Kormányválság van Romániában, és ez idén valószínűleg már így is marad

  • Hétfőn kilépett az ALDE nevű liberális párt a kormányból, és ezzel parlamenti többség nélkül maradtak a szocialisták. 
  • Az ellenzék legerősebb pártja előre hozott választást akar, csakhogy ez idén alkotmányos okokból már lehetetlen.
  • Akár még jövő júniusig is kihúzhatja valahogy Viorica Dancila miniszterelnök.
  • A zavaros helyzetben rögtön napirendre vették a tavalyi gáztörvény visszavonását. A lépést az amerikai és a magyar kormány is hónapok óta erőlteti.

Romániát 2016 decembere óta kétpárti koalíció kormányozta: az akkori választásokon óriási győzelmet arató szocialisták (PSD), és egy jóval kisebb liberális párt, az ALDE. Szövetségük hétfőn véget ért, mert az ALDE kilépett a kormányból, és így már nincs többsége a miniszterelnöknek. Logikus lenne, hogy új választásokat írjanak ki, de a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. 

Május óta súlyos csapások érték a kormányzó baloldalt

A koalíciót az szakította szét, hogy a novemberben esedékes elnökválasztáson a PSD nem volt hajlandó az ALDE elnökét támogatni, hanem saját pártelnöküket, és egyben a mostani miniszterelnököt, Vicoria Dancilát indítják. A döntés abból szempontból logikusnak tűnt, hogy a PSD sokkal nagyobb párt, míg az ALDE annyira meggyengült, hogy a májusi EP-választáson nem sikerült megugrania a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. 

Ugyanakkor az PSD is nagyot bukott önmagához képest az EP-választáson: három éve még közel 35 százalékkal győztek, de most csak 22 százalékot kaptak. Ahogy egy erdélyi magyar újságíró a 444-nek magyarázta, a helyzet olyasmi, mintha 2009-ben az EP-választások után az SZDSZ ahhoz ragaszkodott volna, hogy az MSZP Kuncze Gábort jelölje köztársasági elnöknek. Az elnökjelölési vita valószínűleg csak ürügy volt az ALDE számára, hogy kilépésükkel javítsanak a népszerűségükön.

A PSD-nek a koalíciós szakítás előtt is volt elég baja. Májusban börtönbe kellett vonulnia a párt elnökének, akit korrupcióért ítéltek el. Óriási tömegtüntetések fogadták, hogy miközben a pártelnök elleni per tartott, a kormány leváltotta a korrupció-ellenes különleges ügyészség vezetőjét, és enyhítették a korrupciót üldöző törvényeket. Ezeket a törvényeket viszont az EP-választással egyszerre tartott népszavazáson a román választók elutasították, és ezzel a kormánypártok nem csak a rossz szereplésük, hanem a népszavazás eredménye miatt is vesztesnek érezhették magukat. 

Kormányellenes tüntetés 2019. augusztus 10-én, Bukarestben.Fotó: AFP

Ebben a helyzetben tört ki nyáron egy újabb botrány, amikor kiderült, hogy egy elrabolt 15 éves lány hiába hívta a rendőrséget, amire a hatóság megmozdult, már késő volt, a lányt meggyilkolták. Romániában az ilyen ügyeknek erős politikai hatásuk van. 2015-ben Victor Ponta miniszterelnöknek azért kellett lemondania, mert egy bukaresti diszkóban 32 ember égett bent, elsősorban a szórakozóhelyet ellenőrző hatóságok hanyagsága és korruptsága miatt. A mostani gyilkosság is ráégett a kormányra, mert ebben sűrűsödött össze minden elégedetlenség a közszolgáltatások silánysága, és a mindent behálózó korrupció ellen. 

A korrupciós vádak annyira rontották a kormány megítélését, hogy már az sem segített, hogy idén nyáron világosan látszott valamiféle tisztulás a szocialistáknál, mert Dancila miniszterelnök szabadulni kezdett a börtönbe került pártelnök, Liviu Dragnea gyanús, de sokáig nagyon erős embereitől. Külföldről is nagy volt a nyomás rajta, hogy javítson valamit, mert az Európai Bizottság a 7-es cikkely élesítésével fenyegette meg Romániát a korrupciót büntető törvények enyhítése miatt. 

