Hiába a családbarát kormány, a szülészeten még mindig egy zsák pénzt fizetnek ki a nők

2019 március 27., szerda 9:30
558

Létezik Magyarországon egy szolgáltatás, amelyet a nők túlnyomó többsége életében legalább egyszer igénybe vesz, a törvény szerint ingyenes, mégis sokan egy zsák pénzt kifizetnek érte,

  • tisztázatlanul,
  • bármiféle számla nélkül,
  • bármiféle szerződés megkötése nélkül,
  • zsebből zsebbe,
  • a legtöbb esetben adózatlanul,
  • és teljesen számonkérhetetlenül.

Ez a szolgáltatás a szülészet, a személy, akitől vásárolni kell, az az orvos vagy szülésznő, a pénz, amit a szülőknek adni kell, pedig hálapénz néven fut a köztudatban.

A Transparency International Magyarország (TI) és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség kedden publikált egy jelentést arról, milyen korrupciós mechanizmusoknak lehetnek az áldozatai nők Magyarországon (szerzők: Juhász Borbála és Sági Mirjam, szerkesztő: Ligeti Miklós). A párkapcsolati bántalmazás és a prostitúció fölött szemet hunyó állami hivatalok mellett pedig a leghangsúlyosabb dolog - amivel a két előbbi témával ellentétben valószínűleg a magyarok többsége így vagy úgy, de találkozik élete során - az a szülészeteken fizetendő hálapénz.

A paraszolvencia olyannyira a magyar egészségügy része, hogy a TI egy 2016-os felmérése szerint a közszolgáltatások között kenőpénz tekintetében a leginkább érintett terület az egészségügy.

A KSH szerint 2014-ben 8,3 milliárd forintot költöttek a magyarok hálapénzre, ennek közel a felét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták, 2,5 milliárd forint jutott a házi- és szakorvosoknak, míg a fogorvosok 1,1 milliárd forintot, az ápolók, orvosi asszisztensek és műtősök pedig együttesen 508 millió forintot kaptak. A várandósgondozásban pedig a hálapénz különösen elterjedt, az elmúlt évtizedben több kutatás is arra jutott, hogy a várandós nők több mint fele fizet a szülészeten, egy 2014-ben végzett reprezentatív kutatás pedig egyenesen arra, hogy a megkérdezett nők közel 80 százaléka fizetett a szülésért.

Egy 2017-es vizsgálat szerint a nők átlagosan 50 ezer forintot fizetnek hálapénz gyanánt, de vannak helyzetek, amikor több százezer forint is gazdát cserél. Többek között épp ez a baj:

Még azt sem lehet tudni, hogy mennyi az annyi, szürkezóna már a jogi szabályozás is. Ha valaki nem fizet, akkor lehet, hogy hátrány éri élete egyik legfontosabb pillanatában. Viszont ha fizet, akkor simán előfordulhat, hogy rosszabb helyzetbe kerül.

A rendszer kikényszeríti a hálapénzt

A hálapénz évtizedes problémája a magyar egészségügynek, általánosan elfogadottá vált, hogy fizetni kell. Mindez az egészségügy alulfinanszírozásában gyökerezik. Ott ahol

  • alacsonyak a fizetések,
  • korszerűtlenek az eszközök,
  • és hierarchikus az irányítási struktúra,

valamint

  • hosszúak a várólisták,
  • túlterhelt a személyzet,
  • kiszámíthatatlan az ellátás,
  • és hullámzó a minőség,

ott beteg és orvos is rá van kényszerülve, hogy hálapénzt adjon és vegyen át.

Jogilag lehet is meg nem is. A törvény szerint a hálapénz vesztegetésnek minősül, ha előre adják oda és azzal előnyt vásárol magának a beteg. Ha viszont utólag adják és a kórházi szabályzatban is benne van, hogy utólag az orvos elfogadhatja - márpedig a legtöbb szabályzatban a jelentés szerint benne van - akkor nem törvénytelen az elfogadása. De adóköteles.

“Na, vajon hány orvos adózik utána?” - kérdezte a jelentés bemutatóját követő vitán Lőrincz Katalin, a Másállapot a Szülészetben Mozgalom tagja.

Lőrincz korábban dúlaként tevékenykedett, jelenleg orvostanhallgató, a mozgalmuk három éve foglalkozik édesanyák szüléstörténeteivel, amelyek között Lőrincz szerint vannak pozitívak és traumatikusak is. Utóbbi alatt nem valami “véres dolgot” kell érteni, hanem Lőrincz szerint egyszerűen azt, hogy hiába áll a zárójelentésben, hogy a szülés komplikációmentes volt, az anya és a gyerek is egészséges, mégis negatív az anya szülésélménye. Ehhez hozzájárulhat egy sor dolog, a siető orvos, a beavatkozások és a hálapénz is.

Lőrincz szerint a hálapénz teljesen nyilvánvaló dolog a szülészeten, “ kint van az asztalon”. A rendszer maga kényszeríti a nőket, hogy a kifizessék, már akkor amikor az előzetes vizsgálaton a nővér megkérdezni, “és ki az orvosa?”.

