Afgán családokat akart hazatoloncolni Magyarország, de nem járt sikerrel

A BBC számolt be arról, hogy Magyarország három afgán családot is megpróbált visszatoloncolni Afganisztánba kedden, de nem járt sikerrel. 

Az egyik család esetében az Emberi Jogok Európai Bírósága lépett közbe, a második családnál az anya rosszul lett és elájult, így kórházba kellett szállítani, míg a harmadik családot végül Szerbiába vitték csak át Afganisztán helyett. A Szerbiába visszaküldött családból az anya a lap beszámolója szerint a kitoloncolás közben azt üvöltötte, hogy ez a legrosszabb ország, ahol életében járt, és "egy nap majd ti is hozzánk hasonlóan menekültek lesztek, és akkor emlékezni fogtok erre". 

Egy másik nő, aki egyedül utazott négy gyerekével, a fogvatartási helyéről küldött videóüzenetet a BBC-nek, melyben elmondta, hogy legálisan jöttek ebbe az országba, de most egy táborban tartják őket fogva, és most azt mondják nekik, hogy vagy visszamennek Szerbiába vagy Afganisztánba. De mint mondta, Szerbia nem fogadja őket, így oda nem mehetnek. 

17 éves fiának szívműtétje volt két hónappal ezelőtt, e család érdekében avatkozott közbe a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága, átmenetileg megakadályozva a kitoloncolásukat. 

A második család esetében a három gyerekével utazó 35 éves, terhes nő elveszítette eszméletét, amikor a rendőrök érte mentek. Mentő vitte kórházba, miközben férje és három gyerekük a tranzitzónában várakozott a magyar-szerb határon. Szerda kora reggeli órákban átléptek Szerbia területére, inkább, minthogy Afganisztánba vigyék őket a budapesti repülőtérről. 

A harmadik család már korábban azt választotta, hogy inkább Szerbiába küldjék őket, semmint Afganisztánba. A négygyermekes családot a BBC cikke szerint az éjszaka közepén vitték ki egy börtönbusszal a határon lévő két kerítést elválasztó szervizútra, majd áttolták őket a kerítésen lévő kapun Szerbiába. 

A jelenetet az ENSZ menekültügyi főbiztosának (UNHCR) képviselői mellett újságírók is végignézték. 

A közelmúltban több európai ország, például Németország és Svédország is toloncolt vissza Afganisztánba olyan afgánokat, kiknek nem adtak menekültstátuszt, annak ellenére, hogy emberi jogi szervezetek szerint az ország nem biztonság a számukra. 

Ami viszont a magyar esetben különleges volt, hogy a 16 érintett személy két évet várt arra a szerbiai táborban, hogy jogszerűen lépjenek be Magyarországra. Magyarország ugyanis csak napi 2 menedékkérelmet fogad be. 

A három családot a Helsinki Bizottság képviseli Strasbourgban, és a jogvédő szervezet ügyvédje, Léderer András arról beszélt a BBC-nek, hogy Magyarország sosem vizsgálta érdemben a családok menedékkérelmét: minden esetben automatikusan elutasították a kérelmüket, melyre egy 2018-as törvénymódosítás ad lehetőséget, amely Szerbiát biztonságos országként ismerte el. A törvénymódosítás után pedig aki a magyar fél szerint egy biztonságos országból érkezik, annak kérelmét automatikusan el kell utasítani. 

Az ENSZ menekültügyi hivatala és emberi jogi szervezetek szerint ez viszont a nemzetközi, sőt a magyar jog megsértése. 

A menedékkérők arról is beszéltek a BBC-nek, hogy miután elutasították a kérésüket, a magyar oldalon megvonták tőlük az elégséges élelmiszert és a szükséges gyógyszereket. Mint a BBC megjegyzi, ezt az állítást lehetetlen volt ellenőrizni, de múlt héten az ENSZ emberi jogi irodája is azzal vádolta meg Magyarországot, hogy 21 menedékkérőnek nem adtak élelmiszert a kérelmük elutasítása után. 

A BBC kérésére sem a magyar kormány részéről, sem az illetékes hatóságoktól nem reagált senki a kérdésekre. A határra tervezett kormányzati sajtótájékoztatót pedig lefújták, miután kiderült, hogy senkit nem sikerült kitoloncolni Kabulba. 

Végül közleményt adott ki a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal. Ebből az derül ki, hogy május 7-én „Magyarország a Frontex légi kitoloncolási művelete keretében” 17 afgán állampolgár Afganisztánba történő kitoloncolását szervezte meg.


A műveletben Ausztria, Svédország és Bulgária is részt vett, a légi járaton összesen 39 főt toloncoltak ki. Magyarország területéről azért utasítottak ki 16 embert, mert menedékkérelmüket jogerősen elutasították. Egy, korábban Magyarországon oltalmazottként elismert afgán állampolgárt pedig embercsempészés elkövetése miatt a bíróság utasított ki.

A hivatal azt írja: „A menedékkérők a hatósággal nem működtek együtt, a röszkei tranzitzóna Szerbia irányába történő elhagyására vonatkozó törvényi kötelezettségüknek nem tettek eleget, a Nemzetközi Migrációs Szervezet által támogatott önkéntes hazatérési programban való részvételüket megtagadták. Magyarországra érkezésüket megelőzően több, számukra biztonságos, köztük európai uniós tagállamban is jártak, ahol az ellátásuk - beleértve az egészségügyi ellátást is - biztosított volt, azonban nem várták meg ügyükben a menekültügyi hatóság döntését, illetőleg volt, ahol be sem nyújtották a menedékjog iránti kérelmüket”.

A közlemény folytatása szerint „a kitoloncolás végrehajtására vonatkozó határozat ismertetését követően 2019. május 7-én, az egymással közel hat órán át vitatkozó 11 fő afgán állampolgár írásban nyilatkozott arról, hogy Szerbia irányába önként elhagyja Magyarország területét, amely hatósági közreműködés nélkül megtörtént.

A jogszerű kiutaztatás végrehajtásának megakadályozása érdekében a Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A Bíróság egy öt főből álló család esetében rendelkezett a kitoloncolás átmeneti felfüggesztéséről, a Bíróság döntésének Magyarország eleget tett. Az érintett család Ausztriában jogosult volt családegyesítésre, azonban az az erre vonatkozó kérelmét az érintett szülő visszavonta”.