Idén már nem lesz új választás

A legerősebb ellenzéki párt, az EP-választást 27 százalékkal megnyerő jobboldali PNL előre hozott választást követel, és bizalmatlansági indítvány beadására készül szeptember elejére. A PNL-es köztársasági elnök, Klaus Iohannis is erőltet egy ilyen szavazást, csütörtökön nem írta alá három új miniszter kinevezését, mondván nincs kormánytöbbség, és így nem lehet. A miniszterelnök megígérte, hogy ő fogja kiírni a bizalmatlansági szavazást saját maga ellen, és közölte azt is, hogy aki hisz Istenben, az tudja, hogy a jó végül győzedelmeskedik. 

Viorica Dancila miniszterelnök a PSD augusztusi rendkívüli kongresszusán. Azt ígérte, hogy tovább vezeti az országot.Fotó: AFP

Csakhogy ha meg is bukna a kormány egy előre hozott szavazáson, abból még nem lesz egyhamar új parlament. Novemberben ugyanis elnökválasztást tartanak Romániában – Iohannis toronymagas esélyes, valószínűleg maradhat hivatalában – és addig az alkotmány szerint már nem lehet más választást kiírni. Az elnökválasztás második fordulója november 24-én lesz, ami azt jelenti, hogy a hivatalba lépő elnök 2019-re már nem tud kiírni parlamenti választást, január lehet a legkorábbi időpont. Sok román elemző szerint nem véletlen, hogy az ALDE addig várt, hogy ne kelljen még az idén újra megmérettetnie magát egy választáson.

A szocialisták arra játszanak, hogy akár júniusig is húzhatják az időt, mert akkor önkormányzati választások jönnek, és a két szavazás összekötése logikusnak tűnhet. Ehhez mindössze az kell, hogy 60 napon belül ne bukjanak el két bizalmatlansági szavazást, és alkalmi alkukkal sikerüljön kisebbségi kormányként áterőltetni a fontos törvényeket. 

Egyedi alkuk, kivásárlások

Mindkettőre van esély, mert az ellenzék eléggé megosztott, és annak is van hagyománya a román politikában, hogy aktuális érdekek – a kritikusok szerint lefizetések – alapján a képviselők váratlanul oldalt váltsanak. 

Egyrészt az ALDE-ben is vannak olyanok, akik ellenezték a kilépést a koalícióból, és ők továbbra is támogatják a kormányt, ilyen például Ramona Manescu külügyminiszter. Másrészt ott van a szocialista pártból kiszakadt Pro Romania párt 20 képviselője is, amit kicsit erőltetett magyar párhuzammal úgy kell elképzelni, mintha a DK lenne az MSZP ellenzéke, élükön egy volt szocialista miniszterelnökkel, esetünkben Victor Pontával. 

Calin Popescu-Tarcieanu, az ALDE elnöke. A kormány köztársasági elnök-jelöltje szeretett volna lenni, és amikor nem lett, felrúgta a koalíciót.

Dancila miniszterelnök számíthat még a kisebbségi kvótával mandátumhoz jutott képviselők egy részének a segítségére is, akik hajlamosak általában a mindenkori kormányt támogatni. Ugyan az RMDSZ már bejelentette, hogy nem mentik meg a kormányt, de azért kevesen mernének arra fogadni, hogy a magyar pártnak semmiképpen sem tudna olyat ajánlani a miniszterelnök asszony, amit élből elutasítanának. Az EP-választáskor már kiderült, hogy a szocialisták és az RMDSZ képesek komoly együttműködésre, hiszen erős a gyanú, hogy egy érdekes háttéralku nyomán a PSD szavazatszámlálókat adott bérbe az RMDSZ-nek színromán településeken, akik családjukkal le is szavaztak a magyar pártra, és csak ennek köszönhetően tudták megugrani a bejutási küszöböt (erről lásd részletesen a Magyar Hang cikkét). 

Úgyhogy ha bonyolult alkuk hálózatával is, de a szocialista kormány képes lehet még sokáig kihúzni hatalmon. Esélyeiket növelné, ha Dancila miniszterelnök bejutna az elnökválasztás második fordulójába, ez ugyanis azt jelezné, hogy bár PSD meggyengült 2016. óta, de nem roppant össze, versenyben maradt még. 

