Az Euronews ír arról, hogy az EU soros elnöki posztját júliusban átvevő Finnország továbblépne a Magyarország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárásban, és hivatalos meghallgatást tartana az Európai Tanácsban a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről. Ezt egy diplomáciai forrás erősítette meg a lapnak. 

Az Európai Parlament még tavaly szeptemberben szavazta meg, hogy az Európai Tanács kezdjen eljárást Magyarországgal szemben a jogállamiság és a demokrácia helyzete miatt, az év első felében működő román uniós elnökség azonban nem nagyon gördítette előre a történéseket. 

Ugyanakkor Finnország kiemelt ügyként tekint az emberi jogok és a jogállamiság erősítésének kérdésére is. Ez kiderül a kormányprogramjukból is mely szerint

"Finnország elnöksége alatt közös eszközöket kell kifejleszteni azért, hogy megerősítsük a jogállamiság alapjait az unióban. Az uniós forrásokat össze kell kötni a jogállamisági normák betartásával. A civil szervezetek és független bíróságok jogállását garantáljuk."

A lap forrása szerint azért is indokolt a meghallgatás, mert sok idő eltelt már azóta, hogy az EP felkérte a Tanácsot az eljárás lefolytatására. 

Az Euronews ír arról is, hogy  román uniós elnökséget sok bírált érte, amiért nem foglalkozott érdemben a hetes cikkely szerinti eljárással, és áprilisban Németország és Franciaország közös nyilatkozatban kérte az elnökséget arra, szervezzen meghallgatást a magyar kormány részvételével.

A lapnak nyilatkozott az EP leköszönő jelentéstevője, Judith Sargentini, aki elmondta, számít a finn elnökség aktivitására, főleg azután, hogy az osztrák és a román uniós elnökség semmit nem tett. Szerinte ez lehet az első valódi lépés a folyamatban.

Ugyanakkor szerinte problémás, hogy a finnek is az Európai Bizottságtól várnak beszámolót és nem foglalkoznának a jelentés olyan részeivel, amelyek nem érintenek uniós jogot. A Sargentini-jelentés ugyanakkor ennél jóval szerteágazóbb problémákat tárt fel.