Bekapcsolt a pánikjelző a Puskás Akadémián, miután egy héten belül kikaptak a tökutolsó Haladástól nagyon simán 3-0-ra, hétközben kiverte a csapatot a másodosztályú Soroksár a Magyar Kupából, szombaton pedig kiesési rangadón szenvedtek vereséget a Kisvárdától a felcsúti futballszentélyben. 

Hat fordulóval a vége előtt a Puskás Akadémia mindössze három pontra van a 11., már kieső helytől: 

• 9. Puskás Akadémia 30 pont
• 10. Kisvárda 28 pont
• 11. Diósgyőr 27 pont (kieső hely)
• 12. Haladás 22. pont (kieső hely)

Az nem túl biztató, hogy éppen a mögöttük álló csapatoktól kaptak ki az elmúlt hetekben, a Haladás és a Kisvárda mellett a Diósgyőrtől is, a folytatásban kizárólag erősebb ellenfelek jönnek. 

Felcsúton hiába van szinte korlátlan mennyiségű pénz a bőkezű állami és NER-nyertes cégeknek köszönhetően, hiába tökéletes az infrastruktúra, az égvilágon semmilyen rövid- vagy hosszútávú szakmai koncepciót nem lehet felfedezni a csapat működtetésében.

A kapkodásra jellemző, hogy a teljes NBI-es mezőnyből csak Felcsúton váltottak szezon közben kétszer is edzőt. Előbb a Pintér Attila helyére nyáron visszaérkező Benczés Miklósnak köszönték meg a munkát ősszel, az utolsó tavalyi forduló előtt, olyan hirtelen, hogy ideiglenesen Komjáti András klubigazgató ült a kispadra egy meccsre, aztán télen jött Radoki János, akit most, 13 tétmeccs után állítottak fel, hogy a hirtelen megüresedett kispadot megint Komjáti András klubigazgató foglalja el.

Radoki menesztése az eredmények alapján messze nem volt indokolatlan. A bajnoki bemutatkozása még bravúros volt, 3-0-ra verték a bajnok Vidit. A folytatás már messze nem volt ennyire erős: 13 tétmeccsből mindössze négyet nyert a Puskás Akadémia Radoki irányításával, két döntetlen mellett hét vereség volt a mérlege. Azt viszont meg kell adni, hogy ritka őszinte embert vesztett el a magyar futball a Németországból hazacsábított, a magyart törve beszélő edző személyében.

A Honvéd elleni vereség után:

Radoki a Fradi elleni 4 gólos vereség után:

„Nagy verést kaptunk ma a Ferencvárostól, de azt kell mondanom, hogy a négy kapott gól talán még kevés is volt. Alig nyertük meg a párharcainkat, miközben az ellenfelünkön látszott, mennyire akarja a győzelmet.”A Haladás elleni 0-3-at is úgy értékelte, hogy a csapata már a hét közepén sem a kellő intenzitással edzett, ez lett belőle. De persze érdemes ezt eredetiben meghallgatni:

A fanyarul őszinte nyilatkozatok legerősebbje az volt, ami pontosan mutatja, hogy milyen alapokon is kell építkeznie egy edzőnek Felcsúton, ott, ahol a Puskás Akadémia szerint olyan képzést nyújtanak a fiataloknak, mint Európa legjobb utánpótlásnevelő bázisain. Március 7-én, egy győztes meccs után nyilatkozta ezt Radoki a Nemzeti Sportnak:

Kérdés: „Mennyi időbe telhet, mire felszínre hozza a csapatban rejlő lehetőségeket?”
Radoki: „Legalább fél évbe. Csak az a baj, amit többször tapasztaltam, hogy miután begyakorolunk valamit edzésen, a játékos két hét múlva elfelejti. Tizennégy nap alatt ennek nem szabadna megtörténnie. A fejlődésért dolgozunk, azért, hogy a labdarúgók egyre jobban megértsék a filozófiámat, de lassítja a folyamatot, ha mindig hátra kell lépni és visszatérni az alapokhoz.”

