Hosszú még az út odáig, hogy ezt az országot családbarátnak lehessen nevezni

Ritka, hogy egy kormánypárti politikus a parlamenten kívül leüljön vitatkozni egy ellenzéki politikussal, ezért minden ilyen eseményszámba megy. Szerda este a Joghallgatók Önképző Szervezete szervezett egy vitát, ahol Novák Katalin családügyi államtitkár és Bangóné Borbély Ildikó szocialista országgyűlési képviselő beszélgettek a kormány családpolitikai intézkedéseiről.

A kormányzatnak láthatóan nagyon fontosak a gyermekszám növelésére, a családok anyagi támogatására vonatkozó intézkedések, a kormányzati politikának a gerincét adja az narratíva, hogy a Fidesz-KDNP a magyar családokat támogatja a - vélt vagy valós - bevándorlást támogató intézkedések ellenében. Az ellenzék többnyire próbál nem felülni erre a lóra, és azzal érvel, hogy elég nehéz úgy gyereket vállalni ma Magyarországon, hogy az egészségügy és az oktatás romokban van, a fiatalok alig jutnak lakáshoz, és inkább külföldön próbálnak szerencsét.

Ezek markánsan különböző értelmezések, a kormány családpolitikai intézkedéseinek pedig akár az alapját is lehetne vitatni (már azt, hogy kell-e egyáltalán az országnak, hogy hosszútávon tízmillióan lakják),

a szerdai vitán azonban látványosan megmutatkozott, mennyire nehéz helyzetben van az ellenzék akkor, amikor a bőkezűnek látszó kormányzati családpolitikával kapcsolatban kell állítaniuk valamit.

Hiába gondol ugyanis mást két politikus arról, hogyan kellene támogatni a gyerekvállalást, nehéz úgy kritikát megfogalmazni bármivel szemben is, hogy közben a család és a gyermek fontosságát minden percben hangsúlyozni kell. Na nem mintha ezt bárki is vitatta volna.

Fotó: /Joghallgatók Önképző Szervezete/Nyitrai Dávid

Novák és Bangóné között a másfél órás vita első fél órájában szinte alig lehetett különbséget tenni, hosszasan beszéltek róla, mennyire fontos számukra a gyerek, a gyereknevelés és a gyerekneveléssel járó felelősség. Bangóné még meg is jegyezte, hogy szerinte sokkal több közös van bennük Novák Katalinnal, mint azt bárki gondolná. Például az, hogy mindkettőjüknek három gyereke van, és sokat futnak.

Ebből a kedveskedésből egy idő után már Nováknak lett elege.

“Mielőtt megöleljük egymást és unalomba fordul az egész, azért bízom benne, hogy alapvető dolgokban nem értünk egyet” - mondta. Ezután pedig olyan elmúltnyolcévezésbe kezdett, amire rég volt példa, hiszen az elmúlt nyolc év lényegében már 8-16 évvel ezelőtt történt.

Novák Bangóné szemére vetette, hogy a szocialisták elvették GYED-GYED harmadik évét, pedig szerinte fontos megőrizni azt a vívmányt, hogy az anya otthon maradhasson a gyerekével, ha akar. A családi adókedvezményt is eltörölték és még a családi pótlékot is meg akarták adóztatni, így szerinte elég hiteltelen most azt állítani, hogy az MSZP számára a család az első.

Azt is Bangóné szemére vetette, hogy az MSZP nem szavazza meg a parlamentben a kormány családtámogató intézkedéseit. Erre Bangóné később azt mondta, igen, mert nehéz úgy megszavazni egy bizonyos intézkedést, ha azt egy törvényben szerepeltetik egy sor olyan intézkedéssel, amit amúgy nem támogatnak. Erre Novák azzal kontrázott, hogy a 2019-ben bevezetett otthongondozási díjat (lényegében ápolási díj) sem szavazták meg, holott az egyedüliként lett benyújtva. Erre Bangóné azt mondta, hogy azt a szakmai szervezetek sem támogatták, és az ő kérésükre nem szavazták meg.

Novák hosszan sorolta, hányféle intézkedést vezettek be az elmúlt években a családok számára: CSOK, kamattámogatott kölcsön, babaváró hitel, 3 gyerek után a jelzáloghitel mérséklése.

“Ma egy fiatal pár, akik úgy döntenek, összekötik az életüket, és vállalják, hogy családot szeretnének, kapnak 25 milliót, amit nem kell visszafizetniük, van kamattámogatott hitelük, ilyesmi soha nem volt még Magyarországon és bízom abban, hogy meg lesz az eredménye” - mondta Novák.

