Független képviselőjelöltként száll versenybe Csobánkán az önkormányzati választáson Gombár Györgyi. A neve onnan lehet ismerős, hogy három alapítványban is fontos szerepet játszik, bár azt a szórólapján pont nem árulja el, hogy melyik alapítványokról van szó.
Ez az a három alapítvány, amivel alaposabban foglalkoztunk tavaly decemberben a Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki című cikkünkben. Az alapítványhálózat tavaly év végéig összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött csak az 1 százalékos adományokból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból. Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó.
A csobánkaikat megszólító szórólapján Gombár Györgyi hivatkozik a civil szférában szerzett 15 éves tapasztalatára, ami szerinte bizonyítja, hogy mennyire elkötelezett „a gyermek és állatvédelem irányába”. És megemlíti azt is, hogy „az alapítvány megalapításom óta több mint 899 millió forintot fordított daganatos, és leukémiás beteg gyermekek kezelésére, és a betegeség kialakulásának megelőzésére.” Valószínűleg nem arra gondolt, hogy az alapítvány megalapította őt, hanem fordítva.
Gombár Györgyi a Daganatos.hu alapítója és a kuratórium tagja. Ez az a szervezet, amely engedély nélkül épített pazar panorámájú jógaközpontot a rákos gyerekek nevében gyűjtött pénzből. Bár a honlapjukon azt írják, „a Daganatos.hu Alapítvány 2005 óta az adó 1 százalékos felajánlásoknak, és a magánadományoknak köszönhetően számos daganatos, leukémiás betegséggel küzdő gyermeken segíthetett”, időközben módosítottak, és már inkább olyan tevékenységre költik a felajánlásokat, amikkel szerintük megelőzhetik a betegségek kialakulását. A prevenció náluk főként a következő: ételintoleranciavizsgálat, elektroszmogszűrés és gyerekjóga. A Daganatos.hu - számos egyéb támogatás és adomány mellett - csak az adók egy százalékából 1,7 milliárd forintot gyűjtött tavalyig.
Két másik alapítványban Gombár Györgyi nem alapító, hanem kuratóriumi elnök. Az egyik az Országos Állatmentő Alapítvány, amelyik éppen Csobánkán - ahol Gombár Györgyi képviselő lenne - működtet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központot. Ezt a telepet az 1 százalékos felajánlásokból alakították ki, amikor ott jártunk tavaly, éppen egyetlen rászoruló állat sem volt ott.
Az állat nélküli központot a Házon kívül című műsor riporterének írt levélben Gombár Györgyi azzal magyarázta, hogy „akkor van bent kutya, ha épp orvoshoz szállítjuk, vagy orvostól hozzuk vissza”. Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben itt is áthangolták a tevékenységüket. Ez az alapítvány sem olyan tevékenységet végez, amire a név (Állatmentő) alapján gondolna az ember.
„Magyarországon a kóbor állatok megmentésére nem az a legalkalmasabb módszer, hogy becserkésszük az utcára került állatokat /ami egyébként államilag is finanszírozott feladat erre a célra létrehozott gyepmesteri telepek, és állatmenhelyek működtetésével/!” - írta Gombár Györgyi az RTL-nek. Megjegyezve, hogy azért persze arra is szükség van, amit klasszikusan állatmentésnek gondolna az ember, számtalan alapítvány csinálja is. De ők ehelyett inkább a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Az Országos Állativartalanító Alapítvány annyira viszont nem lenne vonzó az 1 százalékos kampányban. Országos Állatmentő Alapítványként viszont az elmúlt években 185 millió forintot gyűjtöttek.
A harmadik alapítvány a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. Az előző kettő ismeretében nem meglepő, hogy az alapítvány neve és tevékenysége nem fedi egymást. Az eredeti célok még ezek voltak:
Most már itt is módosítottak. Mégpedig azért, mert Gombár szerint a klasszikus tevékenységeket amúgy is „ellátják a gyermekek támogatására létrejött alapítványok, így a gyermekosztályon fekvő betegek kellő ellátásban részesülnek”. Vagyis azzal ők nem foglalkoznak.
Gombár felhozott egy példát arra, hogy akkor mit is csinál a többi alapítvány, és mit a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. A példája főszereplője egy hároméves lány, Panni, aki otthon lúgot iszik. Gombár szerint a többi alapítványnak köszönhetően a lúgot ivó Pannit „speciális gyermekeknek kialakított mentőautóval viszik kórházba, a kórházban számos új műszerrel és orvosi eszközzel találkozik, a gyermekosztály fala pillangókkal, és mesefigurákkal van kifestve, színházjegyet kap egy gyerekeknek szóló előadásra, bohócdokik szórakoztatják a betegágya mellett, plüssmackót visznek neki, bejárnak hozzá mesét olvasni, kap egy mp3 lejátszót, hogy kedvenc dalait hallgathassa, ha állapota engedi, elviszik lovagolni, stb…”. Ez a többi gyereket támogató alapítványnak köszönhető. De ehhez képest mit csinál a Gyermekmentő Támogató Alapítvány? Igen, akárcsak a többi esetben, Gombár szerint itt is a megelőzés a lényeg. Ezért „a mi gyermekmentő alapítványunk az ágymatrac cseréje helyett figyelmezteti Panni anyukáját, hogy ne hagyjon lúgot elérhető magasságban, így jóeséllyel elkerülhető a baleset”.
Gombár azt írta, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál a következő projektek „vannak folyamatban”:
Azt talán Gombár Györgyi is érezte, hogy ez a tevékenység nem feltétlenül az, amit a név alapján gondolna az ember, de „fontosnak tartom megemlíteni. hogy az alapítványok alapításkor bejegyzésre kerülő neve nem módosítható akkor sem, ha a tevékenység az évek - évtizedek során már nem tükrözi teljes mértékben az alapító okiratban elsőként megjelölt célszerinti tevékenységet”.
Tavaly ősszel így nézett ki Fonyódon a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye, ami az elmúlt években 593 milliót forintot kapott 1 százalékos adókból.
Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.
Gombár Györgyi a szórólapján azt írja, hogy azon szerencsés emberek közé tartozik, akinek a munkája egyben a hobbija is, így „sminktetoválóként érhetek el egyre nagyobb hírnevet és elismerést szakmámban. Korábban ugyanezt a sikert a pénzügy és ingatlanfejlesztés területén is magaménak tudhattam már”.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.