• Abban állapodtak meg az EU-s országok, hogy hétfőig minden kormány megnevezi, hogy kit szeretne az Európai Bizottságban látni a következő öt évben. Szerda reggelig az olasz, a francia és a brit kormány mégsem jelölt senkit, és utóbbi nem is fog. 
• A magyar kormány már jó régen, az EP-választás előtt jelezte, hogy Trócsányi László lesz a jelölt. 
• Azonban az is több hónapja tudott, hogy az Európai Parlamentben nagy a készülődés, hogy néhány tagállam jelöltjét visszautasítsák, és a legkönnyebben kifúrhatónak éppen Trócsányi látszik most. 
• Információink szerint ha Orbán Viktor arra kényszerülne, hogy lecserélje a jelöltjét, akkor Járóka Lívia vagy Győri Enikő lehet a befutó.

Trócsányi László az életrajza alapján tökéletes biztos-jelölt: volt alkotmánybíró, tehát nagyon komoly szakmai tapasztalata van. Volt belgiumi és franciaországi nagykövet, tehát diplomáciai téren is bizonyított, és az angol mellett franciául is kiválóan beszél. Négy évig pedig igazságügyi miniszter volt, vagyis komoly politikai tapasztalattal is bír. 

Csakhogy éppen utóbbi jelenti a problémát is számára: egy olyan időszakban volt az Orbán-kormány igazságügyi minisztere, amikor éppen a jogállamiság rendszerszerű leépítése miatt EU-s eljárás indult Magyarország ellen. 

Jelölésével így nagyon magas labdát adott az Orbán-kormány a magyarországi fejleményeken felháborodott képviselőknek. Akik szeretnék kifejezni, hogy elutasítják az illiberális magyar modellt, azok számára Trócsányi tökéletes célpont. Trócsányiba ráadásul nem csak általában lehet belekötni, hanem konkrét EU-s ügyek mentén is: ő volt az, aki váltig ragaszkodott ahhoz, hogy a 2015 szeptemberi kvótadöntés szembemegy az EU-s joggal. Trócsányi szakmai irányításával támadta meg a magyar kormány a menekültek elosztásáról szóló határozatot az EU bíróságán, de a pert Magyarország 2017-ben elvesztette. Trócsányi olyan alkotmánymódosításokért is felelős, amelyek a magyar szuverenitást az EU-s jogalkotás fölé helyezték. Miközben az EU-s biztosok fő feladata éppen az volna, hogy őrködjenek az EU-s jog betartatásán, és eljárásokat indítsanak, ha egy tagállami törvény az EU-s jogot sérti. 

Lehet tehát szakmai kifogásokat is előhozni Trócsányi ellen, és erre politikai szándék is bőven van. Az Európai Parlamentben eleve erős a szándék, hogy a képviselők megmutassák, hogy nem engedik át a tagállami kormányoknak a fontos személyi döntéseket. Ursula von der Leyent csak nagyon szűk többséggel szavazták meg bizottsági elnöknek, sokakat felháborított, hogy az EP-s pártok jelöltjeit kigolyózták a tanácsban. Ezért eleve kötekedő a hangulat, sok képviselő szeretne legalább néhány biztos-jelöltet megbuktatni, már csak elvi alapon is. 

Ráadásul szintén sok képviselő szeretné valahogy kifejezni, hogy elutasítja az illiberális és EU-ellenes törekvéseket, és már régóta hallani olyan készülődésekről, hogy a magyar, a lengyel vagy az olasz kormány jelöltjeit a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek kifúrnák a bizottságból. Vagyis legjobb eséllyel ebből a körből kerülhet ki az EP áldozata.  És a három problémásnak tartott ország jelöltjei közül egyelőre a magyaré a legjobb céltábla. 

Az olasz kormányválság és a lengyel jelöltcsere Trócsányira helyezte a célkeresztet

Olaszországnak ugyanis egyelőre nincs jelöltje - hiába járt le a határidő - mert ott éppen kormányválság van, így nincs aki döntsön. Úgy néz ki, hogy Matteo Salvini a következő napokban már nem szólhat bele, hogy kit küldenek Rómából Brüsszelbe, és így az eddigi várakozásokkal szemben nem egy EU-kritikus politikus lesz a kiválasztott. 

Lengyelország pedig egészen elképesztő módon az utolsó pillanatban, hétfő délután lecserélte a jelöltjét. Úgy volt, hogy a lengyel köztársasági elnök kabinetfőnöke lesz a biztos, ám ő hétfőn jelezte, hogy Ursula von der Leyen az agrárügyeket adná neki, viszont ahhoz nem ért, és önmaga helyett egy brüsszeli veteránt ajánlott, az EU számvevőszékének lengyel tagját, aki korábban 12 évig volt EP-képviselő, és ott végig mezőgazdasági témákkal foglalkozott. A cserét a lengyel kormány gyorsan jóváhagyta. 

Ezzel a lengyelek elmondhatják, hogy nem politikai, hanem szakmai alapon jelöltek. És van még egy csavar a történetben: az új jelöltjük, Janusz Wojciechowski a 80-as években bíró volt hazájában. Vagyis ha még most is bíró lenne, akkor kényszernyugdíjaznák, éppen azon igazságügyi reform alapján, ami miatt hasonló eljárás folyik Lengyelországgal szemben, mint Magyarország ellen, az EU-s alapszerződés hetes cikkelye alapján. Ez szintén fontos szimbóluma lehet a lengyel együttműködési készségnek, ami megvédheti emberüket az EP-ben.

A lengyel kormánynak azért érhette meg az utolsó pillanatban a jelöltjük lecserélése, mert így egy nagyon erős területet kaptak: az EU teljes költségvetésének messze a legnagyobb tétele az agrártámogatások folyósítása, vagyis a legtöbb pénzt a mostani állás szerint az ő emberük felügyelheti majd. 

