Rock a rendszerváltás idején - podcast
Víg Mihály, a Balaton és a Trabant zenekarok vezetője, valamint Szőnyei Tamás, egykori zenei szakíró, ma már inkább levéltáros-történész idézi fel a nyolcvanas és kilencvenes éveket Nádasdy Vilma kérdéseire.
Víg Mihály, a Balaton és a Trabant zenekarok vezetője, valamint Szőnyei Tamás, egykori zenei szakíró, ma már inkább levéltáros-történész idézi fel a nyolcvanas és kilencvenes éveket Nádasdy Vilma kérdéseire.
Az LMBT emberek az 1980-as években kezdtek láthatóvá válni Magyarországon. A legtöbbjüknek titkolnia kellett szexuális irányultságát. A rendszerváltás nem hozta el nekik a teljes szabadságot és jogegyenlőséget. - Kárpáti József jogász és Mocsonaki László tanár, szociális munkás válaszol Nádasdy Vilma kérdéseire.
2010 óta a kormány mindent elkövet, hogy a kritikus és független médiát elhallgattassa, saját propagandáját pedig minél inkább felerősítse. Hogy lesz ebből újra médiaszabadság? – kérdezi Nádasdy Vilma műsorvezető a Fülolajnak, a Magyar Helsinki Bizottság podcastsorozatának a 3. részében.
„Románia nincs és soha nem lesz egy olyan Európa mellett, amelyben lábbal tiporják a népek és nemzetek függetlenségét.” Ismerős? Ezek Nicolae Ceaușescu mondatai voltak röviddel bukása előttről, 1989 novemberéből. Az nem állíthatjuk, hogy az összeomlást nem sejtette, hiszen paranoiás volt. De nem csak félnie kellett volna, meg is kellett volna ijednie.
A délután kézbesített parancsok alapján még éjfél előtt megindult az „Azália művelet”. A fegyveres erők elfoglalták a rádiót és tévét, illetve a hírközlést. Egy hónapra elhallgattak a telefonok Lengyelországban. A „Fenyő” fedőnevű akcióban pedig néhány nap alatt ötezer, többségében Szolidaritás-aktivistát és ellenzékit internáltak börtöntáborokba.
Hol voltak a nők a rendszerváltás idején? És hol vannak most? Fodor Éva szociológussal és Szelényi Zsuzsa politikus és fejlesztéspolitikai szakértő a nők rendszerváltáskori és azóta megváltozott helyzetéről beszélgetnek Nádasdy Vilmával.
Szájer József lebukása csak elsőre tűnik mellbevágónak, jobban belegondolva, a Fidesz-alapító meghasonlásokkal teli karrierjének vége pontosan igazolja a képletet, ami hatalomban tartja a Fideszt.
Vargha János és Foltányi Zsuzsa környezetvédők beszélnek Nádasdy Vilmának arról, miért számított a környezetvédelem rendszerellenes tevékenységnek a nyolcvanas években. És miért lehet korunk Bős-Nagymarosa a Paks II. beruházás?
A diákok békés prágai tüntetését szétveri a rendőrség 1989. november 17-én. Még aznap megalakul a Polgári Fórum (OF), amely már többpártrendszert, szabad választásokat és emberi jogokat követel. A hatalom kénytelen tárgyalni vele. 24-én lemond a teljes pártvezetés, 26-án már 750 ezres tömeg tüntet a Vencel téren, 27-én általános sztrájk, 29-én a parlament törli az alkotmányból a párt vezető szerepét.
Azt mondta, hogy az elnöki jogköröket korlátozó alkotmánymódosítás után "már nem lesz elnök". De azt nem árulta el, hogy mikor módosíthatják az alkotmányt.
Gorbacsovnak és Reagannek öt hivatalos találkozója volt egymással. Közvetlen eredményét tekintve biztosan nem az első, a genfi volt a legjelentősebb kétoldalú megbeszélésük, mégis az első érzékelhető mérföldköve lett annak a folyamatnak, amely elvezetett a hidegháború végéhez.
Nem a brassói felkelés vezetett el Ceauşescu és a rezsim bukásához, de a világ számára itt vált egyértelművé, hogy Románia éhezik, és a diktátor támogatottsága egyáltalán nem egyöntetű az országban.
1989-es önzetlen helytállásával az ország nemzetközi presztízse megerősödött, és jogos büszkeség töltötte el az embereket. Míg az 5 éve induló önző menekült- és idegenellenes offenzíva világszerte sokat rontott a megítélésünkön és a magyarok közérzetén.
Keletnémet menekülők szeptember elején a budapesti nyugatnémet nagykövetségen már 171-en, az épület körül és az ideiglenes konzulátusnál több százan, a fővárosban pedig sok ezren tartózkodtak. A helyzet tarthatatlanná vált. Szeptember 10-én a magyar kormány Moszkva támogatását bírva úgy döntött, hogy mindenki szabadon távozhat az országból Ausztria felé NDK-s útlevelével. 10 nap alatt kb. 16 ezer keletnémet menekült hagyta el az országot. És mire két hónap múlva leomlik a berlini fal, több mint 50 ezren lépik majd át nálunk a határt.