Bangóné azzal vágott vissza, hogy eközben viszont 11 éve nem nőtt a GYES összege, a minimálnyugdíj összege sem, és a családi pótlék összege is változatlan 2008 óta. A családi adókedvezményt szerinte csak azok tudják maximálisan kihasználni, akiknek elég magas a fizetése.

A babaváró hitel pedig valójában egy csapda, hisz az nem támogatás, hanem hitel.

Ráadásul feltétel hozzá az, hogy házasságban kell élni. “Nálam család az is, akik élettársi kapcsolatban élnek, nem tudok különbséget tenni” - mondta a szocialista politikus.

Ezeket az adok-kapokat aztán rendre megszakították olyan teljesen meghökkentő fejtegetések, amikor például Bangóné azt magyarázta, ő miért baloldali. Azért, mert szerinte az első Fidesz-kormány alatt semmibe vették azokat a nőket, akiknek nem volt gyereke, neki pedig akkor még nem volt, ráadásul az sem volt biztos, hogy egyáltalán lehet-e.

Novák erre röviden csak annyit mondott, hogy ő azért jobboldali, mert antikommunista. Erre nagy tapsot kapott a hallgatóságtól.

A tempót szinte végig a lendületesebben beszélő Novák diktálta, egy-egy ponton még finoman személyeskedett is egy sort, amikor például utalt rá, hogy Bangóné nem tud helyesen írni (korábban Bangóné rosszul írt fel egy szót az aszfaltra egy tüntetés során).

Közben pedig végig arról beszélt, hogy az állam senkinek sem akarja megmondani, hogy vállaljon-e gyereket, vagy hogy hány gyereket vállaljon, csak segíteni, támogatni akar, és bele akar rakni a párok döntésébe annyi anyagi pluszt, hogy ne azon múljon a gyerekvállalás.

Mindezekre Bangónének egyáltalán nem voltak hatásos válaszai, pedig ha valami, akkor az teljesen nyilvánvaló, hogy a kormánynak igenis határozott gondolata van arról, hogy igenis vállaljanak gyereket a magyarok, és legalább 3-at, mert csak úgy nő a népesség. Erről szól szinte a teljes családpolitika.

Fotó: /Joghallgatók Önképző Szervezete/Nyitrai Dávid

Novák azt is többször megemlítette, hogy a kormány látványosan sokat költ erre a területre. Kihangsúlyozta, hogy a GDP 4,8 százalékát költi a kormány családtámogatásra, az OECD átlag pedig csak 2,5 százalék. Ha valami olyan adatot mondott neki Bangóné, amivel nem akart mit kezdeni, akkor ügyesen váltott. Így arra a felvetésre, hogy egyre kevesebb a szülőképes korú nő az országban, például azzal reagált, hogy a teljes termékenységi arányszám (azaz, hogy egy pár hány gyereket vállal), az nő. 2011 óta 1,26 százalékról kb. 1,5 százalékra. De aztán gyorsan hozzátette azt is, hogy ez is kezd újra laposodni, “így van még tennivaló”.

A “van még bőven tennivaló”, “a sok feladat van még” kifejezéseket Novák rendszeresen puffogtatta.

Sőt a beszélgetés végén nyíltan kimondta, hosszú még az út odáig, hogy Magyarországról azt lehessen mondani, hogy családbarát ország.

Mindezekkel szemben Bangóné inkább csak felemlegetett súlyos gondokkal küzdő szektorokat, elmondta, hogy nem lehet hallgatni az egészségügy és az oktatás helyzetéről, arról, hogy a ténylegesen bejelentett munkavállalók fel minimálbéren van, vagy hogy mennyi hálapénzt kell fizetni a szülészeteken, és lassan kihalnak a gyerekorvosok.

Döbbenten hallom, hogy a fiatalok kalandvágyból mennek el

De azért volt egy-két olyan fajsúlyosabb téma, amelynél Bangóné is megtalálta a hangját. Például már rögtön a vita elején felvetette, hogy az ország legsúlyosabb problémája az elvándorlás, és a statisztikák szerint minden hatodik gyerek külföldön születik. Erre Novák azt felelte, hogy ez nem igaz, csak a gyerekek két százaléka születik külföldön. Persze, bele lehet ebbe számolni az állampolgárságot kapott határon túli magyarokat, de ez így csak riogatás.

Az államtitkár ezután azt fejtegette, hogy a magyar fiatalok csupán néhány évre mennek külföldre tanulni és dolgozni, aztán jó eséllyel hazajönnek.

