Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a Franz Kafka-trezorban

Rajzokat, naplókat, leveleket, vázlatokat és héber nyelvű füzeteket találtak a majdnem tíz évig tartó pereskedés után megszerzett Franz Kafka-trezorban az izraeli Nemzeti Könyvtár szakértői – írta meg a Háárec.

A nagyközönség először láthatja a megtalált kéziratokat, köztük az Esküvői előkészületek vidéken című mű vázlatait és a levél kéziratát, ami feltárja az író apjának kegyetlen viselkedését – közölte a könyvtár.

Gazdasági és kulturális szempontból is értékes irodalmi kincsekre bukkantak az eddig elzárt trezorban. A lista élén az 1907-ben írt, Esküvői előkészületek vidéken című novella három vázlata áll, amikből kiderül, hogy az első változatában még 58 oldalas írást Kafka a harmadik változatra 5 oldalasra rövidítette. Ezt a novellát Kafka halála után széles körben publikálták, magyarul is megjelent.

Kafka híres, 1919-ben született, Levél apámhoz című írását is megtalálták a trezorban. Az író a levél elkészítésekor 36 éves volt, felvázolta az őt gyerekkorában apja részéről ért érzelmi durvaságot. A levelet Kafka átadta az anyjának, de az soha nem jutott el az apjához.

A nehéz olvasnivalót jelentő, feltáró levél önmagában is megálló, fontos irodalmi mű. Az izraeli Nemzeti Könyvtárba eljutott példányt Kafka saját maga írta írógépen, utolsó oldalát kézzel.

Jeremy Issacharoff, Izrael németországi nagykövete és David Blumberg, az Izraeli Nemzeti Könyvtár igazgatója a hagyatékkal 2019. május 21-én.Fotó: Bernd von Jutrczenka/dpa/AFP

Izraelben különösen érdekes Kafkának a héber nyelv tanulásához használt füzete. A több füzetből álló sorozat egyikében a nyelvet gyakorolta. A tanára egy fiatal nő volt, Pua Ben Tuvim. A füzetben héber szavak találhatóak olykor német fordításukkal. Kafka az eddig nem ismert, most nyilvánosságra került füzetben bemutat egy 1922-ben, Palesztinában történt tanársztrájkot, amiben a tanárok fizetésemelést követelve nem kezdték meg a tanévet. Emellett egy tanárnőjéhez írt vidám, személyes hangú levél is található, amiben elnézést kéri nyelvi hibáiért.

David Bloomberg, a Nemzeti Könyvtár elnöke ezekben a szövegekben Kafka zsidó és cionista identitásának újabb bizonyítékát látja, ami a kutatók körében vitatott kérdés. „Számunkra még világosabbá vált a héber füzeteiből és a leveleiből, amikben az Izrael földjén létrejött zsidó településekkel és a cionizmussal foglalkozik, hogy az izraeli Nemzeti Könyvtárban van a helyük” – mondta Bloomberg.

A frissen megszerzett anyag fontos eleme Kafka 1911-es párizsi utazásának naplója. Kafka és Max Brod együtt utazott oda, és azt tervezték, hogy írnak egy regényt az utazás során vezetett naplójukból. Emellett a gyűjtemény tucatnyi, Brodnak küldött Kafka-levelet is tartalmaz, köztük több olyan képeslapot, amit Kafka 2 hónappal a tuberkulózis okozta halála előtt adott fel. A képeslapokban megemlítette betegségének súlyosbodását.

A szövegek mellett Kafka rajzai és illusztráció is felbukkantak, a legtöbb egy fekete borítójú füzetben, de önálló lapokon is, elsősorban másokról és magáról készített karikatúrák és portrék. A kéziratokat a könyvtár katalogizálni kezdi, majd fényképüket közzé teszik a könyvtár honlapján.

A XX. század egyik legjelentősebb írója, Franz Kafka 1924-ben, 41 éves korában halt meg, és a halála előtt arra kérte barátját, Max Brodot, hogy égesse el kéziratait. De Brod a tehetségét és jelentőségét felismerve nyomda alá rendezte, és kiadta a műveit. 1939-ben a német megszállás elől Max Brod az akkori Palesztinába vándorolt, és magával vitte Kafka írásait.

A következő három évtizedben, 1968-as haláláig folytatta Kafka írásainak szerkesztését és közzétételét. Néhány munkát az 1960-as években átadott az oxfordi egyetemi könyvtárnak, de a többit magánál tartotta. Brod halála után az egész hagyatékot a titkárnője, Esther Hoffe örökölte azzal a megbízással, hogy Kafka írásait egy tudományos intézetben helyezze el. De Hoffe a következő négy évtizedben megtartotta a dokumentumokat, néhányat el is adott közülük, A per kézirata egy 1988-as árverésen 1,8 millió dollárért kelt el. A gyűjtemény néhány darabját egy tel-avivi széfben tartotta, másokat Svájcban, de a tel-avivi lakásában is őrzött kéziratokat.

Esther Hoffe 2008-ban bekövetkezett halála után a gyűjtemény a két lányára szállt, akik bíróság előtt küzdöttek az örökségért, de 2016-ban elvesztették a pert Izrael Állammal szemben. Az eddig rejtett trezorok tartalma így a Nemzeti Könyvtárba került. (MTI)