Schiffer: A Fideszt váltó új kormány úgy fog botladozni Mészáros Lőrinc körül, mint 98-ban a Fidesz a posztkommunista oligarchák körül

Tusványoson egyre ritkább, hogy a napközben rendezett beszélgetéseken érdemi vitákat követhessenek a nézők, a legtöbb meghívott ugyanis általában egyetért abban, hogy Magyarországon minden a legnagyobb rendben van, és a Fidesszel sincs különösebb gond, de annál több az ellenzékkel.

Éppen ezért gyűltek össze egészen sokan Schiffer András és Gulyás Gergely csütörtöki beszélgetésére, ami a program szerint a rendszerváltásról kellett volna, hogy szóljon, a rendezvény legérdekesebb része azonban nem a rendszerváltás boncolgató első 40 perc, hanem az azutáni aktuálpolitikai vita volt, amiben a vitatkozók a jelenlegi rendszert igyekeztek értelmezni.

Gulyás azt mondta, szerinte a magyar rendszerváltás érdeme, hogy közjogilag egy jó és tartós rendszert sikerült megalapozni 1989-90-ben, és nem véletlen, hogy ezt a rendszert igazából érdemi kérdésekben a Fidesz sem alakította át a 2011-es új alkotmánnyal. Schiffer ezzel szemben úgy látta, hogy a magyar rendszerváltók érdemei csekélyek, még az induló előnyöket sem sikerült kihasználnia az országnak. Az LMP korábbi vezetője szerint valóban példamutatóan liberális jogállamot sikerült megalapozni a rendszerváltáskor, de nem véletlen, hogy ez 2010-ben összeomlott, és 2010 után Magyarország egy autokratikus kísérlettel válaszolt erre az összeomlásra.

„Szellemi értelemben nem volt még annyira sikertelen és sivár időszaka Magyarországnak, mint az 1990 óta eltelt három évtized” - tette hozzá.

Gulyás tagadta, hogy 2010 után autokratikus kísérlete lett volna a Fidesznek, a miniszter ragaszkodott az álláspontjához, miszerint közjogi értelemben nem hozott jelentős változásokat a 2011-es új alkotmány, sem a Fidesz elmúlt 9 éves kormányzása a 2010 előtti időszakhoz képest, éppen ezért hamisak az ellenzék kijelentései, amikben „a nem korrekt vesztesek” diktatúraépítéssel, „a viszonylag korrektebb vesztesek” pedig autokratikus kísérletezéssel vádolják a kormánypártot.

Schiffer szerint a 2010-ben jelentkező centralizációs szándékok nem önmagukban ördögtől valóak, de a jelenlegi, a Fidesz által kiépített közjogi szerkezetben megvan az esélye Magyarországnak arra, hogy a szélsőséges hatalomkoncentráció és a szélsőséges hatalommegosztás között ingadozzon. A Fidesz ugyanis közpolitikai területeket vont ki a parlament ellenőrzése alól, így ezek a területek hozzáférhetetlenek egy következő, a Fideszt leváltó, akár kétharmados parlamenti többségnek. Schiffer szerint erre jó példa az is, hogy az ügyészség nincs a kormány alá rendelve, így a következő kormánynak nemcsak hogy fideszes legfőbb ügyésszel kell együttműködnie, de az ügyészségnek nem kell számolnia azzal sem, hogy az emberek választásról választásra elszámoltatják őket.

De jó példa erre Mészáros Lőrinc vagyona is, Schiffer azt mondta, a Fideszt váltó új kormány úgy fog botladozni Mészáros Lőrinc és a kisebb fideszes oligarchák vagyona és befolyása körül, ahogyan a 98-ban hatalomra kerülő Fidesz botladozott a szocialista pénzelit vagyona és befolyása körül. Itt felidézte azt is, hogy a Fidesz vezetői közül többen is a mai napig úgy emlékeznek a 98 és 2002 közötti időszakra, hogy kormányon voltak ugyan, de nem ők irányítottak.

Ez a rizikó pedig bizonytalanságot szül, a mai szélsőséges hatalomkoncentráció ugyanis egy kormányváltás esetén nagyon könnyen a hatalom szélsőséges megosztottságába csaphat át, ezzel pedig kormányozhatatlanná válik az ország, ami Schiffer szerint kifejezetten rémisztő perspektíva.

Innen kezdte Schiffer felépíteni a Fidesz és a jelenlegi kormányzás kritikáját, és Gulyásnak a beszélgetés vége felé egyre kevesebb érdemi válasza is volt a beszélgetőtársa megállapításaira. Miután Gulyás azt mondta, hogy „ha lesz még rendszerváltás ezután, akkor az azt jelenti, hogy újra diktatúra lesz Magyarországon”, Schiffer rávilágított a miniszter szavaiban rejlő ellentmondásra.

Gulyás ugyanis a beszélgetésben korábban azt bizonygatta, hogy a fideszes alkotmány és a 2010-es kormányváltás nem jelentett közjogi értelemben éles cezúrát a 90 után kiépülő magyar demokráciában, de közben tény, hogy Orbán saját maga beszélt fülkeforradalomról, a Fidesz maga próbált 2010-ből egy, a rendszerváltáshoz hasonló mérföldkövet faragni. Ezzel a kommunikációval tehát éppen a kormánypárt teremtette meg a látszatot, miszerint őket nem is lehet máshogy, csak egy újabb rendszerváltással leváltani. Schiffer szerint azonban ez a képzet fals, és jelentős részben ennek gerjesztése az, amivel a Fidesz szinte militarizálja az ellenzéket.

„A Fidesz 2015-16 óta törekszik a politikai tér kettéosztására, egyrészről van a fideszes médiagalaxis, mellette pedig egy militáns ellenzéki csoport. (...) A Fidesznek is van felelőssége abban, hogy lesz-e Magyarországon kormányzóképes ellenzék.”

- mondta, hozzátéve, hogy „az a hergelés, amibe sajnálatos módon belement az ellenzék decemberben-januárban, az a Fidesz propagandájának a következménye”. Szerinte ugyanis a túlóratörvénnyel kapcsolatos ellenzéki kommunikáció egyszerűsödése és durvulása is a kormányzati kommunikáció egyszerűsödésének és durvulásának egyenes következménye.

A beszélgetés végén szó esett arról is, hogy az Európai Parlamentben a momentumos képviselők a parlamenti tisztségekre jelölt fideszesek leszavazására buzdítottak. Gulyás és a fideszes média szerint ez hatalmas botrány. Schiffer azt mondta, „ami az EP-ben történt, az vészjósló, félelmetes határátlépés”, de a Fidesz is kilincselt nemzetközi szervezeteknél és a külföldi sajtóban 2002 és 2010 között. Gulyás erre azzal válaszolt, hogy a 2006-os zavargások különleges esetet jelentenek, és ha a jövőben tüntetők szemét lövi ki a rendőrség, akkor a jelenlegi ellenzék is nyugodtan megteheti ezt.