Előfordulhat egy olyan forgatókönyv is elvben, hogy a mostani parlament egy teljesen új koalíciós kormánynak ad bizalmat, amiben a mostani ellenzéki pártok kötnek szövetséget, és a szocialisták kényszerülnek ellenzékbe. Erre bíztatja az otthoniakat Dacian Ciolos egykori román miniszterelnök, akit nemrég választottak a liberális pártszövetség (RE) vezetőjének az EP-ben. Az ellenzék széttagoltsága miatt azonban ez nem valószínű.

Órákkal a koalíció felbomlása után napirendre vették a tengeri gáztermelést akadályozó törvényt

Érdekes fejlemény, hogy abban a pilanatban, ahogy a kormány elvesztette a többségét, azonnal felmerült, hogy a parlament visszavonja a tavaly decemberi gáztörvényeket. Hétfőn lépett ki az ALDE a koalícióból, és kedd délelőtt a parlament egyik illetékes bizottsága megszavazta a törvények visszavonását – ez egyelőre csak egy ajánlás a teljes parlamentnek, de komoly fordulatot vetíthet előre egy Magyarország számára is kulcsfontosságú ügyben. 

Mint arról már korábban részletesen írtunk, tavaly év végén a rezsicsökkentésre hivatkozva, a  hatósági ár és különadók bevezetésével komolyan megnehezítették a román gáztermelő cégek dolgát. Ez ahhoz vezetett, hogy Románia ugyan képes lenne majdnem teljesen ellátni magát gázzal, de csökkentették a hazai termelést, és ezért magyar illetve orosz kereskedők egyre több gázt adhattak el a román piacon. A romániai gázimport nagy része most Magyarország irányából érkezik, azon a vezetéken, amin a magyar kormány februári terve szerint román gáznak kellene jönnie, kiváltva az orosz forrásokat.  

A román gáztörvények legsúlyosabb következmény az lett, hogy az Exxon Mobile nevű amerikai cég leállította a frissen feltárt Fekete-tengeri mezőkön a munkát. Ez Magyarországnak is nagyon fáj, mert a kitermelés elhalasztásával az oroszok alkupozíciója javult, a magyar piacért indult versenyfutásban. Erről az összefüggésről itt írtunk korábban

A magyar–román gázvezeték átadása Csanadpalotán, 2010-ben.Fotó: ATTILA KISBENEDEK/AFP

Hogy a román kormányválság és a gázkérdés hogyan függ össze egymással, az egyáltalán nem világos, de az biztos, hogy az USA óriási nyomást gyakorol hónapok óta a román kormányra és a parlamenti pártokra is, hogy vonják vissza a tavalyi törvényeket. Ennek részben oka az Exxon érdekeinek védelme, de talán még fontosabb, hogy az orosz befolyást csökkentsék a régióban. Eddig azonban a román kormány nem sok nyitottságot mutatott, most viszont hirtelen napirendre került a kérdés. Több lehetséges magyarázatot hallottunk erre a román politikát ismerőktől:

  • Lehet, hogy Trump sikeresen szorongatta meg ebben az ügyben a Fehér Házban a román elnököt, és Iohannis hatott a pártokra.
  • Lehet, hogy a szocialisták érzik, hogy hamarosan elvesztik a befolyásukat, és most megversenyeztetik még az oroszokat és az amerikaiakat, hogy amíg még lehet, addig ők kapják a jutalmat a törvény megtartásáért vagy visszavonásáért.
  • Lehet, hogy az ALDE az ügy megoldásával remél nyugati támogatást szerezni egy olyan helyzetben, amikor a párt a bejutási küszöb alatt áll, és igencsak elkelne számára az erős segítség.

A román politika a rendszerváltás óta mindig is elég képlékeny volt, a szövetségi hálók és az egész pártrendszer állandó mozgásban van, szakadásokkal és új pártok megalakulásával. 

A fejlemények nem csak a gáz miatt, hanem azért is fontosak magyar szempontból, mert ebben az állandó fortyogásban rendre előkerülnek olyan politikusok, akik a nemzetiségek közti feszültség szításában látják a kiugrás lehetőségét.