Szerinte nem érdemes vészforgatókönyvekről beszélni, hiszen még Ausztriából is többen vándorolnak ki.

“Döbbentem hallgatom, hogy az államtitkár asszony arról beszél, hogy a fiatalok kalandvágyból mennek el, és a kalandok után hazajönnek. Én Hajdú-Bihar megyéből származok, Kabáról, és ott utcák állnak üresen” - mondta erre Bangóné.

Majd hozzátette, hogy eközben a falusiak mobilitása szörnyű, az emberek vidéken a saját, eladhatatlan házaik foglyai, hiába kapnának állást például Győrben, ha nem tudnak ott lakhatást szerezni. Emiatt szerinte albérlettámogatás és bérlakásprogram kellene.

Novák erről teljesen mást gondolt. “Abszolút nem értünk egyet” - mondta. Szerinte a magyaroknak nem albérletekre, hanem saját lakástulajdonra van szükségük, ez jött ki az általuk készített felmérésből, a fiatalok azt mondták, saját tulajdonú lakásban szeretnének élni. Sőt, szerinte a szülők is csak akkor érzik biztosítottnak a jövőjüket, ha már a gyerekeiknek is megvan a lakástulajdona. Ezért nem is akarnak bérlakásokat.

Fotó: /Joghallgatók Önképző Szervezete/Nyitrai Dávid

A családi pótlékot szintén Bangóné hozta be a vitába. Erre Novák azt mondta, hogy ők voltak azok, akik iskoláztatáshoz kötötték a pótlék kifizetését, mert már nagyon magas volt az 50 órát meghaladó hiányzások száma. Aztán ennek hatására egy év alatt 60 százalékkal csökkentek a hiányzások. “Szerintem érdemes volt meglépni” - mondta Novák. Kiemelte azt is, hogy ingyenessé tették az iskolai tankönyveket.

Erre Bangóné még tudott kontrázni, azt mondta, Novák azt elfelejtette megemlíteni, hogy a tankötelezettség leszállításával viszont 100 ezer diák esett ki az oktatásból. A szegényebb megyékben a 16 éves fiatalokat a szüleik inkább elküldték közmunkára, az ugyanis jobb pénz, mint a családi pótlék.

“A Fidesz legálissá tette a gyerekmunkát” - mondta.

Bangóné kitért arra is, hogy szerinte a gyerekvállalási kérdésekben a legnagyobb teher a nőkön van, számára a családi konzultáció is azt közvetítette, hogy a nők felelőssége a demográfia. “Miért mindig a nőkre akarjuk rakni a felelősséget?” - kérdezte. Majd hozzátette, hogy ez két emberen múlik, szükség van a terhek megosztására, de Magyarországon mégis a nők esnek ki a munkaerőpiacról, ez számukra hátrány.

Novák erre azt mondta, igaz, hogy a nőknek adatott meg a gyermekszülés és szoptatás kiváltsága, de szerinte ennek nem kell azt jelentenie, hogy a nőknek le kell mondania a szakmai előmenetelről. Ezzel a problémával korábban ő is szembesült a gyerekei születésénél. Akkor úgy döntött, hogy parkolópályára teszi a külügyi hivatali pályáját, az édesanyja még mondogatta is neki, hogy ennyi volt számára a karrier. De most újra dolgozik.

“Kell a bölcsődei ellátás, a nagyszülői gyed” - tért vissza a kormányzati intézkedésekhez.

Az apák pedig szerinte ugyanúgy kivehetik a részüket a gyereknevelésből, elmehetnek GYES-re, GYED-re. “Nem hiszek a felülről rákényszerített megoldásokban” - mondta, utalva arra, hogy az apának is kötelező legyen otthon maradnia. Azt mondta, ő így is sok apukával találkozik az óvodában, bölcsődében, ezért úgy látja, hogy a fiatal férfiak ki akarják venni a részüket a gyereknevelésből. A rugalmas munkaidő pedig ugyan még nem alakult ki, de vannak lehetőségek otthonról dolgozni. "Elindultunk az úton, de sok feladat van még” - mondta.

A vita végén Bangóné elmondta, hajlandóak lesznek megszavazni a Fidesz családvédelmi akciótervét, ha a Fidesz is megszavazza az ő indítványaikat, például a családi pótlék emelését, vagy a lakbértámogatás bevezetését.

“Nem fogjuk az MSZP családpolitikáját megszavazni, mert az egyszer már nem vált be, a saját utunkat járjuk” - mondta erre Novák.