Az iráni sah és sleppje minden hibát elkövetett, amit hatalmon el lehetett követni. Voltaképpen ők kezdték el megásni a rendszer sírját, amikor önhittségükben nem figyeltek fel az aggasztó előjelekre és a társadalom sokirányú elégedetlenségére. A vallási vezetők rátermettségén, hitelességén és gátlástalanságán túl azonban – mint nagy történelemalakító – szerepet játszott mindebben a véletlen is. A „fekete péntek” néven elhíresült sortűz számos mozzanata végzetesnek bizonyult. A békés megegyezés lehetősége ekkor veszett el véglegesen.
Az NDK összeomlásához és a német újraegyesítéshez számos lépéssel jutottunk el. Egyik ezek közül a sopronpusztai–fertőrákosi páneurópai piknik volt, ahol a magyar politika és hatóságok előzékenységének köszönhetően mintegy hatszáz keletnémet menekülő tudott átjutni Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba, azaz NSZK-ba. A szabadság szimbolikus pillanata volt ez. A kezdeményezők szervezők civilek, politizáló civilek voltak. Ők adtak lendületet az eseményeknek.
A szabad, demokratikus és tisztességes parlamenti választásokkal, valamint az új Országgyűlés megalakulásával közjogi értelemben 1990 tavaszán megtörtént a rendszerváltás. Megalakulhatott a koalíciós kormány, amelyet Antall József, az MDF elnöke vezetett. Az ország új vezetői előtt hatalmas feladat tornyosult. Az emberi jogok mindenesetre valóban komoly esélyt kaptak arra, hogy üresen kongó deklarációkból kikényszeríthető alapjogokká erősödjenek.(Hangos változat, podcast itt.)
A lengyel példa ragadós volt. 1989 tavaszán már mind az MSZMP, mind az ellenzék oldalán egyre több szó esett valamiféle „nemzeti érdekegyeztetésről” az egyre mélyülő politikai és gazdasági válság kezelése érdekében, illetve a demokratikus átmenet előkészítésére. Március 30-án az Ellenzéki Kerekasztal (EKA) levelet írt a pártvezetésnek, hogyan képzeli a tárgyalást. Április 8-án pedig az állampárt néhány szervezettel össze is ült, de az ellenzék fő erői távol maradtak. Nem kívántak besétálni a csapdába. Április közepére azonban az is világos volt már, nincs mire várni, az ország konstruktivitást és eredményeket akar.
1 büszke antiszemita-rasszista, 5 MDF-es, nulla liberális.
Szupranacionális gazdasági és politikai érdekkörökről, háttérben maradó játékmesterekről tartott előadást a házelnök. Nagyobb homogenitásra volna szükség Nyugaton.
Ungváry Krisztián új könyvében a II. világháború végén Budapesten harcoló német elit tagjait vette sorra, Békés Csaba pedig a hidegháború alatt a nagyhatalmi érdekek között helyezkedő szocialista Magyarország sorsát elemezte.
De a rendszerváltás másik fontos figurája, Solt Ottilia lánya is megtiltaná, hogy ilyen célra használják az anyja nevét és képmását.
Egy olyan jogszabály alapján kellett volna kiírni a pályázatokat, ami egy nem létező alpontra csoportosított át 6 milliárd forintot.
Schiffer András Gulyás Gergellyel vitatkozott Tusnádfürdőn arról, lesz-e, lehet-e még rendszerváltás Magyarországon, és hogyan kell értelmezni az előzőt. Az LMP volt vezetője szerint a Fidesz felelőssége is, hogy egy kormányváltás után lesz-e, aki kormányozni tudja ezt az országot.
Nagy költségvetésű kisfilmet rendelt meg Schmidt Mária közalapítványa, amit aztán megrendelőként addig alakítgattak, mígnem a végén Orbán Viktorról szólt. A gyártó céget mégsem akarják kifizetni.
Élete utolsó hónapjaiban az '56 utáni megtorlás miatti felelősség nyomasztotta. Aznap halt meg, amikor a Legfelsőbb Bíróság rehabilitálta Nagy Imrét és mártírtársait.
A történész szerint a demokratikus ellenzék nem fideszes képviselőit kiradírozták a rendszerváltók közül.
Így hogy fogják megtudni a hazánkban ideiglenesen állomásozó nyugati fesztiválozók, hogy a rendszerváltást Orbán Viktor egyedül intézte el?
„Nem tisztem véleményt mondani egy partnerünk szpotjáról” – írta Lobenwein Norbert.
