Az óvónők megalázták és rendszeresen kiabáltak a gyerekkel az óvodában, mégis a szülők ellen indult eljárás

A gyermekek intézményi, iskolai-óvodai bántalmazása súlyos jogsértés, alapjaiban kell megváltoztatni azt a gyakorlatot, amely az ilyen magatartást eltűri, az esetek kivizsgálását halogatja, megszünteti - írta csütörtöki jelentésében az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala.

Székely László alapjogi biztos egy egészen elképesztő eset kapcsán fogalmazta meg ezt az általános ajánlást. Az ombudsman egy szülői beadvány nyomán indított vizsgálatot.

A szülők azzal a panasszal fordultak hozzá, hogy az óvónők egy budapesti, XVI. kerületi óvodában megalázták, lelki bántalmazásnak tették ki a gyereküket, rendszeresen kiabáltak vele, butának nevezték. Egy általuk felkért igazságügyi pszichológus szakértői véleménye szerint ettől a gyermeknek székletürítési problémái lettek, és mindez oda vezetett, hogy már nem is beszélt az óvónőkkel.

A szülők szinte a teljes hivatali palettát végigjárták az eset kapcsán: az óvodavezetőhöz fordultak, majd a jegyzőhöz, a polgármesterhez, a bírósághoz, a rendőrséghez, az ügyészséghez.

Mindhiába, végül a gyámhatóság velük, a szülőkkel szemben indított védelembe vételi eljárást.

Úgy tűnik, hogy az állam sorra halmozta a hibákat az adott ügyben:

  • Az ombudsman jelentésében leszögezte: az óvoda jelentős késedelemmel, egyeztetés nélkül fogalmazta meg válaszát. Ezzel sérült a panaszos szülők tisztességes eljáráshoz való joga.
  • A fenntartó képviseletében eljáró jegyző a kérelmet nem annak tartalma szerint bírálta el, nem tisztázta a tényállást, a számára előírt határidőket nem tartotta be, és nem tájékoztatta a panaszost a jogorvoslat lehetőségéről sem.
  • A bíróság pedig épp az alakszerű fenntartói döntés hiánya miatt utasította el a szülők kérelmét, így ez a jegyzői mulasztás megfosztotta a panaszosokat attól, hogy bírósági úton támadják meg az óvoda sérelmezett gyakorlatát.
  • A szülők feljelentést is tettek kiskorú veszélyeztetése miatt a rendőrségen, ott eljárást is indítottak, ezt azonban később lezárták.
  • Ez ellen panasszal fordultak az ügyészséghez, ami bűncselekmény hiányában szintén lezárta az ügyet, arra hivatkozva, hogy hiányzott a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelezettségszegésre utaló magatartás. A lelki bántalmazás ugyanis nem számít annak.
  • Az ügyészség viszont jelzett a gyámhatóságnak, akik erre eljárást indítottak a szülők ellen. Az ügyészség jelzése miatt ugyanis kötelesek voltak rá.

A biztos kitért rá, hogy a gyámhatság által alkalmazott védelembe vételi eljárás egyértelműen nem alkalmas arra, hogy az óvodákban, iskolákban hatékonyan elejét vegye az ott bántalmazott gyermek veszélyeztetettségének. "A gyermek veszélyeztetettségét ugyanis nyilvánvalóan nem a szülő okozta, a bántalmazás valószínűsíthetően az óvodapedagógusok részéről következett be" - írta az ombudsman.

A gyereket 2017-ben februárjában a szülők az óvodapedagógusok "erőszakos nevelési módszerei" miatt kivették az óvodából. Ezután fordultak az önkormányzathoz.

Székely László felhívta a figyelmet arra, hogy kiskorú veszélyeztetésének bűntettét a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles azon személy valósítja meg, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti.

Az eljáró hatóságok azonban automatikusan nem tekintik súlyos kötelezettségszegésnek a lelki bántalmazást, a megalázó bánásmódot, így a gyermeknél akár tartós pszichés problémák is keletkezhetnek.

A jelentés utalt a számos hasonló tartalmú panaszügyre is, ahol a nyomozást szintén a bűncselekmény megvalósulásához szükséges súlyos kötelességszegésre utaló magatartás hiányában szüntették meg.

A gyermekek teljesen védtelenek az elkövető pedagógusokkal szemben, a nyomozás megszüntetése pedig azt az üzenetet hordozza, hogy ezekkel a cselekményekkel az állam eleve nem is kíván érdemben foglalkozni, a szülő fellépésének nincs következménye - olvasható a jelentésben.

Sőt, a biztos elé kerülő több esetben is az ilyen történéseket „nevelési hibaként” könyvelték el. Mindez akut rendszerprobléma, nem egy-egy intézmény felelőssége - hangúlyozta az ombudsman.

Az ombudsman az ügy kapcsán kezdeményezte az óvodánál, hogy a jövőben a belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő módon és határidőben járjon el, illetve tegye nyilvánossá a belső panaszkezelési szabályzatát. A jegyzőtől azt kérte, hogy a hatályos törvényi előírások szerint bírálja el a szülői kérelmeket.

A rendszerszintű problémák megoldása érdekében Székely László  a legfőbb ügyészhez fordult és kezdeményezte, hogy a szaktárcák és a rendőrség bevonásával tekintsék át a szabályozást, hogy egyértelmű legyen, miként lehet fellépni, amikor az oktatási-nevelési intézményekben súlyos lelki bántalmazással, illetve megalázó bánásmóddal sújtják a gyermekeket azok, akik amúgy a felügyeletükért, gondozásukért felelősek. A biztos arra is felkérte a legfőbb ügyészt, hogy a gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer kiemelt tagjaként eljáró ügyészek számára tegye világossá, milyen szempontok mérlegelésével, mikor indokolt egy ügyben jelzést tenni a gyermekvédelemnek.