Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón jelentette be, hogy a kormány határidő nélkül elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. Az erről szóló törvényjavaslatot még csütörtökön nyújtják be a parlamentnek. Bár a kormány szerint az erről elfogadott jogszabály megfelel a jogállamiság követelményeinek, de azt látják, hogy az új bírósági rendszer „egy olyan európai és nemzetközi vita kereszttüzében áll”, ami a bírói függetlenséget kérdőjelezi meg. 

Igaz, Gulyás alaptalannak tartja ezeket az aggályokat, de olyan fontosnak tartják a bírói függetlenséget, hogy ezután is nyitottak lesznek ezekre a vitákra. Így amíg megnyugtatóan nem zárhatók le ezek a viták, addig elhalasztják a közigazgatási bírósági rendszer bevezetését. 

A köztársasági elnököt pedig arra kérik, ne jelöljön elnököt a Közigazgatási Felsőbíróság élére. 

A közigazgatási bíróságok bevezetéséről szóló törvényt még decemberben fogadta el a kormánytöbbség.  Így jövőre a kormányzatnak fontos ügyekben már egy külön bírói szervezetrendszer döntött volna, olyan bírókkal, akik teljes egészében a kormánytól, ezen belül is az igazságügy-minisztertől függnek. Így ha valakinek gondja lett volna a kormány által irányított szervek valamilyen döntésével, a jövőben csak olyan bíróságnál kereshette volna az igazát, amik szintén a kormány befolyása alatt állt volna.

Az elhalasztás azért is meglepő, mert már nagyban zajlottak az előkészítések: május elejéig 162 bíró jelentkezett át az új szervezetbe, akik 2020. január 1-jétől már a különbíróságokon folytatták volna a munkájukat. 

Az erről szóló törvény szerint a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét a köztársasági elnök javaslatára június 15-ig kellett volna megválasztani. Eddig Patyi András neve merült fel lehetséges jelöltként.