Bár a Fidesz az EP-választások előtt pont azért akart az európai szélsőjobb felé, hogy az Európai Néppárt nehogy szövetségre lépjen liberálisokkal vagy a zöldekkel, az eredmények másképp alakultak. Gulyás Gergely a Weltnek adott interjújában kedden pedig már arról beszélt, hogy bizonyos kérdésekben a zöldekkel és a liberálisokkal is együttműködnének.

A Néppárt EP-választási csúcsjelöltjéről, Manfred Weberről elmondta, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa „nem akarta, hogy támogassuk”, és „mi teljesítjük ezt a kívánságát”. Hozzátette, hogy a Néppártnak van egy sor tapasztalt, és kormányzati tapasztalattal is rendelkező politikusa, akik hajlandóak az Európai Bizottság vezetésére. Mint mondta, neveket azért nem árul el, mert nem akarja rontani az esélyeiket.

Gulyás Gergely szerint Manfred Webernek is az az érdeke, hogy találjanak más néppárti politikust helyette, mert az EP-választás utáni EU-csúcson világossá vált, hogy a tagországi állam-, illetve kormányfőket összefogó Európai Tanács egyetlen csúcsjelöltet, így őt sem támogat a bizottsági elnöki tisztségre jelöléshez szükséges minősített többséggel.

Az új összetételű EP erőviszonyaival kapcsolatban kifejtette: a választás valóban nem okozott „földrengést, de nagyon erős konzervatív képviseletünk van a Néppártban és a parlamentben”, és éppen azok a konzervatív kormányok teljesítettek a legjobban, amelyeket a legélesebben bíráltak. A magyar kormánypártok, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS), Matteo Salvini Olaszországban és az Osztrák Néppárt (ÖVP) Ausztriában, úgy látja, hogy ők a választás négy nagy győztese.

Hozzátette, hogy természetesen vannak témák, amelyekben „együtt tudunk működni a szociáldemokratákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal”, és „a néppárti frakció részeként eddig is gyakran együtt szavaztunk más frakciókkal”. Azonban „állandó együttműködést nem akarunk velük, és azt gondoljuk, hogy a Néppárttól jobbra is van számos fontos erő, amelyek egyáltalán nem szélsőségesek”. 

A Fidesz a szociáldemokratákkal, zöldekkel és liberálisokkal azért utasítja el a koalíciót, az állandó együttműködést, mert a választáson több mint 40 képviselői helyet elveszítő az Európai Néppárt veszteségei tovább növekednek, ha „még inkább feladja kereszténydemokrata profilját”. 

A közigazgatási bíróságok elhalasztásáról a többi között azt mondta, nem akarják, hogy ismét fellángoljon az Európai Bizottsággal 2012-ben lezárt vita az igazságszolgáltatási rendszerről, mert „potenciálisan negatív következményekhez” vezethet.

Arra a kérdésre, hogy a néppárti tagság megőrzése érdekében léptek-e az ügyben, azt mondta, hogy nem ez volt a döntés oka, de „meglehet, hogy a Néppártnak így könnyebb lesz minket benntartani”.

Arra a kérdésre, döntöttek-e arról, hogy meg kívánják tartani a néppárti tagságot, Gulyás Gergely azt mondta: 

szerinte a Fidesz számára jobb, ha a Néppártban  marad, és „a Néppártnak is az a legjobb, ha megtart minket”.

Hozzátette, hogy sok jelzés érkezett hozzájuk, sokan kérték, hogy maradjanak a pártcsaládban, Németországból is.

 A magyar-német kapcsolatokról elmondta, hogy nem nevezné rossznak a viszonyt, bár „volt már jobb is, és lehet is még jobb”. A két ország között „történelmi barátság és kiváló gazdasági együttműködés” van, és a kormányzati szinten is jó az együttműködés. 

A pártpolitikai szinten viszont gondot okoz, hogy a német nyilvánosságban „egy jó szót sem lehet szólni Magyarországról és kormányáról”.