Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange ausztrál hacker-programozó-aktivistát, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját. A büntetést Assange azért kapta, mert hét évvel ezelőtt nem jelent meg a bíróságon, jóllehet ennek fejében maradhatott szabadlábon. Assange ehelyett az ecuadori nagykövetségre ment. Hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de április 11-én – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

A letartóztatási parancsot a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága adta ki 2012. június 29-én, miután az ausztrál állampolgárságú WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság által kijelölt tárgyalási időpontban. A tárgyalást egy nemi erőszak miatt indította ügyben kellett volna tartani. Korábban svéd hatóságok indítottak nyomozást Assange ellen, nemi erőszak gyanúja miatt (2010 nyarán Assange Svédországban járt, ahol két nő szexuális bűncselekmény miatt feljelentette), és nemzetközi elfogatóparancsot adta ki a hackerre. A vizsgálatot 2017-ben felfüggesztette a svéd ügyészség, és visszavonta Assange nemzetközi körözését. 

A londoni bíróság azonban ezután is fenntartotta a letartóztatási parancsot a bíróság előtti megjelenési kötelem megszegése miatt. Ez a brit törvények alapján önmagában is bűncselekmény, amelyért egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

A londoni Southwark kerület koronabírósága, amelyhez a magisztrátusi testület a 47 éves Assange ügyét továbbította, szerdai végzésében hangsúlyozta: Julian Assange nem is választhatta volna súlyosabb formáját az általa elkövetett bűncselekménynek, mivel azzal, hogy egy külföldi ország diplomáciai képviseletére menekült, gyakorlatilag elérhetetlenné tette magát a brit igazságszolgáltatás számára.

Assange azzal védekezett, hogy annak idején igen nehéz körülmények között hozott egy döntést, amelyről akkoriban azt gondolta, hogy a lehetséges legjobb, sőt talán az egyetlen lehetséges döntés volt számára.

Nem kizárt, hogy Assange-t nagy-britanniai börtönbüntetése után a brit hatóságok kiadják majd az Egyesült Államoknak, ahol összeesküvési vádak alapján körözik.
Az ellene felhozott vádak alapján a WikiLeaks alapítóját – akit jogi szakértők szerint halálbüntetés nem fenyeget – öt évig terjedő börtönre ítélhetik Amerikában. (MTI)