Könnygázzal oszlatja a rendőrség a hongkongi tüntetést

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végéig. Köszönjük, hogy összedobjátok. Akkor nem tartozunk majd senkinek, csak köszönettel - nektek.

Szerda kora reggel emberek ezrei-tízezrei lepték el Hongkong kormányzati negyedének utcáit, azzal a céllal, hogy megbénítsák ott az életet. Hasonló tüntetések már zajlottak a különleges státuszú városállamban 2014-ben is, akkor a demokratikus helyhatósági választásokért, illetve Kína növekvő befolyása ellen tüntetők két hónapig táboroztak kinn az utcákon. 

Fotó: ISAAC LAWRENCE/AFP

A rendőrség viszonylag rövid idő után erőteljesen lépett fel a tüntetőkkel szemben, a kínai média értesülései szerint Lo Wai-Chung hongkongi rendőrkapitány pedig felkeléssé nyilvánította a tüntetést, ennek pedig komoly következményei vannak, a résztvevők így akár 10 év börtönt is kaphatnak. Hogy mennyire jelentős fejleményről van szó, azt jelzi, hogy a 2014-es, hónapokon át tartó, többször jelentős összecsapásokhoz vezető tüntetéseket sosem nevezte a rendőrség felkelésnek. 

Fotó: ANTHONY WALLACE/AFP

Az első helyi beszámolók mind arról szóltak, hogy a tüntetők sokat tanultak az öt évvel ezelőtti tüntetéssorozatból, sokan eleve orvosi maszkban és védőszemüvegben érkeztek a várható könnygázas oszlatás miatt, és ismét felbukkantak az esernyők is, ami a 2014-es foglalás szimbóluma lett végül.

Helyszíni tudósítások szerint a rendőrség könnygázzal és vízágyúval is oszlatta már a tömeget, mely után kaotikus jelenetek alakultak ki. 

Közben a tüntetők a beszámolók szerint behatoltak a városállamot irányító testület (LegCo) kormányzati épületébe, ugyanakkor a nagyon erőteljes rendőrségi könnygázazás miatt sokan próbálják elhagyni a tereket, ami a nagy tömeg miatt egyáltalán nem megy könnyedén.

Pár óra intenzív oszlatás után a rendőrségnek sikerült kiürítenie a kormányzati épület előtti területet, de a tüntetők fogadkoztak, hogy vissza fognak térni. Az összecsapásoknak a beszámolók szerint 22 sérültje van. 

A jogrendszerüket és a függetlenségüket féltik

A mostani területfoglalás előzménye a hétvégi óriástüntetés, melyen becslések szerint egymillióan is megjelentek a hétmillió lakosú városállam utcáin. Az új kiadatási törvénytervezet ellen tüntettek, amely szerintük lehetőséget teremtene arra, hogy a Peking szemét szúró ellenzéki szereplőket a hatóságok kiadhassák Kínának, és ott folyhasson ellenük eljárás. Ez, ismerve a kínai emberi jogi viszonyokat, a tüntetők szerint egyet jelentene azzal, hogy hongkongi polgárok megkínzását és nyilvános megalázását engedélyezi a hatalom. 

Fotó: ISAAC LAWRENCE/AFP

A hétvégi tüntetés nem ért célt, hétfőn a hongkongi államot vezető Carrie Lam bejelentette, hogy el fogják fogadni a törvényt. A törvény második olvasatban éppen szerdán került volna a törvényhozás elé,  de végül az ülést elnapolták. 

Fotó: EyePress News

Hongkong 1997-ben került vissza Kína felügyelete alá a brit uralom alól, és az akkori ígéret úgy szólt Teng Hsziao-ping részéről, hogy Peking ötven évig, 2047-ig nem fog beavatkozni Hongkong működésébe. A valóságban persze nem így történt, és az elmúlt két évtizedben több alkalommal is tömegtüntetések törtek ki Hongkongban az egyre erőteljesebb kínai befolyás miatt. 

Fotó: Kin Cheung/AP

Az elmúlt egy évben pedig különösen felgyorsultak a dolgok: tavaly márciusban például elfogadtak egy törvényt, amely szerint jelentős pénzbírság és akár három évi börtön is járhat annak, aki tiszteletlen a kínai himnusszal szemben, sok kritika érte azt a gyorsvasút-vonalat is, amely teljesen Peking felügyelete alatt áll, és a sajtószabadság komoly korlátozásaként élték meg sokan, amikor Kína megtagadta a vízumot 2018 októberében a Financial Times helyi szerkesztőjétől, mert hongkongi ellenzékiek beszélgetését készült moderálni. 

Ezek mind olyan történések voltak, melyek sokakban azt az érzést keltették, hogy Hszi Csin-ping vezette Kína egyre hevesebben szeretné maga alá gyűrni a városállamot. Majd jött idén februárban a kiadatási törvény, amely a városállam igazságszolgáltatását közvetlenül kötné össze a Kínai Kommunista Párt által felügyelt kínai rendszerrel. 

Fotó: ANTHONY WALLACE/AFP

Ugyan a hivatalos narratíva szerint ezzel csak egy joghézagot szeretnének megoldani, és Hongkong számos másik országgal is írt már alá hasonló egyezményt, a hongkongi értelmiségiek, üzletemberek és civilek sokasága ezt nem találta meggyőző érvnek. Ebből nőtt ki a június 9-ei tüntetés, amely feltehetően a legnagyobb megmozdulás volt 1997 óta. 

A hongkongi vezetés válaszul kisebb módosításokat eszközölt ugyan a törvényen, de az ellenzők szerint ezek csak szépségtapaszt jelentettek, és nem oldották meg az alapvető problémákat.

Még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni az év végig
Eddig összegyűlt: 9,7 millió Forint

Egész évben sokan támogattátok a szerkesztőséget, a ti segítségetek nélkül a 444 nem tudna stabilan működni. Most év végéig még 12 millió forintot szeretnénk összegyűjteni, ezt a pénzt az újság bővítésére fordítanánk, például abban is segítene, hogy januártól két új riporterrel kezdjük az évet. Segíts, hogy a 444 bővülni tudjon!

Támogasd a 444 szerkesztőségét!
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok érvényesek 2019. december 2-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.

Nélkületek nincs 444

Csak a 444 és a sajtószabadság ügye mellett elkötelezett olvasók támogatása teszi lehetővé, hogy alaposan tudjunk foglalkozni a legfontosabb témákkal.