Így még sosem alázták meg a trollkodó magyar diplomáciát

Az EU egyszerűen nem vett tudomást Magyarország vétójáról egy olyan közös EU-álláspont ügyében, ami Izraelről szólt és amit az ENSZ Biztonsági Tanácsában olvastak fel - írja az EU Observer.

Az EU 28 tagállama által megszövegezett közleményt Magyarország az utolsó pillanatban, bármiféle indoklás nélkül, az Uniót kínos helyzetbe hozva vétózta meg hétfőn. Ez már a sokadik eset volt, amikor Magyarország a szinte teljes uniós konszenzust felrúgva hozta igen kellemetlen helyzetbe a saját politikai közösségét. Csakhogy az EU, most első alkalommal, egyszerűen kicselezte Szijjártóékat.

Azt a megoldást választották, hogy a közös álláspontot nem Románia - az EU soros elnöke - hanem Finnország, az elnökséget a szomszédainktól júniusban átvevő ország képviselője olvasta fel a Biztonsági Tanácsban. Azért nem Románia, mert soros elnökként ők csak mind a 28 tagország közös véleményét tolmácsolhatták volna.  

A hirtelen kitalált megoldás így az lett, hogy Kai Sauer, Finnország ENSZ-nagykövete olvasta fel a szöveget, azzal a felvezetéssel, hogy “Nagy örömömre szolgál, hogy az alábbi országok nevében elmondhatom”, majd elsorolt 27 országnevet, vagyis az összeset, kivéve Magyarországét, aztán elmondta az egyeztetett szöveget. Formálisan nem az EU, hanem az Eu 27/28-adát kitevő országok nevében beszélve. Amiben többek között az szerepelt, hogy az Unió súlyos aggodalmát fejezi ki az izraeli politikai helyzet alakulása miatt, ami a kétállami megoldás megvalósíthatóságát fenyegeti, valamint aggódik a palesztin halálesetek miatt és elítéli az izraeliek éleslőszer-használatát.

Igen, jól  olvastad, bár Sauer bevezető szövegében szándékosan az EU egymással egyetértő 27/28-a szerepelt csak, a finn diplomata a beszéd későbbi részében már simán uniós álláspontról beszélt.

Az EU Observernek név nélkül nyilatkozó uniós diplomaták kiemelték, hogy mennyire felháborította őket, hogy Magyarország a “legeslegutolsó pillanatban” és bármiféle indokolás nélkül jelentette be a vétóját. Egy a lapnak nyilakozó diplomata úgy fogalmazott, hogy a végső megoldás “pillanatnyi pragmatikus megközelítés” eredménye volt, amire a “magyarok csökönyössége” miatt volt szükség.

Egy harmadik uniós forrás “arrogánsnak” nevezte, hogy Magyarország ENSZ-nagykövete az eseményt követő megbeszélésen sem volt hajlandó mégcsak megindokolni sem a magyar vétót. Ami egyébként az ötödik magyar vétó volt az elmúlt két évben Izrael ügyében.

Az EU Observernek nyilatkozó uniós diplomaták felidézték, hogy az Európai Bizottság már tavaly belengette, hogy a lisszaboni szerződés egyik vonatkozó pontjára hivatkozva ideje lenne a teljes konszenzuskényszer helyett minősített többséggel meghozni az EU külpolitikai döntéseit.