Az öngyilkossági kísérletek mögött kevesebb halálvágy van, mint gondolnánk

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!
  • Budapesti és miskolci kórházak toxikológiai osztályán fekvő betegekkel készített interjúkat Tóth Mónika Ditta, a Semmelweis Egyetem kutatója.
  •  Olyan betegekkel, akik szándékos önmérgezést követtek el, ami a nem végzetes kimenetelű öngyilkossági kísérletek egyik leggyakoribb módja. Romák és nem-romák is voltak a megkérdezett páciensek között. 
  • Kiderült: előbbiek sokkal kevésbé halálvágyból, mint inkább egy elviselhetetlen élethelyzetből való kimenekülési próbálkozásként mérgezték meg magukat. 
  • És bár a romák között többen voltak a többedjére próbálkozók, mentális problémáikra valódi kezelést sokan még egyáltalán nem kaptak.
  • Az abcúg.hu riportját Neuberger Eszter készítette.

A 80-as évek eleje óta a fejlett világban, ezen belül Európában is folyamatosan csökken az elkövetett öngyilkosságok száma. Ez Magyarországon sincs másképp, de közben azért az Európai Unióban még mindig nálunk a negyedik legmagasabb a százezer lakosra jutó öngyilkosságok éves száma. (Lettországgal holtversenyben 19.) Ez 2016-ban összesen 1327 öngyilkosságot jelentett.

Az öngyilkosságok társadalmi és pszichológiai magyarázatainak Magyarországon is kiterjedt szakirodalma van. Kevés kutatás foglalkozott eddig azonban a kisebbségek, közülük is a legnagyobb hazai kisebbség, a romák öngyilkossági magatartásával.

Ennek csak az egyik, de az egyik legkézenfekvőbb oka, hogy a hivatalos öngyilkossági statisztikák nem rögzíthetik a saját magukkal végző emberek etnicitását. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira ránézve semmilyen következtetést nem lehet levonni ebben a kérdésben.

Maradnak a kis mintás kutatások, amik ugyan nem reprezentatívak, de előnyük, hogy sokkal jobban megismerhetők belőlük az öngyilkos cselekmények motivációi, az azokat elkövető emberek társadalmi háttere.

Erre törekedett Tóth Mónika Ditta kutatása. a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatója 150, toxikológián fekvő emberrel készített interjút 2011 januárja és 2012 júniusa között, akik azért kerültek az osztályra, mert megpróbálták megmérgezni magukat. A kutatást mi egy frissen megjelent tanulmánykötetből ismertük meg, Az öngyilkosság szociológiája a címe.

Az akasztás után az önmérgezés a második leggyakoribb módja az öngyilkosságnak Magyarországon. Mivel azonban az önmérgezés nem végzetes, ha időben érkezik a segítség, ezt választják azok is, akik nem feltétlenül meghalni szeretnének, hanem például kilépni valamilyen kilátástalan helyzetből, vagy felhívni magukra a környezetük figyelmét.

Tóth Mónika Ditta bőven találkozott ilyen magyarázatokkal a kutatáshoz készített interjúi során.

A válaszadókat a budapesti Péterfy Sándor Kórház és a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kórház toxikológiáján kezelték, a 150 megkérdezettből 60 beteg volt roma származású. A kutató többek között arra a kérdésre kereste a választ, hogy

milyen társadalmi és pszichológiai tényezők játszanak szerepet a romák öngyilkossági kísérleteiben, és ezek különböznek-e valamiben a nem-roma lakosságétól?

De előbb foglalkozzunk a megkérdezettek öngyilkossági kísérleteinek általános jellemzőivel!

A megkérdezett betegek 87 százaléka gyógyszerrel követte el az öngyilkossági kísérletet, és ami a nemi különbségeket illeti: a nők jóval gyakrabban választották ezt a módszert, mint a férfiak. A férfiak markánsan többen használtak valamilyen mérgező anyagot (például savat vagy lúgot) az öngyilkossági kísérletükhöz.

