Ha beteg gyerekekre hivatkozva trükköznének az 1 százalékos adóval, az pont így nézne ki

2018 december 4., kedd 7:59
  • Van három, egymással szorosan összefonódó alapítvány, ami elképesztően sikeresen gyűjti az egyszázalékos felajánlásokat, beteg gyerekekkel és segítségre szoruló állatokkal kampányolva. 
  • Annyira hatékony volt az ezen a területen először használt agresszív, az adományokból finanszírozott online kampányuk, hogy félretoltak mindenkit a pályáról. 
  • Ezt segítette az is, hogy a nevük megtévesztésig hasonlít bevált, valóban beteg gyerekekkel és állatmentéssel foglalozó szervezetekéhez.
  • Az alapítványbirodalom összesen 2,5 milliárd forintot gyűjtött eddig csak egyszázalékos adókból, és még több százmillió forintot egyéb adományokból, támogatásokból.
  • Csakhogy a tevékenységük messze nem az, amit a nevük alapján sejtene az adományozó. 

Hány állat van most itt?

Ja, itt nincsen most egy sem.” 

A meglepő párbeszéd Csobánkán, az egyszázalékos adófelajánlásokat óriási sikerrel gyűjtő Országos Állatmentő Alapítvány székhelyén hangzott el. A faházban kuksoló munkatárssal beszélgettünk, aki a csengetésre nem, de az érdeklődő kiabalásunkra kijött a faházból.

A Muskátli utca 1. nemcsak az alapítvány székhelye, de itt működik a szervezet Ideiglenes Befogadó és Rehabilitációs Központja is. Alighanem ez az, amiről így írnak: 

„Az Önök összefogásával megtudjuk valósítani a célunkat, hogy egy európai szintű állatmenhelyet nyithassunk! Kérjük járuljanak adó 1%-ukkal hozzá, hogy az Országos Állatmentő Alapítvány, minél több állatkának adhasson az élethez egy új esélyt!”  

Az ingatlan a sajátjuk, az adófizetők felajanlásaiból vették két éve 9,3 millió forintért. 

Még októberben jártunk ott, lehet, hogy éppen akkor, amikor már minden állatot megmentettek. Előzetesen nem arra számítottunk, hogy egyetlen macskát vagy kutyát sem találunk itt, hiszen tavaly - ugyancsak az egyszázalékokból - a szomszédos telket is megvette az alapítvány, ahol a beszámolójuk szerint „a szintén kiépítésre került kennelek a gyógykezelés alatt álló állatok ideiglenes elhelyezését szolgálják”.    

Érdeklődtünk az alapítványról, de a helyben talált munkatárs azt mondta, hogy ő csak egy önkéntes, keressük az elnökasszonyt emailben. Hogy ez mekkora csapda, az később derült ki. Az önkéntes tanácsát megfogadva ugyanis írtunk a kuratórium elnökének, Gombár Györgyinek, de egy hónap is kevés volt ahhoz, hogy válaszoljon. 

Egyebek között arra lettünk volna kiváncsiak, hogy az adóhatóság miért zárta ki idén az egyszázalékos adófelajánlásokat gyűjtő szervezetek közül az Országos Állatmentő Alapítványt. 

Elég sikeresek voltak eddig, összesen 185 millió forintot húztak be csak az adófelajánlásokból 2012 és 2017 között, további tízmilliókat egyéb adományokból, támogatásokból. Az alapítvány már a kezdet kezdetén sem csinált titkot abból, hogy eleve az egyszázalékos adófelajánlások gyűjtése a céljuk, a 2011-es beszámolójukban ezt írták: az alapítványnak a 

„hosszú távú tervei megvalósításához komolyabb bevételi forrásokra van szüksége, melyre kiválóan alkalmas lehet az adó 1 százalékos felajánlás”. 

A hosszú távú terv volt például a központ, amit meglátogattunk Csobánkán.

Azt, hogy idén nem gyűjthetnek adófelajánlásokat, elég sajátosan jelentették be:

Valójában arról van szó, hogy a NAV letiltotta őket. Ez az adóhatóság nyilvántartásából derül ki. Hogy miért, azt nemcsak Gombár Györgyi elnökasszonytól, hanem az egyszázalékos homályzóna oszlatásában nem kifejezetten segítőkész NAV-tól is hiába kérdeztük, nem kaptunk választ. 

Nem szüntették meg a tevékenységüket, mert a honlapon megjegyezik azt is, hogy „Egyéb anyagi és tárgyi támogatásaikat/felajánlásukat továbbra is szívesen fogadjuk”.

Az alapítvány úgy lett letiltva az egy százalék gyűjtéséről, hogy éppen tavaly a Nemzeti Együttműködési Alaptól 1,1 millió forintot kaptak működési költségre, amit a beszámolójuk szerint könyvelési és ügyvédi díjra költöttek.

A meg nem született kutyák alapítványa

Miközben a honlapjukon azzal adják el a tevékenységüket, és nyerik meg az adózók szívét, hogy az utcán lévő, bajba jutott, beteg, megkínzott, kidobott állatokon (vagy ahogy írják, állatkákon) akarnak segíteni, időközben áthangolták a tevékenységüket. A Facebook oldalukon akadnak arról szóló hírek, hogy elvittek orvoshoz beteg állatokat, időnként keresnek gazdákat kutyáknak, vagy megosztanak erről szóló posztokat, de mostanra az ivartalanítás lett a fő tevékenységük. Volt, hogy pályázatot írtak ki civil szervezetek részére ivartalanítás támogatására (2015-ben, 10 milliós kerettel), de 2014-ben például oktatási segédanyagra fordítottak 34,3 millió forintot. Hogy pontosan mire, azt nem tudni, vélhetően az ivartalanítás a téma. A név maradt Országos Állatmentő Alapítvány, az adománygyűjtés aligha menne ilyen jól  Alapítvány Az Állatok Ivartalanításáért néven.

