésektől dührohamot kap az államtitkár”.
Az orvos elismerte, hogy hazatérése után nem vonult karanténba, de szerinte „kizárt”, hogy akármelyik pácienst fertőzésveszélynek tette volna ki.
Online, anonim kérdőívet tettek közzé, hogy jobban értsék, mi történik Magyarországon járványügyben.
Az RTL Híradója szerint nem nem vonult karanténba az ausztriai síelés után.
„Az orvos megnézte a feleségem nőgyógyászati listáját, a fiamnak a gyerekklinikán való bentlétét, nekem az ortopédiai műtétemet” – mondta az RTL Híradónak a nő férje.
A csúcsfizetésű professzoroknál is többet keres Kobza Miklós Szegeden.
A kórházakban többen halnak meg vérmérgezésben, mint emlő-, vastagbél- és végbélrákban összesen.
Zakar Péter nyilatkozata miatt az egyetem munkatársai is tiltakoztak, de a rektor szerint nincs itt semmi látnivaló.
Ugyanakkor Zakar Péter szerint a helyi lap csak rosszul idézte a szavait.
Hirtelen „kockázatosnak” minősült az együttműködés.
A 32 éves Török Márk 2007-ben lett a HÖK-elnöke az egyetemen. És mindent elkövet azért, hogy még maradhasson.
A Solvo, a HR Pharma Kft. és Szegedi Tudományegyetem konzorciuma őssejtalapú hepatociták előállításának kutatását végzi, gyógyszerfejlesztési célokra.
Az orvoshiány nemcsak a betegellátásban okoz komoly gondokat, hanem az orvosképzésben is: fontos gyakorlati órák maradhatnak el, mert az adott orvosra inkább a műtőben van szükség. Az Abcúg riportja.
A Szegedi Tudományegyetem rektora megfosztotta a tisztségétől, de a hallgatói önkormányzat bírósághoz fordult.
Török Márk tizenharmadik évét kezdte meg a Szegedi Tudományegyetemen.
Az egyetemi könyvtár melletti rész kapja meg a volt elnök nevét.
Kamuk a neten keringő fotók, tényleg jön a Neptun. Mondjuk nem biztos, hogy jobban járnak vele.
A miniszter szerint az egyetem vezetősége kormányellenes politikát folytat. A rektor szerint szó nincs erről.
Török Márk jövőre is indulni akar, mert szerinte vannak olyan külső körülmények, amiket egy férfiember vállal.
Bár tizenheten pályáztak, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma február 15-ét jelölte meg a Szegedi Tudományegyetem új kancellárjának kinevezésére, egyelőre nincs döntés. Arról, hogy miért nincs nyertes és mikor lesz, a minisztérium sajtóosztálya nem tudott nyilatkozni. Korábban felröppent, hogy Selmeczi Gabriella is elindult a posztért, de ő ezt tagadta. (Délmagyar.hu)
Végre egy igazán megnyugtató hír.
A szegedi Ságvári gimiben az átnevezés ellenére sem lett jobb a fűtés.
A képen lengyelül az állt, hogy „végre normális bevándorlók”.
A papíron kívül vitték a folyékony szappan és a vécékeféket is. Erre az könyvtár egyetem vezetése egy váratlan húzással bezáratta a vécéket azzal, hogy lehet menni az Egyetemi Kávézóba, ha valaki nem bírja ki hazáig. (szegedma)
A tovább gomb mögött van is egy iszonyatot keltő vizuális tartalom a bőr alá helyezett hallókészülékről.
A tervek szerint csak 2018-ra lesz kész, ha elkészül.