Ezúttal a Liverpool dobhatja vissza a labdát a Citynek – preview, Day 31
2019 március 16., 09:57
Kételkedőkből hívők, avagy Jürgen Klopp esete a Liverpoollal
Első, nem teljes szezonjában a Premier League 8. helye mellett a Manchester City ellen a Ligakupa-, a Sevilla ellen pedig az Európa Liga döntőjében maradt alul a német mester. Az idei, 2018/19-es szezonban minden idők egyik legerősebb és legkiélezettebb bajnoki versenyfutásának lehettünk tanúi, melyben éppen csak alulmaradt a Pep Guardiola vezette Manchester City ellen. A Barcelona elleni Bajnokok Ligája elődöntőn azonban bizonyította a Liverpool, hogy ismét ott vannak Európa nagyjai között. De mi történt ez alatt a bő három és fél év alatt? Hogyan kapaszkodott vissza a Mersey-parti egyesület oda, ahová évtizedek óta vágyik?
2015. október 17. Mignolet - Clyne, Skrtel, Sakho, Moreno - Leiva, Can, Milner - Lallana, Coutinho, Origi. (Cserék: Bogdán, Touré, Randall, Allen, Ibe, Teixeira, Sinclair.) Ezzel a kezdővel vágott neki Jürgen Klopp első bajnoki meccsének a Liverpool kispadján 2017. októberében. Ez akkor egy küzdelmes 0-0-ra volt elég a Tottenham ellen a White Hart Lane-en. Aztóta már más szelek fújnak a csapat háza táján...
2019. április 21. Alisson - Alexander-Arnold, Matip, Van Dijk, Robertson - Wijnaldum, Henderson, Keita - Firmino, Szalah, Mané. (Cserék: Mignolet, Gomez, Fabinho, Milner, Shaqiri, Origi, Sturridge.) Ez pedig a Cardiff elleni PL-meccs kezdőcsapata 2019 áprilisában. A minőségbeli különbséget zongorázni lehetne, nade nézzük is, hogy honnan hová jutott el a Liverpool Klopp regnálása alatt és hogyan váltak a vörösök ismét tényezővé, mitöbb élcsapattá a nemzetközi porondon.
Sokaktól hallottam azt, hogy egy edző munkáját csak és kizárólag a trófeák minősítik. Ez szerintem igencsak leegyszerűsíti a valóságot és noha egy valóban fontos mutatószám, azonban ennél jóval több dimenziót érdemes megvizsgálni, amennyiben persze bármennyire is cél a mélyebbre ásás. Sokkal több értelme van például azt (is) megnézni, hogy a lehetőségekhez mérten mit ér el egy adott edző, ugyanis egyszerűen amíg nincs meg a közös nevező, addig teljesen félrevezető tud lenni az ilyesfajta összehasonlítás. Az teljesen egyértelmű, hogy nem mindegy ki mennyit költ(het) átigazolásokra, ki milyen keretet örököl, és egyáltalán mennyi idő alatt milyen szintű fejlődést várnak el tőle.
Hazai és nemzetközi vizeken
Noha a 21. századi topfutballban nem divat a türelem, a minőségi munkához és az előrelépéshez időre van szükség. Ha megnézzük, hogy hogyan építkezett a német mester, akkor a tendencia egyértelműen visszatükröződik a bajnoki eredményekből:
- 2015/16: lőtt gólok: 63, kapott gólok: 50, gólkülönbség: 13, pontok: 60 -> 8. hely
-
2016/17: lőtt gólok : 78,
kapott gólok : 42, gólkülönbség : 36, pontok : 76 -> 4. hely
-
2017/18: lőtt gólok : 84,
kapott gólok : 38, gólkülönbség : 46, pontok : 75 -> 4. hely
-
2018/19: lőtt gólok : 89,
kapott gólok : 22, gólkülönbség : 65, pontok : 97 -> 2. hely
Szezonról szezonra több lőtt és kevesebb kapott gól, egyre javuló gólkülönbség. Bajnokok Ligája-szereplést olyannyira ritkán ünnepelhetett a Klopp érkezése előtti években az Anfield népe, hogy már önmagában az egymást követő bajnoki 4. helyezések megkérdőjelezhetetlen előrelépésnek mondhatók. Legutóbb Benítez alatt fordult ilyen utoljra elő, még a 2000-es évek végén, ami finoman szólva sem ma volt.
Míg az első, csonka PL-idénye nyilvánvalóan a ligával és a kerettel való ismerkedés időszaka volt, a Ligakupa- és az Európa Liga-döntő jól mutatta, hogy az ambíció megvan a Liverpool és Klopp kapcsolatában.
A 2015/16-os szezonban elért bajnoki 8. hely mellett egy elveszített EL-, és Ligakupa döntőt tudott felmutatni a német edző. A 2016/17-es, európai kupa nélküli idény erőfeszítéseit egy 4. hely koronázta meg, hogy aztán a következő évben a 4. hely megőrzése mellett egészen a BL-döntőig meneteljenek a vörösök. Idén pedig a megszerzett 97 pont a bajnokságban liverpooli PL-rekord. Mindezt úgy, hogy közben BL-döntőre is készül a csapat a Tottenham ellen. Ezt azért érdemes kiemelni, mert az ezen a két fronton való párhuzamos, és ennyire a végsőkig nyúló küzdelem - mint azt már oly sokszor láttuk - nagyon ritkán jön össze bármely angol csapatnak.