  • párkapcsolati konfliktus – leggyakrabban szakítás, féltékenység, fizikai bántalmazás, veszekedés, hűtlenség
  • konfliktus a gyerekekkel, szülőkkel, más rokonokkal, barátokkal – elhanyagolás, anyagi érdekek és tartozások miatt, féltékenység, különböző hazugságok lelepleződése
  • anyagi nehézségek
  • fizikai vagy lelki betegségek,
  • jogi problémák
  • gyász
  • munkahely elvesztése
  • alvászavar

Ezekkel a magyarázatokkal hozakodtak elő az öngyilkossági kísérletükre a kutatóval interjúzó betegek, és ezek közül is a személyközi konfliktusok jöttek fel okként a leggyakrabban.

“Egész este veszekedtünk a férjemmel, egyszerűen nem bírtam tovább és bekapkodtam egy marék nyugtatót”

– számolt be a történtekről egy középkorú nő.

A második leggyakrabban megfogalmazott ok az anyagi nehézségek:

„Hónapok óta nincsen munkám, így nem tudom eltartani a gyerekeimet, a feleségemet, nincs értelme tovább élnem, kudarcot vallottam mint apa és férj”.

– indokolta tettét az egyik beteg.

A gyász a harmadik leggyakoribb volt az öngyilkossági kísérletek mögött, aztán jött a munkahely elvesztése:

„Tegnapi napon vesztettem el a munkámat, ami az életemet jelentette. Rendesen felöntöttem a garatra, és akkor úgy éreztem, nincs értelme tovább élnem.”

– idézi a kutató az egyik választ a “Miért tette?” kérdésre.

Az öngyilkossági kísérlettel azonban nem mindenkinek az volt a célja, hogy megölje magát, sőt. A megkérdezett emberek fele inkább kimenülési kísérletnek szánta ezt egy elviselhetetlen élethelyzetből.

„3 hónappal ezelőtt vesztettem el a munkámat, azóta máról-holnapra élünk. A feleségem folyton piszkál, hogy keressek munkát, nem bírtam ezt a feszültséget!”

– mondta egy 53 éves férfi.

A második leggyakoribb nem halálvággyal kapcsolatos cél a manipuláció. A megkérdezett betegek 11 százaléka azért mérgezte meg magát, hogy ezzel valaki másnak lelkiismeret-furdalást, ijedtséget okozzon, vagy egyszerűen elérjen nála valamit.

Egy 27 éves nő azt mondta:  „Régóta úgy érzem, a férjem nem foglalkozik velem eleget, félre is lépett már. Most, hogy bekerültem a kórházba, talán észreveszi, hogy létezem.”

A válaszadók 34 százaléka viszont tényleg halálvágyat érzett, amikor elkövette az öngyilkossági kísérletet. Egy idős hölgynek ezt a magánya idézte elő:

„Senkim sincs. A férjem meghalt, nem volt gyermekünk. Nincsenek már rokonaim, egyedül vagyok. Meg akarok halni, mert így már semmi értelme tovább élni.”

Nem meglepő, hogy a megkérdezett betegek többségénél (74 százalék) legalább enyhe depressziót mutatott ki a kutatás, 42 százalékuk viszont súlyos depresszióval küszködött. Leginkább közülük kerültek ki azok, akik a halálvágy miatt kíséreltek meg öngyilkosságot.

Mit tudunk a roma öngyilkossági kísérletesekről?

A roma és a nem-roma megkérdezettek között alapvető különbség mutatkozott már szociális és demográfiai szempontból is. Azok a roma páciensek, akik önmérgezés miatt kerültek a két kórház toxikológiai osztályaira, átlagosan fiatalabbak voltak, mint a nem-romák, alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeztek és nagyobb arányban voltak munkanélküliek.

A másik különbség az öngyilkossági kísérlet körülményeire vonatkozik. A válaszaik alapján a roma páciensek szinte mindegyike hirtelen felindulásból követte el az önmérgezést, míg a nem-romák csaknem egyharmada előre megtervezte tettét.

