Az Európai Bizottság válaszolt az agrárkamara aláírásgyűjtésére

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége˙(Magosz) idén aláírásgyűjtést indított, hogy az EU ne vágja meg az agrártámogatásokat.

A szokatlanul enyhe időjárást kihasználva őszi mezőgazdasági munkát, szervestrágya-szórást végeznek Orosháza határában 2018. novemberben.Fotó: Rosta Tibor/MTI/MTVA

Az Európai Bizottság erre közleményben reagált, mint írják: „Az utóbbi időben több olyan nyilatkozat látott napvilágot, amelyek szerint az Európai Bizottság a 2021–2027 közötti időszakra szóló uniós költségvetésben az agrártámogatások rovására kívánná emelni a migrációval kapcsolatos, elsősorban a bevándorlók integrációját elősegítő kiadásokat. Íme a tények.”

Többek között azt írják:

  • Magyarország az Európai Bizottság javaslata szerint a tagállamok közül egy főre vetítve a 6. legnagyobb támogatást kapna.
  • A költségvetési vitában a közös agrárpolitika és a migráció annyiban kapcsolódik egymáshoz, hogy a vidékfejlesztési programok is kiegészítő szerepet játszhatnak abban, hogy egyes kedvezőtlen helyzetű társadalmi csoportok (például a vidéki területen élő harmadik országbeliek (köztük a legálisan ott tartózkodó menekültek) könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba, de a tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy élni szeretnék-e ezzel a lehetőséggel, és ha igen, mennyire.
  • A közös agrárpolitika keretében az egyes tagállamok számára javasolt vidékfejlesztési támogatások összege nem függ attól, hogy mennyit fordítottak vagy szándékoznak fordítani menekültek integrációjára.
  • Az agrártámogatások csökkenésének egyik oka az, hogy az EU-s költségvetéshez nagyban hozzájáruló Egyesült Királyság várhatóan elhagyja az EU-t. Másrészt az Unió tagállamai olyan prioritásokat határoztak meg a 2021–2027 közötti időszakra, amik növekvő kiadásokat jelentenek, például az innováció, a fiatalok, a környezetvédelem és a belbiztonság fokozott támogatása.
  • Az agrár- és vidékfejlesztési források csökkenése nem is jelenti feltétlenül azt, hogy a gazdákhoz összességében kevesebb EU-s támogatás érkezne. A tervezet szerint a közvetlen kifizetések kevesebb mint 4 százalékkal csökkennének Magyarországon. Az Európai Bizottság egy igazságosabb elosztási rendszert javasol, amiben a kisebb, a pályakezdő, a munkahelyeket teremtő gazdák nagyobb figyelmet és támogatást kaphatnak. De a tagállamok is dönthetnek úgy, hogy a vidékfejlesztési források egy részét a közvetlen kifizetések felé csoportosítják át.