“A választott orvos kétélű fegyver” - magyarázta Lőrincz. A szülők ugyanis azt fizetik meg ilyenkor, hogy az orvos ott legyen. “Ha nincs ott, akkor velem valami rossz fog történni. Kicsit belegondolva, ez a rendszerbe vetett hit teljes hiánya” - mondta.

Fotó: GUILLAUME SOUVANT/AFP

A jelentésben megszólaló szakértők - többek között Lőrincz Katalin is - úgy magyarázzák a szülészeten kifizetett hálapénzt, hogy arra a speciális helyzet miatt van szükség, amibe a várandósság és a szülés során kerülnek a nők (és a családjuk).

“Ha rendben is mennek a dolgok és 95 százalék biztonság van, még akkor is hajlandó az ember 100-200 ezer forinttal megfejelni, hogy 98 százalékos biztonságot érjen el” - mondta erről egy egészségügyi szakjogász a jelentésben.

Az EMMA Egyesület munkatársa azt mondta, a legtöbb nő ilyenkor szeretne saját orvost, többek között azért, hogy a várandósság folyamata alatt nagyobb döntési szerephez jusson. Plusz megnyugtató tudni, hogy van egy orvos, akihez fordulni lehet, megbízható és felvilágosítással szolgál.

A gond az, hogy bár a választott orvos nagyobb biztonságérzetet nyújthat a várandós nőnek, alapvetően semmi garancia nincs rá, hogy valóban a megbeszéltek szerint fog zajlani a szülés, vagy hogy biztosan jelen lesz a választott orvos - áll a jelentésben.

Lőrincz ezt azzal magyarázta, hogy a választott orvosnál még az sem biztos, hogy egyáltalán aludt az előző éjszaka. "Lehet hogy ügyelt, és 36 óra ébrenlét után megy be, miközben a vajúdás akár egy napig is eltarthat” - mondta. Ezután persze, hogy fáradt és türelmetlen, irreális dolog elvárni, hogy kivárja anélkül a vajúdást, hogy “bele akarna piszkálni”. Aztán az egyik beavatkozás után jön a másik, végül pedig az egész a visszájára fordul.

“Úgy érzi az orvos, hogy muszáj csinálnia valamit, mert adtak neki pénzt, tehát tenni kell valamit. Pedig a legtöbb szülésnél semmit nem kéne tenni, csak ülni kéne és várni, de hát az nyilván fura, hogy valakinek azért fizet az ember, hogy csak üljön és várjon” - mondta Lőrincz.

A jelentés megjegyzi, hogy a császármetszések aránya világszerte növekszik, Magyarország pedig a listavezetők között van: az összes szülés között a császármetszések aránya 2015-ben az OEP adatai szerint 39 százalékot tett ki. Azt is hozzátették, hogy Magyarországon a szülők inkább orvost választanak, eközben az Európai Unióban az orvos személye nem olyan jelentős. A komplikációmentes szüléseket a szülésznő vezeti le, és ha mégis orvosra van szükség, akkor ott a szülés idejében éppen szolgálatban lévő orvos.

S mégis, az orvosválasztás és a hálapénz kifizetése két dologban valamelyest elérheti a célját. Schmidt Erika, az EMMA Egyesület munkatársa a beszélgetésen ismertetett pár adatot az egyesület és egy amerikai orvos közös magyarországi felméréséből. Ez reprezentatív és 2014-ben vették fel.

E szerint a megkérdezett nők 79 százalékának volt választott orvosa. Ennek a 79 százaléknak a 12 százaléka perkált az orvosnak előre meghatározott összeget, 78 százalékuk pedig azt mondta, az orvos nem kért tőlük pénzt, ők mégis fizettek.

Azok körében, akiknek volt választott orvosuk 48 százalék volt a császármetszések aránya. Akiknek nem volt, azoknak a körében csak 33 százalék.

A többi mesterséges beavatkozás is látványosan felülprezentált volt azoknak a körében, akiknek választott orvosuk volt, azaz túlnyomórészt fizettek az orvosnak.

Viszont:

Akik nem fizettek, azoknak a 62 százaléka talált valamilyen kivetnivalót az orvos viselkedésben. A fizetősöknél ez a szám csak 42 százalék volt. A fizetősök 59 százaléka mondta azt, hogy volt beleszólása az orvos döntéseibe. A nem fizetősöknek csak 35 százaléka mondta ezt.

“A legtöbb, amit a nők megvehetnek, az a biztonság illúziója, és hogy a személyes preferenciáik legalább valamilyen módon érvényesüljenek” - mondta Schmidt Erika.

Kik azok, akik a leginkább fizetnek? Azok a nők, akik minél idősebbek, minél magasabb a végzettségük, és  az első vagy a második gyereküket várják.

