Közelebb kell hozni Európát az állampolgárokhoz, hogy ne érezzék azt, Brüsszelben a fejük fölött, nélkülük döntenek - mondta Manfred Weber, az Európai Néppárt listavezetője a csúcsjelöltek szerda esti brüsszeli vitáján.

Weber szerint Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság jó munkát végzett, de ő az „új kezdet” jelszavával irányítaná a testületet.

Migráció-ügyben azt mondta: egyedül a közös megoldás lehet eredményes, teljes mértékben vissza kell szerezni a külső határok feletti ellenőrzést, meg kell erősíteni az uniós határ- és partvédelmi ügynökséget (Frontex), de nem szabad megfeledkezni a humanitárius felelősségről sem, és stabilizálni kell a helyzetet Afrikában. 

Ez utóbbi témához önálló biztosi tárcát rendelne.

Azt mondta, 2050-re klímasemleessé kell tenni Európát, amihez innovációra lenne szükség. Szerinte át kell térni az egyhangúról a minősített többségi döntéshozatalra a tagországok kormányainak tanácsában.

Weber figyelmeztetett, hogy a nacionalizmus visszatért a kontinensen, ezért 

határozottan fel kell venni a harcot azok ellen, akik le akarják rombolni az integrációt, 

illetve demokratikusabbá kell tenni az EU-t, mivel azt az emberek jelenleg nem érzik magukénak. Megismételte korábbi javaslatait az alapértékeket megsértő tagállamok elleni hatékony fellépést biztosító, független mechanizmus felállításáról.

Frans Timmermans, az európai szociáldemokraták csúcsjelöltje szerint tévednek a status quo védelmezői, számos téren reformokra van szükség.

Szerinte minden tagországban be kellene vezetni a minimálbért, aminek a mediánjövedelem legalább 60 százalékának kellene lennie. Minden európai fiatalra ki kellene terjeszteni az Erasmus-programot, 16 évre kellene leszállítani a választókort, tovább kellene dolgozni a nemek közötti egyenlő bérek megteremtésén, ki kellene kényszeríteni a jogállamiságot minden tagállamban és prioritássá kellene tenni a klímapolitikát.

A menekültügyről azt mondta: Európa minden alkalommal elveszíti lelke egy darabját, amikor meghal egy menedékkérő a Földközi-tengeren.

Timmermans szerint veszélyes, hogy olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki Európa megosztására és meggyengítésére törekszik, és akik őt támogatják, azok szerinte nem a kontinens érdekeit tartják szem előtt.

Jan Zahradil, az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció listavezetője egy lefokozott, decentralizált EU-ról beszélt, amely tiszteletben tartaná a nemzetek szuverenitását, amely kevesebbet tesz, de jobban, és amelyben Brüsszel nem oktatná ki a tagállamokat. Elutasította a kötelező menekültügyi kvótákat, amelyek szerinte nem működtek, csak mélyítették a keleti-nyugati szakadékot. A klímaváltozás ellen szociálisan fenntartható, fokozatos fellépésre lenne szükség, irreális célkitűzések nélkül - mondta.

A csúcsjelölti rendszert amúgy elutasító liberálisok képviseletében Margrethe Vestager arról beszélt, hogy hogy a globális felmelegedés elleni harc fokozásával munkahelyek milliói jöhetnek létre, számos szükséges technológia pedig már létezik, ezért nem szabad tovább várni a cselekvéssel.

Ska Keller, a zöldek két jelöltjének egyike szerint teljességgel elfogadhatatlan, ami a Földközi-tengeren történik, szerinte uniós kutatási és mentési műveletre van szükség. Szerinte a menekültügy terén a szolidaritást és a felelősség megosztását kell támogatni.

A vita körülbelül másfél órás volt, interneten és számos tagállami közszolgálati televízióban élőben közvetítették. 

A jövő heti EP-választásokat megelőző utolsó csúcsjelölti vitán a mostani frakciók közül mindegyik képviseltette magát, kivéve a Szabadság és Nemzetek Európája, illetve a Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom nevű csoportokat. (MTI)