Valamennyit romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az elmúlt évben Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra körében is – derült ki az Európai Bizottság friss jelentéséből.

Az ún. eredménytábla összehasonlító áttekintést ad az EU-tagországok igazságügyi rendszereinek hatékonyságáról, minőségéről és függetlenségéről. A jelentés sok táblázatot tartalmaz, különböző szempontok szerint veti össze az államok bíróságainak hatékonyságát, az igazságszolgáltatási rendszer társadalmi beágyazottságát, megítélését. Az utóbbi szempontcsoportba tartozik a bírói függetlenség országon belüli megítélése, de itt lényeges különbség van a lakosság és a cégvezetők véleménye között. Ezt a rangsort közvélemény-kutatások alapján állapították meg, mert a függetlenség mértéke pontosan nem számszerűsíthető.

A tagállamok kétharmadában 2016-hoz képest javult a bírói függetlenség társadalmi megítélése, de 2017-hez képest nagyjából ugyanekkora arányban romlott.

Összességében elmondható, hogy Észak- és Nyugat-Európában lényegesen jobbra értékelték a helyzetet, mint az ezredforduló után csatlakozott országokban.

Magyarországon a 28 EU-tag között az állampolgárok hátulról a 10. helyre, míg a cégek a 2. legrosszabbra értékelték a bíróságok függetlenségét. Ez egy, illetve négy hellyel rosszabb az egy évvel korábbi jelentésben szereplő helyezésnél. Ezúttal a lakosság kb. 43 százaléka nevezte jónak vagy nagyon jónak a helyzetet, a vállalatok esetében ez 18 százalék. A bíróságok függetlensége a lakosság és a cégek szerint is leginkább a kormány, a politikusok és a gazdasági csoportok nyomásgyakorlása miatt sérül.

Az elsőfokú ítélet meghozatalához szükséges idő tekintetében Magyarország a közigazgatási ügyekben a 4., a polgári és kereskedelmi ügyekben a 12. helyre került. A pénzmosással kapcsolatos eljárások a vizsgált országok közül átlagosan Magyarországon húzódtak 3. legtovább, bár a helyzet javult a korábbiakhoz képest.

Magyarország a beérkezett és a lezárt ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve a középmezőnyben van. Ez az arány 99 százalék volt, azaz a bíróságok valamivel kevesebb ügyben jutottak el az elsőfokú ítéletig, mint ahány új ügy beérkezett.

100 magyarra vetítve 1,5 volt a függőben lévő, elsőfokú döntésre váró ügyek száma, ami az 5. legjobb eredmény az Európai Bizottság szerint.

A szakértők ezeken kívül áttekintést nyújtottak arról, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre a bírósági kommunikációban (ebben Magyarország viszonylag jól teljesített) és arról is, hogy az egyes államok mennyit költenek az igazságszolgáltatási rendszereikre. Magyarország egy főre vetítve kb. 53 eurót költött, és ezzel hátulról 6. a sorban, de a GDP-hez viszonyítva épp fordítva van, Magyarország fordítja a 6. legtöbb pénzt a bíróságokra, a GDP kb. 0,4 százalékát.

A 100 ezer főre jutó bírók számát tekintve Magyarország az élbolyban van. A közzétett oszlopdiagram tanúsága szerint csaknem 30 bíró jut 100 ezer magyarra. Az ügyvédek számát illetően hazánk a középmezőnyben van, 100 ezer emberre 113 jutott.

Vera Jourová EU-s igazságügyi biztos rámutatott, hogy egyre erősödnek a jogállamiságot érő kihívások Európa egyes részein, bizonyos tagországokban megfordultak a korábbi pozitív trendek, némelyekben különösen aggasztó a helyzet. Ha az igazságszolgáltatási rendszer sérül valamelyik országban, az a többi tagállamra is kihatással van, mivel az EU a kölcsönös bizalomra épül, és ezért mindent meg kell tenni a jogállamiság érvényesülésének biztosítása érdekében – mondta. (MTI)