Óriási felfedezésről adott hírt a Nature magazin: egy, az 1970-es években Görögországban talált őskori emberi koponyáról megállapították, hogy az már a modern ember, a homo sapiens koponyája volt.

Ez azt jelenti, hogy a homo sapiens, amely Afrikából vándorolt ki, és terjedt el az egész Földön, már időszámításunk előtt 210 ezer évvel ezelőtt elhagyta az afrikai kontinenst. Ekkortájt Európát a később kihalt, illetve a modern emberrel részint keveredett neandervölgyi ősember uralta.

Mindezidáig a legősibbnek tartott, nem afrikai modern emberi leletek korát, amelyeket az 1990-es években találtak Izralben (Skhul és Qafze), 80-120 ezer évesre becsülték. 

A mostani vizsgálat az 1970-ben, a görögországi Aipidima barlangban talált leleteket érintette, a kutatók ugyanis új technológiákkal igyekeztek a két koponyamaradvány korát és alakját meghatározni. Az egyikről bebizonyosodott, hogy neandervölgyi ember koponyája, a másik koponya viszont sokkal gömbölyűbb volt, amely már a homo sapiensre utal. A neandervölgyi lelet egyébként fiatalabbnak találtatott, mint a modern emberé.

Chris Stringer, a londoni természettudományi múzeum professzora szerint az történhetett, hogy a 210 ezer éves modern emberi csoportot 170 ezer évvel ezelőtt felváltotta egy neandervölgyi populáció a mai Görögország területén.

A mai modern ember közvetlen afrikai elődje mai tudásunk szerint 60 ezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát, ám ezt az elméletet ezek az újabb kutatások minden bizonnyal módosítani fogják, hiszen láthatóan már sokkal korábban megindult az elvándorlás Afrikából. 

A DNS-vizsgálatok igazolták néhány évvel ezelőtt azt, hogy a modern ember nem egyszerűen kiszorította a neandervölgyi és a gyenyiszovai ősembert, hanem keveredett is vele valamikor 219 és 460 ezer évvel ezelőtt. Legalábbis erre utalnak a németországi neandervölgyi leletek. Az azonban nem világos még, hogy ez a keveredés már a homo sapiensszel történt-e meg, vagy egy korábban, szintén Afrikából kivándorolt másik csoporttal.  (BBC)