Theresa May szerint a brit kormány célja továbbra is az, hogy a brit EU-tagság megszűnése, a brexit után szabadkereskedelmi megállapodásra jusson az Európai Unióval, de nem hajlandó fizetni azért, hogy hozzáférjen az EU piacához.

A képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerdai alsóházi órájában a konzervatív párti miniszterelnök nem válaszolt közvetlenül arra a kérdésre, hogy ha Nagy-Britannia esetleg vámuniós viszonyrendszerben marad az EU-val – ahogy azt a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt követeli –, az milyen összegű további brit hozzájárulást jelentene az uniós költségvetéshez.

May azt mondta, London véget vet az EU-n belüli szabad mozgás nagy-britanniai érvényesítésének, visszaszerzi a teljes ellenőrzést a bevándorlási politikája felett, nem folyósít „további hatalmas összegeket” az EU költségvetésébe, és nem fizet azért, hogy hozzáférjen az uniós piachoz.

Theresa May ezzel gyakorlatilag cáfolta azokat az értesüléseket, amik szerint a Munkáspárttal folyó tárgyalásokon kompromisszumos lehetőségként felmerült volna a formális vámunió fenntartása az EU-val. Ehhez ugyanis az EU feltételként szabhatja, hogy London továbbra is járuljon hozzá az uniós költségvetéshez.

A kormányfő szerint Nagy-Britannia „elmélyült, különleges” viszonyt akar fenntartani az EU-val, és ennek jegyében átfogó szabadkereskedelmi és vámjogi megállapodásra törekszik az unióval.

A konzervatív frakció keményvonalas brexittáborának egyik szószólója, Sir Peter Bone azt közölte a szerdai alsóházi vitanapon, hogy választókörzetének pártszervezete elvesztette a miniszterelnökbe vetett bizalmát, mivel a helyi aktivisták megítélése szerint a brexit feltételrendszeréről elért, az alsóház által eddig háromszor elvetett megállapodás „rosszabb, mintha Nagy-Britannia bennmaradna az EU-ban”.

Bone egy levelet is felmutatott, amiben a választókörzetének tory aktivistái azt kérik, May még a jövő heti EP-választások előtt távozzon a Konzervatív Párt és a kormány éléről.

May a válaszában nem reagált közvetlenül a lemondását szorgalmazó levélre, de közölte: ha az alsóházi képviselők kellő számban megszavazták volna az EU-val kötött brexit-megállapodást, akkor Nagy-Britannia már nem lenne az EU tagja.

Végtelen történet

A brit EU-tagság az eredeti menetrend alapján március 29-én szűnt volna meg, de a brexit-megállapodás sorozatos alsóházi visszautasításai miatt May kétszer is kezdeményezte a kilépés elhalasztását. Az április 10-én tartott soron kívüli EU-csúcs döntése alapján a legújabb haladék október 31-ig tarthat, de ennek feltétele, hogy Nagy-Britanniának részt kell vennie a jövő heti EP-választásokon. A brit EP-választást jövő csütörtökön tartják.

A londoni miniszterelnöki hivatal kedd este bejelentette, hogy a kormány június első teljes hetében az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodásban foglaltak törvénybe iktatását célzó tervezetet. A Downing Street szóvivője szerint ez alapvető fontosságú, ha az Egyesült Királyság még a július végén kezdődő nyári parlamenti szünet előtt ki akar lépni az EU-ból.

Ez nem ugyanaz az elvi határozati javaslat lesz a brexit-megállapodás jóváhagyásáról, amit az alsóház eddig háromszor elvetett. A júniusban beterjesztendő tervezet jogszabályalkotó célú indítvány lesz, a kilépés törvénybe foglalásának átfogó menetrendjével, bár a tervezet pontos részletei egyelőre nem ismertek.

A Downing Street szóvivője szerdán közölte, hogy ha a ház ezt is elveti, akkor csak a brexit törlése vagy a megállapodás nélküli kilépés marad a lehetőségek között.

A miniszterelnöki hivatal azt is egyértelművé tette, hogy elutasítás esetén a kormány nem terjeszti újra az alsóház elé a brexit-megállapodás törvénybe iktatását célzó indítványt.

Ha az alsóház júniusban elfogadná a kilépési feltételrendszer törvénybe iktatásának indítványát, akkor Nagy-Britannia elvileg július 1-én rendezett módon kiléphetne az EU-ból, és így a megválasztott 73 brit EP-képviselőnek nem kellene elfoglalnia a helyét az Európai Parlamentben. Az új EP alakuló ülése július 2-án lesz. (MTI)