Egy friss tanulmány szerint továbbra is érvényesül Németország II. világháború utáni szétszakításának hatása a népesedési folyamatokban: a két országrész eltérő irányban fejlődik, ami miatt a nyugati tartományokban minden korábbinál magasabbra emelkedett, keleten, a volt NDK területén pedig az 1905-ös szintre süllyedt a lakosság száma.

Az ifo gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint az ország 1949-es szétszakítása „a német nyilvánosság által máig drasztikusan alábecsült” hatást fejtett ki, tartós „szétfejlődéshez” vezetett a nyugati tartományok és a jelenlegi, újraegyesített Németország nagyjából egyharmadát kitevő keleti tartományok között.

Ha a volt NDK területén ugyanazok a népesedési folyamatok érvényesültek volna, mint az egykori NSZK-ban, akkor a keleti tartományokban kétszer annyi embernek kellene laknia, mint amennyien valójában laknak, a kb. 550 ezres Drezda és Lipcse (a keleti Szászország tartomány két legnagyobb települése) pedig milliós nagyváros lenne – mondta Felix Rösel, a tanulmány szerzője az ifo honlapján közölt kutatási jelentésben.

A gazdaságtörténész adatai szerint 1871 és 1949 (Németország egyesítése és szétszakítása) között Nyugat és Kelet párhuzamosan fejlődött, a lakónépesség száma mindkét területen megduplázódott, kb. 40 millióra, illetve 17 millióra nőtt.

A szétszakítástól az újraegyesítésig (az 1990-es rendszerváltásig) viszont ellentétes folyamatok mentek végbe. Nyugaton az NDK-ból érkezett menekülthullám, a Délkelet-Európából kiindult bevándorlás és az 1960-as években lezajlott baby boom  miatt közel 50 százalékkal nőtt a népesség, így elérte a 60 milliót, Keleten pedig stagnált.

Az ország újraegyesítésével nem állt helyre a párhuzamosság, éppen ellenkezőleg: felerősödött a széttartó trendet. A volt NDK területét milliók hagyták el a tömeges munkanélküliség és a kilátástalanság miatt, a nyugati tartományok pedig újra profitáltak a keletről érkező fiatal, képzett emberek bevándorlásából.

A nyugati tartományokban így most 60 százalékkal többen élnek, mint a II. világháború előtt, a keleti tartományokban pedig 15 százalékkal kevesebben, és amíg Nyugaton történelmi csúcsra emelkedett, Keleten az 1905-ös szintre zuhant a lakosság – mondta Felix Rösel. (MTI)