"Ha valaki kíváncsi, h. mindez miért, megmondhatja, h. nagyon és mind jobban utáltam az embereket" - ezzel a mondattal magyarázta öngyilkosságát titkárának és bizalmas barátjának, Incze Péternek írt utolsó levelében Teleki Pál, az egyetlen magyar miniszterelnök, aki hivatali ideje alatt öngyilkosságot követett el. Az Incze Péter hagyatékából származó levelet Teleki halála 78. évfordulójának előestéjén, 2019. április 2-án este adta át az Incze család a Budapest Fővárosi Levéltárnak. Az iratok legértékesebb darabjai a Teleki által 1935/36-ban, 1939-ben és közvetlenül a halála előtt írt búcsúlevelek. 

Teleki a levelében teljesen elzárkózik tőle, hogy bármilyen formában megemlékezzenek róla. "Temetésem nem csak legeslegegyszerűbben, de teljes titokban reggel 7 órakor történjék. Azon a papon kívül csak maga vegyen részt" - írta titkárának. Hogy mennyire komolyan gondolta ezt, azt a következő mondatai még inkább megerősítik. "A távirati iroda útján közzéteendő, hogy koszorúkat senki ne küldjön, a temetésre (melynek időpontja nem közlendő) senki ne jöjjön" - írta, majd tovább sorolta, hogy a cserkészekkel és az egyetemmel is közöljék, hogy ne jöjjenek a temetésére.

"Síromra sem most, sem később emléket ne tegyenek még névtáblát sem. A szokványos temetői gondozáson kívül ne gondozzák" - adott további utasításokat.

A levelet szerdán, sajtótájékoztatón mutatták be, ezen részt vett a Telekiről tavaly monográfiát közlő Ablonczy Balázs történész is. Ablonczy már tavaly azzal indokolta a könyv megírását, hogy az elmúlt években fantáziadús blődlik jelentek meg a haláláról. Könyvében így aztán végigveszi azokat a felvetéseket, hogy Telekit egészen biztosan meggyilkolták, aztán egyesével cáfolja őket. Azt írja, nehéz rekonstruálni egészen pontosan, hogy mi történt, de Telekit döntésében nemcsak az befolyásolhatta, hogy Magyarország hadviselő fél lett, de éppen akkor tért vissza az erdélyi birtokáról, ahol szembesülhetett azzal, hogy a visszacsatolt részeken a viszonylag toleráns nemzetiségpolitikai elképzeléseit a helyi közigazgatás semmibe veszi. Ebben az időszakban felesége és édesanyja is súlyos beteg volt, talán már értesült róla, hogy a felesége állapota visszafordíthatatlan. 

A kétségbeesés korábban is jellemző volt Telekire, legalább egy öngyilkossági kísérlete ismert volt korábbról, komorság uralta a közszerepléseit is, Teleki Ablonczy szerint akkor már hetek, sőt hónapok óta úgy érezhette, hogy egyre szűkülő folyosón halad.

Teleki több búcsúlevelet is írt, ezek közül kettő, amit Horthy Miklós kormányzónak küldött, az ötvenes évek óta ismert. Ezek alapján úgy tűnt, hogy Teleki a Jugoszlávia elleni hadbalépés miatt lett öngyilkos. Pedig Teleki - a közhiedelemmel ellentétben - nem a Délvidék visszaszerzésére irányuló katonai akció ténye, hanem annak módja ellen foglalt állást még életében. Ragaszkodott ahhoz, hogy a magyar csapatok csak a horvát önállóság kikiáltása után léphetnek akcióba, amikor Jugoszlávia formailag már megszűnt létezni. Ez így is történt végül. Ahhoz is ragaszkodott, hogy a magyar csapatok nem tevékenykedhetnek az ezeréves magyar határokon túl. Ezt viszont nem tartotta be a magyar hadvezetés. És szintén kikötötte Teleki, hogy magyar csapatok nem kerülhetnek német alárendeltségbe, de végül ez sem valósult meg. 

(Via Index)