Az, hogy a Németországban játszó, majd rövid ideig ott edzősködő Radoki milyen szakember, nem a 13 mostani meccsen derült ki. Az biztos, hogy más filozófiát vallott, mint az előző idényben a Puskás Akadémiát irányító Pintér Attila. 

Itt érdemes visszaugrani 12 évet, a Puskás Akadémia alapításához. Orbán Viktor alapító (ekkor még volt és leendő miniszterelnök, de éppen ellenzékben lévő politikus) úgy fogalmazta meg a Puskás Akadémia első rendű célját, hogy tehetségeket neveljenek az NBII-ben:

„Nincs realitása annak, hogy Felcsút település NB I-es csapatot adjon Magyarországnak, nem szabad sem magunkat, sem játékosainkat, sem szurkolóinkat ezzel az álommal áltatni. A körülmények, feltételek nem adottak az élvonalhoz, ezt be kell látni. Jelenleg a felnőtt csapat az első helyen áll, ám a folytatásban változnak a célok, rövid távon a 4-8. hely valamelyikét kell megszereznünk, távolabbra gondolva pedig azt szeretnénk, hogy színvonalas, a saját utánpótlásra épülő, a jövő tehetségeinek lehetőséget adó NB II-es középcsapatot alakítsunk ki.” (2007, Fejér Megyei Hírlap)

Aztán valahogy ebből mégis az lett, hogy csak feljutott a Puskás Ferenc nevét megszerző csapat az élvonalba, hat évvel az alapítása után, 2013-ban. Nagy népszerűségre nem tett szert az ekkor már miniszterelnök Orbán Viktor csapata. Nem növelte a kedveltségét az sem, hogy már ekkor özönleni kezdtek a taó-milliárdok Felcsútra. Az anyagi háttér biztos alapot teremtett az NBI-re, nem is estek vissza azonnal az NBII-be, igaz, a 16 csapatos bajnokságból csak a 14. helyet csípték meg. A következő idényben már előrébb léptek, a 10. helyen végeztek, de ez volt az a szezon, aminek a végén összeomlott anyagilag több komoly múltú csapat, mint a Győr, a Kecskemét, a Pécs. 

Szemben ezekkel a tradicionális csapatokkal, a Puskás Akadémiának természetesen filléres gondjai nem voltak, szakmaiak annál inkább. A csődhullám miatt az NBI létszámát 16-ról 12-re csökkentették, minden eddiginél nagyobb tülekedés volt a kiesés elkerülésért. Felcsútról két, viszonylag sikeres idény után elküldték Benczés Miklóst. A helyére – a magyar edzőszakma dicsőségére – a játékosként egykor kiváló, edzőként viszont nem sokat mutató horvát Robert Jarnit ültették a kispadra. Nem jött be a terv, Jarnit háromnegyed évvel később, három fordulóval a szezon vége előtt kirúgták, miután az utolsó helyen állt a Felcsút. A helyét a stábjának az egyik magyar tagja, Szíjjártó István vette át, de ez már mindegy volt. Bár sokan arra számítottak, hogy valami páratlan szerencse folytán úgy alakul, hogy a Puskás mégis bent marad az NBI-ben, a felcsútiak kiestek. 

És itt újabb fordulat jött. A hároméves elsőosztályú kaland után akár az is megtörténhetett volna, hogy Felcsúton újra az alapító Orbán Viktor célkitűzései alapján működtetik a klubot. De nem ez történt, azonnal vissza akartak jutni az NBI-be, oda, ahol az alapító Orbán Viktor szerint semmi keresnivalója nincs a csapatnak. Valószínűleg ekkor már másként gondolta. Hat olyan NBI-es játékost szerződtettek, aki bármelyik magyar csapatba befért volna, olyan fizetéssel, hogy simán választották inkább az NBII-es Felcsútot. Nem a kispadra vették őket, a fiatalok mögé.

