Magyar, lengyel, és cseh vétóval bukott el a uniós klímacél
2019 június 20., 20:06
„Miért kéne már most eldöntetünk, mi lesz 2050-ben?” - kérdezte a cseh miniszterelnök, mielőtt blokkolta az uniós klímacélt
Csütörtök este Magyarország, Lengyelország és Csehország ellenállásán elbukott a javaslat, ami 2050-re klímasemlegessé tette volna az Európai Uniót. Bár korábban úgy tűnt, Magyarország is megszavazza a tervet, ami a felmelegedést okozó anyagok kibocsájtásának nullára csökkentéséről szól, végül a magyar kormány is a vétózók mellé állt a brüsszeli csúcson.
A brüsszeli csúcs zárónyilatkozatba a célkitűzés csupán lábjegyzetként kerül be, amelyben ez áll: „A tagállamok nagy többsége vállalja, hogy eléri a klímasemlegességet 2050-re.” Az eredeti szöveget állítólag jelentősen „felvizezték”, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését.
Andrej Babis cseh miniszterelnök a csúcsra érkezéskor azt mondta:
„Miért kéne 31 évvel korábban arról döntenünk, mi fog történni 2050-ben?”
A találkozón Babis azt vetette fel, miért kellene Európának lépnie az ügyben, amikor Kínában úgyis növekszik a kibocsájtás. Angela Merkel a beszámolók szerint ezt visszautasította, és azt mondta, Kínában is csökkenteni fogják a kibocsájtást 2030 után.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint addig nem tudják jóváhagyni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára. „Az energiaátállásnak igazságosnak és felelősségteljesnek kell lennie. Időt adtunk mindenkinek egy fair kompromisszum kidolgozására” - mondta.
A Guardian cikke szerint egy diplomata azt mondta, bár csalódottak, de azért így sem kérdés, hogy az EU elkötelezett a klímasemlegesség iránt, a kérdés csak az, mikor érik ezt el.
A megállapodás bukása után zöldszervezetek arra szólítják fel az EU-t, hogy tartsanak klímaügyi rendkívüli találkozót még a szeptemberi ENSZ-nagygyűlés előtt.
„Merkel és Macron nem tudták meggyőzni Lengyelországot és a többieket. Miközben emberek tüntetnek az utcán, a tudósok pedig arra figyelmeztetnek, hogy egyre kevesebb időnk van cselekedni, a kormányainknak lett volna lehetősége, hogy Európa gyorsan a teljes dekarbonizáció útjára lépjen. De elszúrták ezt a lehetőséget” - mondta Sebastian Mang, a Greenpeace klímapolitikusa.
Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a jelenlegi 2030-as uniós céloknak.
Ezen kívül felkérték az Európai Bizottságot annak kidolgozására, hogy „milyen feltételekkel, ösztönzőkkel lehetne előmozdítani az átállást a klímasemlegességre olyan módon, hogy az ne ártson a versenyképességnek, igazságos legyen, figyelembe vegye a tagállamok egyedi körülményeit, és tiszteletben tartsa a jogukat saját energiamixük elfogadására”.
Azt írták, „még idén vissza fognak térni a kérdésre”.
A témáról nagyjából három órán át tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői. (Guardian, MTI)
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.