Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában, az egykori miniszterelnöki hivatalban fogadta Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt. A megbeszélés után Erdogan és Stoltenberg a NATO és hét NATO-n kívüli ország között 25 éve létrejött Földközi-tengeri Párbeszéd évfordulós ülésén elnökölt.

A török államfő és a NATO-főtitkár találkozójára nem sokkal azután került sor, hogy Mike Pence amerikai alelnök április elején válaszút elé állította Törökországot az orosz Sz-400-as légvédelmi rendszer vásárlása miatt: vagy továbbra is fontos tagja marad „a történelem legsikeresebb katonai szövetségének”, vagy kockáztatja a NATO-partneri viszonyt. Az ankarai vezetés, ahogy korábban, azóta is többször közölte: nem lép vissza az orosz légelhárító rakéták beszerzésétől. Erdogan a mostani ülésen felszólalva is azt mondta, a fegyvervásárlás Moszkvától Törökország szuverén joga.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az Anadolu török, részben állami hírügynökségnek vasárnap Brüsszelben nyilatkozva a NATO szolidaritásáról biztosította Törökországot, ami szerinte komoly biztonsági próbatételekkel néz szembe ebben az időszakban. Stoltenberg az orosz Sz-400-asok vásárlásáról azt mondta, fontos, hogy Ankara és Washington között párbeszéd zajlik az ügyben, és üdvözölte Törökország és az USA további egyeztetéseit az amerikai Patriot légvédelmi rendszer esetleges beszerzéséről.

A NATO-főtitkár az interjúban azt mondta, ugyan a hadászati eszközök vásárlása az egyes tagállamok saját hatáskörébe tartozik, de a szövetségesek fegyveres erőinek összehangolt munkája a NATO számára a műveletek végrehajtása szempontjából alapvető kérdés. Az USA attól tart, hogy az orosz technológia valódi célja adatgyűjtés a NATO katonai repülőgépeiről. Egy amerikai törvény gazdasági szankciókat helyez kilátásba minden országnak, ami orosz vállalatoktól vásárol fegyvereket.

Ezzel összhangban az amerikai védelmi minisztérium április elején bejelentette: az USA első lépésként leállította az F-35-ös vadászbombázók törökországi fogadásához és hadrendbe állításához szükséges felszerelések és kézikönyvek szállítását. A Pentagon akár a 100 darab harci gép eladásáról kötött egyezmény felmondását is kilátásba helyezte, sőt azt is, hogy Törökországot kizárja a fejlesztési programból, amiben a kezdetek óta részt vesz.

Fuat Oktay török alelnök vasárnap megerősítette: Törökország nem enged a szankciókkal fenyegetőző Egyesült Államoknak az Sz-400-asok ügyében. Az első orosz ütegek a közeljövőben, júniusban vagy júliusban érkezhetnek meg Törökországba.

Stoltenberg a nap folyamán tárgyal még Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel is. (MTI)