Semmi sem ápolja hitelesebben egy demokratikus rendszerváltás emlékét, mint amikor újra és újra és újra leadják a miniszterelnök szavait a fesztiválozóknak egy perzselő nyári napon. Pontosan ezt akarták a magyarok 1989-ben!
Schmidt Mária ezen a héten Sopronban szólítja meg a Magyar Fiatalokat.
Nem is az a legviccesebb, hogy demokratikus ellenzék és Göncz Árpád nem léteztek, hanem az, hogy a történelemhamisító mamelukok milyen hamar elbutulnak.
Nagy Imre nevét újra nem kívánják hallani, emlékezetét újra kitörlik a könyvekből - mondta Jánosi Katalin.
Közel 100 ember egy molinót tartott fel, és tiltakozott a rendszerváltás "naponta meghamisított emléke" miatt.
Azokat várják az egész napos filmvetítésre Nagy Imréék exhumálásáról és 30 évvel ezelőtti újratemetéséről, akik nem támogatják a történelem meghamisítását.
Propagandavideó hívja ünnepelni az embereket a Hősök terére, és a dicsfényben megjelenik végre a rendszerváltás egyszemélyes hőse. Igen Ő. Aki elküldte haza az oroszokat. Kár, hogy az oroszok akkor már úton voltak.
Az énekes 2004-ben bukott le, utána bocsánatot kért.
HÜJE. BUNKÓ. MAFLA. Még egy 10 éves gyerek is tudja, milyen inflációt csináltál! Aláírás: Fidesz.
Hogyan jutott el a mai állapotába a közmédia? A rendszerváltáskor még úgy volt, kulcskérdés lesz a tisztességes tájékoztatás, ma pedig már fel sem merül, hogy a közszolgálati média ne a hatalmat képviselné. Vlogunkban bemutatjuk a nagy háborút, a rafinált trükköket és a katonás belső működést.
A volt oktatási miniszter a rendszerváltás szükségességéről beszélt.
Pedig 1989 csodája nem ezt ígérte - derült ki Tölgyessy Péter szerda esti előadásából. Az alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy 100 év alatt negyedszerre tér le Magyarország a nyugatos útról, de először teszi ezt önként. Veszélyesnek látja, hogy a sarokba szorított ellenzék erőszakosabbá vált.
A kormányellenes tüntetéssorozat immár nemcsak a fővárosban, de vidéken is szárnyat bontott. Ma Szeged is megmutatta, hogy kiáll a pesti tüntetők mellett! Dr. Barát Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem és a CEU oktatója december 16-án elhangzott beszédét adjuk közre, mely a „Nem dolgozok Orbánnak heti 6 napot” tüntetésen hangzott el. Jó napot kívánok, szervusztok! Boldog karácsonyt, Miniszterelnök Úr! (Taps.)Itt vagyunk, hogy megüzenjük: Elegünk van a hírnek nevezett, a nap 24 órájában cunamiként ránk zúduló propagandából, az MTVA felügyelete alatt folyó központosított hírgyártásból. A december 16-ai beszédItt vagyunk, mert kikérjük magunknak, hogy önkényesen, rendre több tízmillió forintot herdáljanak el a központi költségvetésből minden egyes országos óriásplakát kampányra, ami csak a legalantasabb gyűlölködést, a megosztottásunkat szolgálja az összefogás és szolidaritás helyett. Elég volt az életünket mérgező, szüntelenül pártpolitikai hűségnyilatkozatokat elváró hatalomból!
A miniszterelnök Antall halálának 25. évfordulója alkalmából értékelte az első demokratikusan választott magyar kormány miniszterelnökét.
A volt MDF-es politikust „az emlékév ápolásával összefüggő feladatok elvégzésével” bízták meg.
Ha ez egy felelős társadalom lenne, ami kicsit is komolyan veszi a saját szabályait, ezek külön-külön sem történhetnének meg, nemhogy egyszerre. Bábszínház lett az ország.
Kimúlt a többpártrendszer, a politika a hatalmat gyakorlók magánügyévé vált. Az állam szakított az emberi méltóság egyetemességét valló értékrenddel. Erre a nyárra vált szilárddá az új magyar berendezkedés.
„Mi annak az Ukrajnának a képviselői vagyunk, amelyet a mostani rezsim látni sem akar. Feltétlenül visszatérünk és feltámasztjuk Ukrajnát, megváltoztatva politikai irányvonalát. Ez a mély meggyőződésem” – közölték Janukovics emberei.
A vasárnapi tüntetésen új választást, szabad sajtót és valódi rendszerváltást követeltek a szónokok.
Alig, hogy megnyerte a hódmezővásárhelyi választást, máris belevetette magát az országos politikába. Márki-Zay Péter szerint olyan erős az igény a rendszerváltásra, hogy ha a mai ellenzék nem tudja ezt megoldani, akkor a szavazók máshoz fognak fordulni.
A rendszerváltás előtt ugyanúgy kifogásolta a riportjait az MSZMP, mint most a Fidesz.