Edzőnek meghagyták az utolsó NBI-es szezon legvégén kinevezett Szíjjártó Istvánt, bár ez semmit sem jelentett. Miután ősszel Szijjártót is kirúgták, mert nem állt feljutó helyen a csapat, a menesztett edző azt mesélte a Digi Sporton, hogy neki lényegében semmi beleszólása nem volt a csapat kialakításában, mert mindent Bognár György szakmai igazgató döntött el, a kezdőcsapat összeállítását, a cseréket, mindent. De Felcsútról Szíjjártó mellett Bognárt is elküldték, hogy fél éven belül megint teljesen más szakmai koncepciót válasszanak. Nem azt, hogy a világszínvonalúnak mondott játékosgyárból érkező a fiatalokat kipróbálják. A cél a játékosnevelés helyett az NBI-be való visszajutás volt, mindenáron. Ezért szerződtették Pintér Attilát. Aki vett még egy rakás magyar válogatottat a meglévők mellé, ezzel teljesen eltorlaszolva az utat a saját nevelésű fiatalok előtt. Pintér az összevásárolt csapattal feljutott az NBI-be. Az első osztályban aztán végre nemcsak magyar válogatottakat vehetett a Puskás Akadémia, hanem légiósokat is. Vettek is, de annyit, hogy a fiatalokat kiszorító magyar válogatottak is csak kispadoztak, míg külföldiek rohangáltak a pályán. Cserébe Pintér bejuttatta a csapatot a kupadöntőbe, ahol csak 11-esekkel kaptak ki az Újpesttől. Egyetlen elrontott lövésen múlt, hogy a Puskás Akadémia nem indulhatott el az Európa-liga selejtezőjében, hogy leigázza a kontinenst. 

De ezt a koncepciót is kidobták múlt nyáron Felcsúton, elküldték Pintért, és visszaigazolták azt a Benczés Miklóst, aki legeslegelőször vitte fel a Puskás Akadémiát az NBI-be, és ott is kapott két szezont. Mint írtuk, Benczés és a Felcsút felmelegített kapcsolata hamar kihűlt, decemberben az utolsó fordulót sem várták meg a kirúgásával. A helyére egy meccsre Komjáti András sportigazgató ugrott be, aztán jött Radoki, akit most rúgtak ki, és ugrott be megint Komjáti, hat meccsre. Hogy mi a koncepció, az még most sem látszik. 

Radoki a magyar játékosokra akart támaszkodni, visszatért pár régi akadémista, kipróbált a világszínvonalú képzésből frissen kikerült játékost is, de a nála debütáló akadémista, Bokros Szilárd például ilyen öngólt fejelt: 

Ezután Bokros nem nagyon játszott. Radoki így kommentálta a gólt: „Már a múlt héten, a Honvéd elleni vereség után is azt mondtam a két kapott gólunkra, hogy nem lehet ilyeneket kapni, és most egymás után harmadik alkalommal követtünk el óriási hibát. Erre nehéz mit mondani. Hegedüs Lajos szólt, hogy »jó«, Bokros Szilárd mégis elfejelte a labdát, sajnos a kapunkba. Lehet bármennyit edzeni, ilyen megoldást nem lehet választani. Csakúgy, mint a kispestiek ellen, újra magunkat vertük meg.” 

A Puskás Akadémiában rendszeresen pályára lépő legfiatalabb játékos az a Kiss Tamás, akit tavaly Szombathelyről igazoltak, a jelek szerint ilyen képességű játékos nem volt az akadémián. De télen is vettek egy 19 éves fiatalt Zalaegerszegről. A következő hat, a kiesés szempontjából sorsdöntő fordulóban aligha a saját nevelésű fiatalokra fog építeni a Puskás Akadémia. Aztán ha bent maradnak, majd megerősítik a keretüket magyar és külföldi válogatottakkal. 

Több nyilatkozatból is kiderült már, hogy Felcsúton tulajdonosi szinten dőlnek el a legfontosabb ügyek. A tulajdonos Mészáros Lőrinc. Papíron ő rángatja a kormányt félévente más irányba. Papíron.