„Felmerültek neuralgikus pontok is, ahol eltérő volt a véleményünk, de a vita után is kezet tudtunk nyújtani egymásnak.”
Így értékelte első V4-körútjának találkozóit Zuzana Čaputová szlovák államfő a Pátria Rádiónak (a szlovák közmédia magyar adásának) adott interjúban. Az új elnök első külföldi látogatásai a visegrádi országokba vezettek, múlt héten Budapesten is járt, ahol közös sajtótájékoztatót tartott Áder Jánossal (itt beszélt arról, hogy nem Soros-ügynök), és találkozott Orbán Viktorral is.
Čaputová azt mondta, a találkozókon felvetette az igazságszolgáltatás kérdését - ami azért érzékeny pont, mert ő maga liberális jogvédőből lett politikus.
„Lengyelországban és Magyarországon is rákérdeztem az igazságszolgáltatás helyzetére, mert korábban analitikusként foglalkoztam a bírósági rendszerek működésével, felvilágosítást kértem olyan kérdésekben, amelyeket az Európai Unió kritizált”, mondta a szlovák elnök, aki szerint a találkozókon igyekezett kommunikálni az értékrendjét ebben az ügyben. Szerinte „konstruktív párbeszéd” zajlott a témáról a találkozókon.
Čaputová azt mondta, államfőként lehetősége van reflektálni bizonyos dolgokra, de „nem feladata, hogy az egyes országok belpolitikai viszonyait értékelje”. Ezzel együtt is Magyarországon és Lengyelországban is elmondta, mennyire fontosnak tartja a liberális demokráciát, a jogállamot és a média szabadságát. Az elnök szerint fontos megvédeni a demokratikus vívmányokat, mert a nyugati világban egyre erősebb a demokratikus intézményekkel szembeni bizalmatlanság és a szélsőségek.
„A V4-re az Európai Unió részéről úgy tekintenek, amely jelenleg inkább megosztó, mint egyesítő”, mondta, és szerinte ennek egyik eredménye a csúcspozíciók elosztásánál, hogy „nincs képviselőnk Európa vezető intézményeiben”.
„Azt az üzenetet próbáltam átadni, hogy alapvetőn konstruktív elemként kell láttatnunk magunkat, olyan ügyeket képviselve, amik nemcsak a régiót, hanem az egész uniót érintik.”
Čaputová elmondása szerint a budapesti találkozókon magyar tárgyalópartnerei nem hozták szóba a szlovák állampolgárság ügyét. Ő maga egyébként nem értett egyet a szlovák állampolgársági törvénnyel annak meghozatalakor, a kettős állampolgárság intézményét természetesnek tartja.
Arra a kérdésre, hogy 2020-ban, a százéves évfordulón részt venne-e Áder Jánossal közösen egy trianoni megemlékezésen, azt válaszolta:
„Bármilyen megemlékezésen való részvétel főleg azon múlik, milyen a kontextus, milyen a retorika. Ezt persze én magam is alakíthatom. Tudom, hogy a magyarság számára roppantul érzékeny a téma. Mindenesetre egy szomszéd ország képviselőjével kezet fogni jó és fontos, nem véletlen, hogy az első külföldi útjaim éppen a szomszédokhoz vezettek.”
Čaputová az interjúban beszélt arról is, hogy sok magyart ismert meg, mialatt felnőtt, 1989 előtt pedig az első külföldi útja Magyarországra vezetett. „Magaménak érzem közös történelmünket, érzékelem Szlovákia sokszínűségét”, mondta.
Felmerült a szlovák alkotmány revíziójának kérdése is. Ha változna az alkotmány, akkor Čaputová szerint az állampolgári elvnek kellene érvényesülnie a preambulumban – a szlovák alkotmány jelenleg úgy kezdődik, hogy „Mi, a szlovák nemzet….” , és csak később jelenik meg benne a „Mi, Szlovákia polgárai...” megfogalmazás. Az elnök szerint az állampolgársági elvet inkább az utóbbi jeleníti meg, de bármilyen változtatást csak széleskörű egyeztetés után tart elképzelhetőnek. Ha ilyen megállapodás nem jönne létre, inkább maradjon a jelenlegi helyzet.
Megkérdezték tőle azt is, kitűzne-e az elnöki hivatalra szivárványszínű zászlót.
„Szivárványszínű zászlót nem tűzünk ki. Magánemberként nagyon világosan és őszintén megfogalmaztam a hozzáállásomat a szexuális kisebbségekhez, akik méltányosságot és tiszteletet érdemelnek, és zavar, ha bármilyen kisebbség gyűlölet tárgyává válik. De az elnöki palotához hasonló intézmények esetében azt gondolom, hogy az elnöki zászlón kívül más zászlókat kitűzni nem helyénvaló.”
Szerda délután Čaputová a gombaszögi szabadegyetemen is részt vesz egy beszélgetésen.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.