A repülőterek térségében élő madarak agresszívebbek és úgy énekelnek, mintha elveszítették volna a hallásukat – erre jutottak a Manchesteri Metropolitan Egyetem és a hollandiai Leideni Biológiai Intézet kutatói, akik az ember keltette zaj hatásait vizsgálták repülőterek térségében élő madarakon.

A Journal of Animal Ecology tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban a kutatók felfedték, hogy a fitiszfüzike (Phylloscopus collybita) alacsonyabb frekvencián énekel, ha az élőhelye közelebb van a manchesteri repülőtérhez, vagy az amszterdami Schiphol repülőtérhez. Ennek oka az ornitológusok szerint az, hogy a madár süket a magasabb frekvenciákra a repülőgépek túlzott zaja miatt, amit egész nap 3 percenként hall.

Korábbi tanulmányokból kiderült, hogy a széncinegék, a fitiszfüzikék és más madárfajok énekének is megváltozik a frekvenciája, magasabb hangon énekelnek, ha városban vagy autóutak mentén élnek. Ennek oka az lehet, hogy alkalmazkodtak környezetükhöz, magasabban énekelve jobban hallathatják hangjukat a közlekedés keltette alacsonyabb frekvenciájú zajban.

De a repülőgép zaja nagyon hangos, és minden frekvenciát lefed, így hiába éneklenek a madarak más frekvencián, nincs semmilyen hasznuk belőle – írja a Phys.org.

A madárdalokat visszahallgatva a kutatók azt is megfigyelték, hogy a brit repülőterek közelében élő fitiszfüzeike hímek agresszívebben válaszolnak a társaiknak, mint a csöndesebb helyen élők.

A kutatók szerint ez a kommunikációjukat megzavaró zaj keltette stressz jele lehet. Ahelyett, hogy a konfliktusaikat énekkel rendeznék, a madarak verekednek, ami energiát von el tőlük. Ez az energia nem lesz jelen, amikor párosodnak, illetve a madarak jobban ki vannak téve a sérüléseknek és a ragadozóknak.

A szakemberek szerint a felfedezésük nem csak ezekre a madárfajokra vonatkozik. „A kutatócsoportunk becslése szerint a manchesteri repülőtér térségében kb. száz faj 16 ezer egyede él a repülőgépzúgásával összefüggő hallásveszteségtől szenvedve. Figyelembe véve, hogy a világ repülőterei nőnek és terjeszkednek, ez a jelenség világszerte aggodalomra ad okot” – mondta Hans Slabbekoorn, a leideni intézet adjunktusa, a tanulmány egyik szerzője. (MTI)