Épp a hálapénz az, ami ott tartja az orvosokat a szülőszobán

Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár, az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport tagja arról beszélt, hogy a betegek a hálapénzzel általában azt a bizalmat és azt a személyességet akarják megvenni, amelyet amúgy nem kapnak meg az egészségügytől. Pedig sokan igényelnék.

Kincses szerint ezen lehetne változtatni, és két út lehetséges. Egyrészt át lehetne alakítani úgy a magyar egészségügyet, hogy az olyan legyen mint egy hamburgerező: mindenki ugyanazt kapja, és az embereknek már eszébe sem jut, hogy borravalót adjanak, mert tudják, hogy akkor is ugyanaz a sajtburger jár. Ez azonban túl idealisztikus, nincsenek meg a feltételei a magyar egészségügyben. “A kórházak zöme a szakmai minimumnak sem felel meg” - mondta.

Fotó: FETHI BELAID/AFP

Ehelyett szerinte inkább a másik utat érdemes választani. Kimondani, mi az, ami mindenkinek jár, az extra szolgáltatásokat pedig fehéren, akár pénztári számla terhére, nem zsebbe fizetve meg lehessen vásárolni. Szerinte a jelenlegi hálapénzes struktúrával rengeteg kár éri az egészségügyet is. A fiatal orvosok nem jutnak beteghez, mert az idősebb főorvosok a paraszolvencia miatt megtartják őket maguknak. Eközben a rendszer nem képes hatékonyabbá válni, mert a piramis csúcsán lévő orvosok őrzik a pozícióikat, amely által hozzájutnak a jelentős bérkiegészítést jelentő hálapénzhez.

Nem a nők a hibásak, ez egy rendszerszintű dolog - mondta Lőrincz Katalin arra, hogy miért fizetnek mégis a páciensek. A szülészet esetében nem lehet elvárni azt, hogy a szülők kockáztassanak, és ne fizessenek, amikor mindenki más fizet. Hiszen nekik csupán egy-két szülésélményük lesz az életben. Szerinte a jelenleg hiányzó irányelveket kellene létrehozni a szülészeteken, amelyek kimondják, mihez kell tartania magát egy orvosnak a szülés során, és a bábai szemlélet felé kellene elmozdulni.

A bábai szemlélet értelmében a komplikációmentes, élettani szülésnél nincs szükség arra, hogy jelen legyen orvos, főleg nem akkor, amikor a vajúdás több napig elhúzódik.

„A világ nagyobb részén nincsen jelen szülész-nőgyógyász az élettani szüléseknél, mert semmi keresnivalója ott, hiszen ez szülésznői kompetencia. És pont a hálapénz az, ami itt tartja az orvosokat a szülőszobán, mert ez egy iszonyú jó pénz.” - mondta Lőrincz.

Kincses Gyula szerint egyre többen vannak az orvosok között, akik azt mondják, lehet tisztességesen is dolgozni, például az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű csoport tagjai. A Szinapszis és a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete 2013-ban készített, majd 2016-ban megismételt kutatásából is az derül ki, hogy változik a paraszolvencia megítélése az orvosok körében A felmérés szerint bő három év alatt 19 százalékról 33 százalékra nőtt a paraszolvenciát teljes mértékben elutasító orvosok aránya.

A kormány az utóbbi években egy sor intézkedést hozott a gyermekvállalás ösztönzése érdekében, 2018-at még a családok évének is nyilvánították. 2018-2020-ban tízmilliárd forintot fognak költeni “családbarát szülészetek" kialakítására. Egyelőre 44 kórház nyert pénzt ilyen szülészetek kialakítására.

Hogy milyenek lesznek ezek a szülészetek? Kásler Miklós miniszter szerint azt az igényt fogják kiszolgálni, miszerint a szülők arra vágynak, hogy családias, intim környezetben, de a kórház adta szakmai biztonság mellett hozzák világra gyermeküket. Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár azt mondta, az volt a céljuk, hogy a legbiztonságosabb és legintimebb környezetet alakítsanak ki az egyes intézmények szülészeti osztályai.

A hálapénzről a szülészetek felújításának bejelentésekkor nem volt szó, de Kásler idén januárban, Novák Katalin pedig még 2017-ben beszélt erről a Mandinernek. Az emberi erőforrások minisztere szerint az orvosoknak lényegesebben nagyobb fizetést kellene kapniuk a mostaninál ahhoz, hogy megszűnjön a paraszolvencia.

Novák is a béremelést hangsúlyozta, de ő hozzátette, hogy szülészetnél ez nehéz kérdés, hiszen “nehéz elvárni, hogy egy orvos a munkája mellett a nap huszonnégy órájában rendelkezésre álljon”.

“Bár egy jól képzett egészségügyi személyzet le tud vezetni egy szülést, a legtöbben még mindig akkor érzik magukat biztonságban (Nyugat-Európával ellentétben), ha egy általuk kiválasztott orvos van jelen a szülésnél. Kérdés, hogy elvárható-e egy orvostól, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül a munkaidején túl is folyamatosan rendelkezésre álljon.” - mondta az államtitkár.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt