„Miért kéne már most eldöntetünk, mi lesz 2050-ben?” - kérdezte a cseh miniszterelnök, mielőtt blokkolta az uniós klímacélt

Csütörtök este Magyarország, Lengyelország és Csehország ellenállásán elbukott a javaslat, ami 2050-re klímasemlegessé tette volna az Európai Uniót. Bár korábban úgy tűnt, Magyarország is megszavazza a tervet, ami a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtásának nullára csökkentéséről szól, végül a magyar kormány is a vétózók mellé állt a brüsszeli csúcson.

Orbán megérkezik a csúcsra.Fotó: JULIEN WARNAND/AFP

A brüsszeli csúcs zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.” Az eredeti szöveget állítólag jelentősen „felvizezték”, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.

Andrej Babis cseh miniszterelnök a csúcsra érkezéskor azt mondta:

„Miért kéne 31 évvel korábban arról döntenünk, mi fog történni 2050-ben?”

A találkozón Babis azt vetette fel, miért kellene Európának lépnie az ügyben, amikor Kínában úgyis növekszik a kibocsájtás. Angela Merkel a beszámolók szerint ezt visszautasította, és azt mondta, Kínában is csökkenteni fogják a kibocsájtást 2030 után.

Babis is megérkezik.Fotó: Dominika Zarzycka/NurPhoto

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint addig nem tudják jóváhagyni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára. „Az energiaátállásnak igazságosnak és felelősségteljesnek kell lennie. Időt adtunk mindenkinek egy fair kompromisszum kidolgozására” - mondta.

A Guardian cikke szerint egy diplomata azt mondta, bár csalódottak, de azért így sem kérdés, hogy az EU elkötelezett a klímasemlegesség iránt, a kérdés csak az, mikor érik ezt el. 

A megállapodás bukása után zöldszervezetek arra szólítják fel az EU-t, hogy tartsanak klímaügyi rendkívüli találkozót még a szeptemberi ENSZ-nagygyűlés előtt.

„Merkel és Macron nem tudták meggyőzni Lengyelországot és a többieket. Miközben emberek tüntetnek az utcán, a tudósok pedig arra figyelmeztetnek, hogy egyre kevesebb időnk van cselekedni, a kormányainknak lett volna lehetősége, hogy Európa gyorsan a teljes dekarbonizáció útjára lépjen. De elszúrták ezt a lehetőséget” - mondta Sebastian Mang, a Greenpeace klímapolitikusa.

Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a jelenlegi 2030-as uniós céloknak.

Ezen kívül felkérték az Európai Bizottságot annak kidolgozására, hogy „milyen feltételekkel, ösztönzőkkel lehetne előmozdítani az átállást a klímasemlegességre olyan módon, hogy az ne ártson a versenyképességnek, igazságos legyen, figyelembe vegye a tagállamok egyedi körülményeit, és tiszteletben tartsa a jogukat saját energiamixük elfogadására”.

Azt írták, „még idén vissza fognak térni a kérdésre”.

A témáról nagyjából három órán át tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői. (Guardian, MTI)

Hogy legyen, aki a következő polgármesterről is elmondja az igazat

A kormánymédia százmilliárdokból próbál túlharsogni minden kritikus hangot az országban, amikor pedig választás közeledik, felismerhetetlenre hajlítják a valóságot. Ha szerinted fontos, hogy valódi híreket is lehessen olvasni, akkor támogasd rendszeresen a 444 szerkesztőségét!

Egyszeri bankkártyás támogatás

Havi rendszeres támogatás (PayPal)

További támogatási lehetőségek.

Kapcsolódó
Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.