Egy biztoson az egész csapat bukhat

Az Európai Parlament ugyan egyenként hallgatja majd meg a jelölteket, de nem válogathatnak közöttük. Októberben egyetlen szavazással kell elfogadniuk vagy elutasítaniuk a teljes testületet, és ha Trócsányit ítélik csak problémásnak, akkor a magyar kormány igen kényelmetlen helyzetbe kerülne, mert az azt jelentené, hogy Budapest miatt nem alakulhat meg az új bizottság. Ebben az esetben a mostani, Jean-Claude Juncker vezette testület maradna még hivatalban, egészen addig, amíg nem lesz többsége Leyen csapatának. Ujhelyi István szocialista EP-képviselő elég magabiztosan már júniusban arról írt, hogy szerinte összejön a Trócsányi-ellenes többség az EP-ben, és egyelőre úgy néz ki, hogy az EP-ben népszerűtlen kormányok jelöltjei közül tényleg ő lehet a leggyengébb láncszem. 

A magyar jelöltállítást közelről követő forrásaink szerint az első nagy kérdés az lesz, hogy ha már az EP-s meghallgatásokkor látszik, hogy Trócsányin bukhat az új bizottság megalakulása, akkor Orbán hajlandó lesz-e menet közben cserélni, vagy kivárja a teljes testület leszavazását, és az EP-vel vívott harcból igyekezne inkább itthon politikai tőkét kovácsolni. Az is lehetséges, hogy alkut próbál majd kötni, például a Fidesz néppárti tagságának visszaállításához, vagy lengyel mintára egy erősebb biztosi pozícióhoz igyekszik-e kötni a cserét. 

Járóka és Győri merültek fel

Két lehetséges magyar pótjelöltről beszéltek forrásaink, Trócsányihoz hasonlóan mindketten EP-képviselők. Az egyikük Járóka Lívia, akibe jóval nehezebb belekötni, mint Trócsányiba: a CEU-n tanult és kutatott; jelenleg az egyetlen magát cigánynak valló EP-képviselő; már 2004 óta tagja a parlamentnek; és júliusban az EP egyik alelnökének választották, vagyis nemrég már megvolt a parlamenti többség mögötte.

A másik lehetséges befutónak Győri Enikőt tartják, aki 2010-14-ben a budapesti külügyminisztériumban EU-államtitkár volt, ő irányította 2011-ben a magyar EU-elnökséget, korábban római, legutóbb pedig madridi nagykövet volt, és 2009-10 között is EP-képviselő is volt már. 

Augusztus elején a kormány hivatalos lapjának tekinthető Magyar Nemzet arról írt, hogy Trócsányi jelölésének csak az állhat az útjában, ha túl kevés tagállam küld nőt Brüsszelbe, mert von der Leyen szeretné, ha az új biztosoknak a fele nő lenne. Sokak szerint ez a jó előre elhintett üzenet is arra utal, hogy a magyar kormányfő készen áll az esetleges cserére, és ha váltani kell, akkor nőt jelöl a második körben. 

Az már eldőlt, hogy a jelenlegi magyar biztos, Navracsics Tibor nem folytathatja, bár szívesen maradt volna. Veszprém 2023-ban viselheti majd az Európa Kulturális Fővárosa címet, és úgy hallottuk, hogy ennek előkészítésében kaphat valamilyen kormányzati megbízatást hazatérése után, bár nyilvánosan eddig csak arról beszélt, hogy újra egyetemi tanár lesz. 

Hiába járt le a határidő, nem teljes a jelöltek névsora

A tagállamok közül a kormányválsággal küzdő Olaszországon kívül Franciaország sem jelölt senkit a bizottságba, Emmanuel Macron francia elnök ugyanis rendkívüli módon előre tudni akarja, hogy melyik területet kapná az országa, és ettől teszi függővé, hogy kit küld. A brit kormány szintén nem jelölt senkit, mert Boris Johnson miniszterelnök szerint november elején, amikor az új testület hivatalba lép, akkor már nem lesz Nagy-Britannia az EU tagja. A román kormány pedig szintén rendkívüli módon két jelöltet is Leyen figyelmébe ajánlott, egy férfit és egy nőt is, hogy nagyobb legyen a mozgástere az osztozkodáskor. 

Egyelőre még azt sem lehet tudni, hogyan osztja fel von der Leyen a feladatokat, minden ciklusban kicsit átvariálják a felelősségi köröket. Magyar biztos eddig igazán erős területet nem kapott. 

2004-ben Kovács László ugyan majdnem megkapta az erősnek számító energetikát, de éppen az EP ellenállása miatt végül meg kellett elégednie az EU-s szinten jóval gyengébb adózási ügyekkel. 2009-ben Andor László a kezdetben igen halványnak látszó szociális területet kapta, viszont ez később felértékelődött, mert a ciklusa második felére a téma fontosabbá vált, mert új programok indultak, enyhítendő a pénzügyi válság okozta gondokat. 2014-ben Navracsics Tibor a bővítési területet ambicionálta, végül az ifjúsági és kulturális ügyeket kapta, amiből a legnagyobb falat az Erasmus programok koordinálása volt, amit a ciklus közben szintén kiterjesztettek, így Andorhoz hasonlóan valamelyest megerősödött menet közben.

Ugyanakkor a legerősebb pozíciók - versenyjog, mezőgazdaság, kohéziós pénzek, energetika, vagy éppen valamelyik alelnöki poszt - eddig elkerülte a magyarokat. A várakozások szerint ez most sem lesz másképpen, mert a magyar kormány rendszeres EU-ellenes kirohanásai nem kedveznek egy igazán erős terület megszerzésének.