A bitcoinnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint Jordániának

A bitcoin kriptovaluta a számítógépek akkora teljesítményét veszi igénybe, olyan mennyiségű energiát használ fel, hogy a szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint Jordániáé – állapította meg egy német tanulmány.

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018. novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amik bitcoint állítanak elő, évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük.

A tanulmány szerint ez évi 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el – írták a Joule szaklap friss számában.

A bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül kibocsátott bitcoin elektronikus fizetőeszközt egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. A megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc (blockchain) nevű technológia gondoskodik.

A bitcoin 2017-ben járt a csúcson, akkor 1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért. Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis „bányászni” kell a kriptovalutát, mint a nemesércet. Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoinblokklánchoz új blokkot adhassanak.

2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, ún. grafikai processzorral dolgozva arra számított, hogy naponta több mint 2 blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy a 2011-es technológiával kb. 472 ezer évente talál egy blokkot.

A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot. Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak.

Stoll és a kollégái a a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják.

A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányászszámítógépek székhelyeit. A székhelyek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes „bányásztanya” szén-dioxid-lábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is. Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő. (MTI)

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.