Rosszul működő klímák: cáfolják a kórházi dolgozók a SOTE-t

Szerdán a 444-en is beszámoltunk arról a Magyar hang cikke alapján, hogy komoly gondok vannak a Semmelweis Egyetem több klinikájának műtőjében is, ugyanis a klímaberendezések képtelenek kellően lehűteni a helyiségeket, és ez már egyes operációk sikerét is veszélyezteti.  

A helyzet olyannyira drámai, hogy  a Kútvölgyi Klinikai Tömb egyik műtőjében az óriási meleg miatt rosszul lett egy dolgozó, de más SOTE-klinikákon (mint az I-es Sebészeti Klinikáján, az I-es és II-es Nőgyógyászati Klinikán és az Urológiai Klinikán is) előfordul, hogy 38-38 fokos hőségben kénytelenek operálni a sebészek és asszisztenseik. 

Pedig a tisztiorvosi ajánlás szerint a műtőkben hivatalosan maximum 25 fok lehetne, és a levegőt steril klímaberendezéssel kell biztosítani, ami képes óránkénti 20-szoros légcserét biztosítani. Ehhez képest egyes műtőkben otthoni használatra szánt mobil-klímával kellett megoldani a hűtést, ami felveti a fertőzés kockázatait is. 

A SOTE még szerdán közleményt adott ki az ügyben, azt állítva, hogy nem igaz az állítás, ami szerint akár 40 intézményben is gond lehet a klimatizálással; miközben elismerték, hogy például a Nőgyógyászati Klinika két telephelyén egyes műtőkben lévő klíma berendezéseket cserélni szükséges, és a Baross utcai telephelyen, valamint az Üllői úti telephelyen is még zajlik a korszerű berendezések beszerzése. 

„Az átmeneti időszakban a beavatkozások megfelelő ütemezésével biztosítják a műtétek zavartalanságát” - írta az egyetem vezetése, hozzátéve, hogy a rosszullétről a Kútvölgyi Klinikai Tömb vezetője nem értesült. 

„A nyári hőmérsékleti csúcsok esetén a rendszerek kapacitásai nem elegendőek, de berendezések karbantartása folyamatos” - ismerte el részben a lap állításait a SOTE vezetése.  

A Magyar Hang csütörtök délután arról ír, hogy az egyetem közlésére válaszul az intézmény dolgozói egy aláírások nélküli levelet juttattak el a laphoz. Azt írták, azért csak anonim módon reagálnak, mert az egyetem vezetése retorziókat helyezett kilátásba, ha kiderül, kik számoltak be az elégtelen ellátásról. A levélben a dolgozók azt írták, 

„megdöbbentünk azon, hogy megpróbálnak elbagatellizálni egy óriási, évek óta fennálló problémát, ami a betegek és a dolgozók testi épségét egyaránt veszélyezteti, és (...) akárki is volt olyan bátor, hogy jelezte a problémát Önöknek, hálásak vagyunk neki ezúton is!” 

A dolgozók szerint az állítólag folyamatos karbantartást csak az SE érintett dolgozói és műtétre kerülő betegei nem észlelik, miközben a probléma sehol sem idén keletkezett, hanem 

„bizonyos helyeken 3-4, máshol inkább 8-10 éve; karbantartásról csak ígéretként lehet hallani, de enyhülést a műtő hőmérsékletében csak az ősz vagy egy markáns hidegfront hoz”.

Azt is írják, akárkit kérdeznek is a műtős kollégák közül, senki nem tud olyanról, hogy a beavatkozások megfelelő ütemezésével biztosítaná az egyetem az operációk zavartalanságát, és minimum ferdítés, hogy az intézmény betartaná a szigorú munkahelyi előírásokat. 

„A 28-35 fok közötti műtői hőmérséklet, az izzadó kollégák, a folyamatos rosszullétek, a néhány helyen alkalmazott ócska és semmiféle munkahelyi előírásnak nem megfelelő mobilklímák nemcsak a betegek gyógyulását, a műtétek sikerességét veszélyeztetik, hanem a kollégák testi épségét is. Reméljük, hogy ha már az SE nem vette komolyan a problémát, amin 8-10 éve átlép, legalább a közvélemény, a betegek és a politika komolyan veszi majd.”

A Magyar Hang szerda este beszélt az egyik klinika vezetőjével, aki jelezte, tiltja a szabályzat, hogy nyilatkozzon, mert 

„a rektor úr minden dolgozó számára egyértelművé tette, hogy aki szivárogtat, azt azonnali hatállyal kirúgja.”

A lap munkatársai keresték a rektori hivatalt, személyesen Merkely Béla rektort is, de ő nem akart nyilatkozni, és hivatalából a felügyelő kancellár Szász Károlyhoz irányították az újságírókat. Az újság cikkének megjelenéséig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat sem reagált a Magyar Hang megkeresésére.