Budapest messze legjobb köztéri szobrát állította fel egy ismeretlen Hidegkúton, de te meg tudod mondani, mi az?

Egyes vélemények szerint Schickedanz Albert Milleniumi emlékműve óta - a Hősök tere közepén tekinthető meg - nem született olyan erejű köztéri plasztika Budapesten, mint a Pesthidegkút-Ófaluban a Temető és a Jegesmedve utca sarkán nemrég felállított emlékmű. 

Ami így néz ki középtávolról:

Így közelebbről:

Így pedig hátulról:

A hidegkúti szoborról egyelőre annyit tudtam kinyomozni, hogy a felállítása biztosan nem fővárosi vagy kerületi projekt volt. 

Ennek ellenére, vagy éppen ezért igen nagy művészi erejű alkotásról van szó, ami azonnal erőteljes diskurzust indított el a nézőkben-befogadókban. A diskurzus részeként például a következő levelet kaptam egy érintettől:

Az Ön, mint híres második kerületi pátriárka és a nyilvánosság erejét kérem az alábbi kérdés megválaszolásában. Kb. 3 hónapja került kihelyezésre a képeken látható installáció Pesthidegkút-Ófaluban a Temető-Jegesmedve-Vízmosás utca sarkán.

Mi ez az egész? 

Dr. Láng Zsolt polgármester figyelemhívó akciója a kihaló állatfajokra és vadászokra és ezzel a klímakatasztrófára? Erre utalhat a helyszín is: Temető (utca) és a veszélyeztetett Jegesmedve (utca).
Valaki a Százholdas Pagonyba képzeli magát, ahol nyelvtani hibás feliratokkal kell kommunikálni? Vegán terroristacsoport figyelmeztetése? A kerületi oknyomozó csoportok nem jutottak semmire.

Nézzük először is, mi okozza a Mű olvasónkat, a levélíró Tacskó Mukit is lehengerlő művészi erejét!

Az alkotás, főleg, ha hátulról közelítünk hozzá, első pillantásra ready made-nek is tűnhet, hiszen az alapja egy betonnal kiöntött használt autógumira épülő jelzőkorláttartó állvány, ami eredeti funkciója szerint megakadályozza, hogy járókelőként beleessünk az utcai munkagödrökbe. 

A szobor alapjául szolgáló állvány buherált mivolta és rozsdás állapota a munkát az arte poverával is rokonítja, és azonnal a középpontba állítja a reciklálás képzetét. Ezt csak erősíti a két ráakasztott rókafarok és a szemétkosárban talált papírra írt felirat. A szobor elemeinek szabad asszociációs összetársítása pedig szürrealista ízeket hoz a mixbe.

De nézzük tartalmilag a művet! A reciklált alapra épülő munka nyilvánvalóan a XXI. századi ember és környezete viszonyával foglalkozik. A feltehetőleg helyben talált tartószerkezet az újrahasznosítás melletti egyértelmű kiállásként értelmezhető. Csavarosabb kérdés a farkaké. Két megölt állat egy-egy testrésze papírforma szerint a nagyobb termetű emlősfajok tömeges kihalására utalna, csakhogy a róka köztudottan az ember által eltorzított természet egyik nagy haszonélvezője, így kihalás helyett egyre több van belőle. 

A művész arra célozna, hogy az élet összetettebb, mint gondolnánk? De bárhány róka éljen is Magyarországon, a nézőben erőteljes kérdéseket vet föl az, hogy érdemes volt-e azért meghalniuk, hogy valaki kiakassza a farkukat egy rozsdás védőkorláttartó állványra az erdőszélen. És mi van, ha maga a művész ölte meg őket ilyen célból? Igazolható-e egy kettős gyilkosság a fontos üzenettel, amit az így létrehozott alkotás közvetít? És eleve: mi az üzenet? Az „utolsó prémvadász” egyfelől valamiféle elveszett harmóniára, de legalábbis a természettel úgy-ahogy harmóniában létező, zsákmányt a saját szükségleteinek erejéig ejtő ember ideájára utal. Úgy, hogy az „utolsó” jelzővel azonnal bizonytalanságba is ejtse a befogadót: az utolsózás arra utal, hogy ilyesmi többé már nem lehetséges, vagy éppen arra, hogy nemsokára minden összeomlik, amit modern emberi civilizáció néven ismertünk, és újra jöhetnek a prémvadászok a budai hegyekben?

A tél említése a rókafarkak mellé rögzített táblán pedig arra utalna, hogy már nem is lesznek igazi telek, a Prémvadász ezért nyugodtan itt hagyhatta az emlékművön a fejét és nyakát melegítő farkakat?

Ezt a posztapokaliptikus zöld agendát erősíti a túllépés a közismert helyesírási szabályokon, illetve a zöld toll hangsúlyos használata is. A „tavaj” írásmódja kétségkívül utalhat Micimackóra is. Ebben az esetben elképzelhető, hogy művészünk a természetet atyáskodó lenézéssel figyelő, az élőlényeket emberi gyámolításra szoruló, cuki, de gyagya játékállatokként értelmező, a bolygó megmentésére 3000 köbcentis SUV-val suhanó budai zöldek kritikájának szánta a művét. 

Így vagy úgy, de olyan emlékműről beszélünk, ami nélkül nem lehet szó, sőt termékeny vita nélkül elmenni,

Ha tudsz valami konkrétabbat az eredetéről, kérlek írd meg nekem a szilyl KUKAC 444.hu címre!

Uralkodj magadon!
Új kommentelési szabályok vannak 2016. január 21-től. Itt olvashatod el, hogy mik azok, és itt azt, hogy miért vezettük be őket.