Az egyik legfontosabb különbség azonban mégis az, hogy a roma megkérdezettek körében több mint négyszer annyian voltak azok, akiknek nem ez volt az első öngyilkossági kísérletük.

Ez a kutatás szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a romák között többen voltak, akik nem öngyilkos szándékkal követték el a tettüket, mint inkább egyfajta kilépési kísérletként egy elviselhetetlen helyzetből.

Azok a romák, akik több öngyilkossági kísérleten vannak túl, azoknak a családjában is nagyobb arányban fordult már elő öngyilkosság, hosszabb ideje voltak munkanélküliek, és gyakrabban fogyasztottak alkoholt, mint a szándékos önmérgezést először elkövető romák.

Függetlenül attól, hogy romák vagy nem-romák voltak, a többszörös kísérletezők rosszabb pszichoszociális állapotban voltak, mint az első kísérletezők. Súlyosabb depresszióval küzdöttek és – egy tudományos skála alapján – nagyobb reménytelenségben éltek, valamint sokkal inkább hiányzott körülük a támogató környezet.

Arról, hogy a mélyszegénységben élők – akik között erősen felülreprezentáltak a romák – milyen nehezen férnek hozzá mentálhigiénés ellátáshoz, egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk.

A probléma Tóth Mónika Ditta öngyilkossági kísérlet-kutatásában is előkerül: az egyik fontos megfigyelése ugyanis az volt, hogy bár a roma páciensek több mint négyszer gyakrabban kerültek kórházba szuicid tettük miatt, körükben nem voltak gyakoribbak a diagnosztizált pszichés zavarok. Sőt, az öngyilkosság egyik fő rizikófaktorának, a hangulatzavarnak a diagnózisát sokkal kevesebben kapták meg, mint a nem-roma öngyilkossági kísérletezők.

“Ez az eredmény a romák körében magasabb arányú nem felismert és ezért kezeletlen lelki egészséggel kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet, ami az öngyilkosság ismert rizikófaktora”

– állítja a kutató, aki a tanulmány végén olvasható ajánlásoknál javasolja, hogy a romák körében bármilyen, a jövőben végzett öngyilkosság-prevenciót ennek a hiányosságnak a pótlásával kellene kezdeni.

Tóth Mónika Ditta azt írja, korábbi, romák öngyilkosságával foglalkozó kutatások már felhívták a figyelmet rá, hogy a legnagyobb magyarországi kisebbség körében fokozottan jelen vannak azok a veszélyeztető tényezők, amik nagyobb kockázatot jelentenek az öngyilkosságra. Ezek szinte kivétel nélkül a romák többségének marginalizált helyzetéhez, és az ebből fakadó reménytelenséghez, a kontrollérzés hiányához és a saját problémáik megoldásának képtelenségéhez kapcsolódnak.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

Vannak olyan időszakok, amikor kulcsfontosságú, hogy mindenki gyorsan megbízható információkhoz juthasson. Mi a 444-nél minden nap ezen dolgozunk.

Amennyire tőlünk telik, igyekszünk segíteni eligazodni ebben a gyorsan változó, bizonytalan helyzetben.

De ehhez nekünk is szükségünk van a ti segítségetekre. A lap már eddig is csak a ti támogatásotokkal tudott működni, és a most következő időszakban ez várhatóan még inkább így lesz. Ahogy lelassul a gazdaság és az élet, teljesen érthető módon kevesebb lesz a hirdetés is.

Nekünk viszont most kell a legjobban teljesítenünk, amikor a legnagyobb szükségetek lehet ránk. Hogy a legpontosabb információk birtokában tudjatok döntést hozni a saját életetekről, egészségetekről, biztonságotokról.

Ezért arra kérünk, hogy ha teheted, támogasd a munkánkat. Akár néhány száz forint is számít.

Koronavírus Hírek, háttér
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.