Mindenki abból főz, amije van, avagy a keret
Az is egyértelmű volt, hogy a Brendan Rodgers által hátrahagyott keret nem feltétlenül Klopp-kompatibilis, és hogy néhány átigazolási időszakra biztosan szüksége lesz az önmagát csak ‘Normal One’-nak nevező edzőnek. Egyrészt megszabadult a PL-szinten már lassúnak számító és/vagy idősödő játékosoktól (Lucas, Touré, Klavan), másrészt azoktól, akik teljesen rendszeridegenek voltak, és nem passzoltak a német tréner elképzeléseibe (Skrtel, Benteke). Ezenkívül búcsút intett azoknak is, aki egyszerűen nem tudták az elvárt szintet hozni: Alberto, Ibe, Allen, Karius, Solanke.
A keretet úgy alakította át, hogy mindössze nettó 126 millió fontot költött, ami a többi angol topcsapat ezen periódusban kiadott pénzéhez képest kevésnek mondható:
- Manchester City: 404 millió,
- Manchester United: 320 millió,
- Chelsea: 208 millió,
- Arsenal: 162 millió és
- Tottenham: 45(!) millió).
Az érkezők gyakorlatilag egytől egyig beváltak, és a minőség előtérbe helyezése - úgy tűnik - kifizetődik. A teljesség igénye nélkül Klopp eddigi legjobb igazolásai közül néhány: Szalah (37 millió font), Robertson (8 millió), van Dijk (75 millió), Fabinho (39 millió), Alisson (67 millió), Mané (34 millió), Wijnaldum (25 millió).
Van Dijk és Alisson érkezésével az történt, amit még kimondani is furcsa: az idei szezonban a top 5 bajnokság csapatai közül a Liverpool kapta a legkevesebb gólt, szám szerint 22-t.
Nemcsak Alisson, hanem a védelem fejlődését és erősségét is hűen tükrözi az idei szezonban begyűjtött 21 clean sheet, aminél többet a PL történetében csak Petr Cech (24) tud felmutatni.
Az egyéni elismerések is mutatják, valamit nagyon jól összerakott Klopp, valami olyat álmodott (és valósíthat?) meg, amire nagyon régen várnak már a csapat háza táján. A játékosok szavazatai alapján kiosztott PFA Év Játékosa díjat van Dijk nyerte, így a tavalyi győztes Szalah után újra liverpoolit illetett meg a díj. A szezon csapatába 4 vörös is bekerült (Alexander-Arnold, Robertson, van Dijk, Mané), amire legutóbb az 1989/90-es szezonban volt példa, ami mindmáig az utolsó bajnoki címe a csapatnak.
Újra bevehetetlen erőddé vált az Anfield Road: a 40 meccses hazai veretlenségi sorozat a 2. leghosszabb PL-ben (Chelsea: 86 meccs, 2004-08). Legutóbb 2017. áprilisában szenvedett bajnokin vereséget hazai pályán a Pool, akkor a Crystal Palace tréfálta meg hazai pályán Kloppot. Talán lehet némi szerepe a félelmetes hazai mérlegnek abban, hogy amióta a német az edző, nem veszített a Liverpool kispadján oda-visszavágós európai kupapárharcot. Úgy tűnik tehát, hogy amit mondott érkezésekor, abszolút komolyan is gondolta:
“We have to change from doubters, to believers.”
Siker a pályán kívül (is)
A Deloitte Football Money League minden évben elkészülő pénzügyi kimutatása is alátámasztja: nem csak sportszakmai, hanem üzleti vonatkozásban is a helyes úton jár a klub. Míg a 2014/15-ös szezonban elkönyvelt 391,8 millió eurós bevétel a 9. helyre volt elég, addig a tavalyi, vagyis a 2017/18-as évben elért 513,8 millió euró már a 7. helyet eredményezte, és hosszú idő után sikerült megelőzni e tekintetben a hazai riválisok közül az Arsenalt valamint a Chelsea-t is.
Azzal együtt, hogy megvannak a Transfermarkt keretérték becslésének hiányosságai, kiindulási/viszonyítási alapnak azért nem feltétlenül rossz. Míg Klopp első szezonjában 325 millió euróra taksálták a keret értékét, a mostani idényben ez a szám 950 (!) millió euróra nőtt, azaz közel megháromszorozódott 3 év alatt. Ebből tehát többek között az látszik, hogy az általa vásárolt (kisebb számban a Rodgerstől örökölt) játékosok értéke a német edző kezei alatt jelentős mértékben változott, méghozzá pozitív irányba. Egy olyan csapatot épített Liverpoolban, amit most már teljesen a saját képére tudott formálni. Ez már az ő kerete, mely a saját történelmét írja.
Klopp eddigi liverpooli munkásságát úgy lehetne összefoglalni, hogy az általa átvett, középcsapattá züllesztett, identitását kereső csapat jelenleg nemcsak Anglia, hanem Európa egyik legerősebb klubja is egyben. Közel 30 év után majdnem újra bajnokságot nyert a Mersey-parti egyesület, és a hatodik BL-serleg is elérhető közelségbe került.
Az Anfield oroszlánbarlanggá tétele, a keret kipofozása, a látványos és őszinte futball, vagy épp a nemzetközi porondon kivívott presztízs csak néhány azok közül, melyekért a város örökké hálás lesz. Akár BL-t nyer a csapat, akár nem, egy biztos: újra ott áll a klub a siker kapujában, már “csak” be kell lépni rajta. Nem lesz egyszerű, sosem volt az, de a remény újra él, Liverpool ismét tűzben ég.
A fenti iromány Borbély Imre vendégszerzőnk munkája, aki korábban a 31. forduló előzetesét is szállította nektek. Ha neked is van hasonlóan remek vendégposztod, vagy a jövőben tervezel hasonlót elkövetni, várjuk leveled a coldrainynightsinbritannia@gmail.com címre vagy keress minket Facebook-üzenet formájában!
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.