Donald Trumpnak sikerült fokoznia a helyzetet az ellene folyó vizsgálatok ügyében. Utasítására igazságügyi minisztere megtagadta, hogy átadja a képviselőház illetékes bizottságának Robert S. Mueller III. különleges ügyész teljes, cenzúrázatlan jelentését, illetve a jelentést megalapozó bizonyítékokat. Trump elnöki előjogaira hivatkozva utasította miniszterét a kongresszusi idézés semmibe vételére.

Az Egyesült Államokban a hatalmi ágak szétválasztását az európai gyakorlattal szemben nem csupán elvi szinten hangsúlyozzák, hanem a felvilágosodás korában született ország alkotmányában a gyakorlatban is gondoskodtak a hatalmi ágak elkülönítéséről. Így az európai gyakorlattal szemben, ahol a törvényhozói és a kormányzati hatalom összemosódik, mert a kormányokat a parlamenti többség választja, az Egyesült Államokban a végrehajtó hatalom - az elnök és kormánya -, illetve a törvényhozói hatalom - a Kongresszus két háza - egymástól teljesen független és mindenben egyenlő hatalmi ágat jelent.

Barr igazságügyi miniszter ügyvédei hivatkoztak is erre, amikor elutasították az idézés teljesítését, mondván az amerikai kormányzat két független, egyenlő ága ellentétes utasításokat adott neki.

A jogi szakbizottság szerdán végül 24:16 arányban úgy döntött, hogy az idézés megtagadása miatt büntetőeljárást kezdeményez a miniszter ellen. Az eljárás megindításáról a demokrata többségű képviselőház egyszerű többséggel dönthet. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, mert ha a képviselőház meg is indítja az eljárást, azt a gyakorlatban az ügyészségnek kellene lefolytatnia - annak az ügyészségnek, amelynek maga a megvádolt miniszter a vezetője. Elvben maga a képviselőház is lefolytathatja az eljárást, de ilyesmire utoljára a második világháború előtt volt példa.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a jogi szakbizottság elnöke, Jerrold Nadler szerint "most már alkotmányos válság van".

Amilyen drámai, annyira várható volt ez a fejlemény. Trump már a múlt héten minden volt és jelenlegi beosztottját arra utasította, hogy ne működjön együtt a kongresszusi vizsgálóbizottságokkal, ezzel előkészítve ezt az ütközetet. Ez amúgy veszélyes stratégia, mivel például a Mueller-jelentés esetében - de ugyanígy a Fehér Ház egykori, szintén beidézett jogtanácsosa, Donald McGahn esetében - Trumpnak lett volna már lehetősége hivatkozni az elnöki előjogaira, de akkor ezt elmulasztotta. Így viszont nehéz lesz a bíróság előtt azzal érvelni, hogy pont a végrehajtó hatalmat ellenőrizni hivatott törvényhozóknak ne lenne joguk betekinteni az iratokba, vagy meghallgatniuk McGahnt, aki korábban mindezt már elmondhatta a nyomozóknak.

Továbbá Trump minden ilyen lépésével tovább erősíti a látszatot, hogy akadályozni próbálja az igazság kiderítését. Mueller jelentésében majd 150 oldalon át sorol hasonló eseteket, amikor az elnök akadályozta az igazságszolgáltatást. Mueller a jelentésében azt is világossá tette, hogy ő a rá vonatkozó igazságügyi minisztériumi utasítások alapján regnáló elnök ellen nem emelhet vádat, de azt is, hogy nem tudja ártatlannak nyilvánítani Trumpot.

Márpedig az igazságszolgáltatás akadályozása - illetve már önmagában az is, ha nem teljesítene egy kongresszusi idézést - önmagában is olyan bűncselekmény, amely alapján akár alkotmányos vádat is lehet emelni ellene. Nancy Pelosi, a demokrata házelnök Mueller jelentése után egyértelművé tette, hogy szerinte hiba lenne, ha egyből megindítanák Trump ellen a vádeljárást, most viszont már arról beszél, hogy az elnök azóta naponta újabb és újabb bizonyítékokkal szolgál maga ellen. (Via The New York Times)