Korábban büszkén hirdették, hogy nem költenek bérekre, a személyi jellegű kiadások mégis elkezdtek megszaladni. 2015-ben 2,6 millió, 2016-ban 5,5 millió, tavaly már 11,5 millió szerepelt ennél a tételnél. 

A fonyódi faház

A csobánkai állatmentőknél is sikeresebben gyűjti az egyszázalékokat a Gyermekmentő Támogató Alapítvány. 2007 óta 600 millió forintot húztak be adózóktól az agresszív, az adófelajánlásokból bőségesen finanszírozott online kampánnyal. Lehetne ez a szám még magasabb is, ha két évre nem lettek volna letiltva ők is. 2017-ben visszatérhettek az egyszázalékos pályára, újra sikeresek, tavaly és idén összesen 120 millió forintot kaptak. 


Fonyódon a Mecsek utca a vasút mellett van. Egyik oldalon a sínek, a másikon házak. Így aztán ebben az utcában nincs páros és páratlan oldal a számozásban, egyesével nőnek a házszámok. A 10. és a 12. között ez az épület van.

Vagyis feltételezhetően ez a Mecsek utca 11.. Nincs kiírva házszám, ahogy semmilyen felirat sem. 

Pedig a faház a Gyermekmentő Támogató Alapítvány székhelye. (Semmiképpen sem keverendő össze a nyaranként Balatonlellén valóban mentőautókkal mentő Magyar Gyermekmentő Alapítvánnyal.) Hetek óta próbáltuk őket elérni a honlapon megadott telefonszámon, de hiába. A ház elhagyatottnak tűnik, nem úgy nézett ki, mintha csak a boltba ugrottak volna ki. A kukásmatricából is az derül ki, hogy csak nyáron kérnek szemétszállítást. A leveleket sem ide irányítja az alapítvány, hanem egy csobánkai postafiókba. Ez megegyezik az Országos Állatmentő Alapítvány postacímével. 

A két alapítványnak nemcsak a postacíme azonos. Mindkét kuratórium elnöke Gombár Györgyi. 

A két alapítvány sokáig egy címen is működött, Budapesten a XIII. kerületben, a Párkány utca 33-ban. Innen költöztek Csobánkára, illetve Fonyódra. Mindkét kuratóriumban tag volt Gombár Györgyi mellett Radó Krisztina is.

A kuratórium elnökéről, a sminktetoválóként dolgozó Gombár Györgyitől nem találtam olyan nyilatkozatot, ahol az arcát vállalva állt a nyilvánosság elé. A honlapon sincs róla fotó. 

Bár az egyszázalékok elkérése bizalmi dolog, és igényelné az átláthatóságot, arról, hogy a Gyermekmentő Támogató Alapítvány az elmúlt években mire költötte a nekik átutalt pénzt, szinte semmi sem derül ki. 

Megemlítik, hogy vettek ingatlant, ahol a rászoruló gyerekek nyarlhatnak majd, a munkálatok is megkezdődtek. Hogy hol, azt nem említik. Van időbeli egybeesés az átjelentkezéssel Fonyódra. Lehet, hogy a székhelyükön lesz a nyaraló, de ez nem állítható biztosan. A munkálatoknak sem látni nyomát.  

A honlapra kötelező minimumként az éves beszámolóka tették ki. Ezekben a gazdálkodás alapadatain kivül lényegében semmi sincs. A tavalyi évről például ennyi tudható meg: az alapítvány „2017-ben is folytatta közhasznú tevékenységét. Fő célja 2017-ben is alapító céljainak megfelelően a gyermekek egészségmegőrzése, betegségmegelőzése”.

Ami eleve egy óriási csúsztatás. Az alapítvány eredeti célja - akárcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál - ugyanis messze nem ez volt. A neve - különösen a rövidebb névváltozat, Gyermekmentő Alapítvány - sem azt sugallja, hogy a betegségmegelőzés lenne a fő feladatuk.

Az eredeti célok ezek voltak: 

  • a gyermek intenzív, illetve a baleseti sebészeti osztályok műszerezettségének korszerűsítése; 
  • országos és megyei szinten segíteni az egészségügyi intézményekben a betegellátást;
  • újszülött osztályok, szülőszobák és égési sérültek ellátását; 
  • rossz szociális helyzetben levő balesetet szenvedett gyermekek megsegítése; 
  • fontos kórházi osztályok támogatása, a bezárásuk megelőzése érdekében

Klasszikusan olyan célok, amikre könnyű az emberek támogatást kérni. Annak viszont semmi nyoma, hogy ilyen célokra költene az elmúlt években az alapítvány.

Küldtünk ide is kérdéseket, de nem kaptunk tőlük sem választ. 

A beszámolójuk azzal zárul, hogy a tevékenységükről bővebben az alapítvány honlapján lehet tájékozodni. Itt valóban megtalálható egy tevékenységünk menüpont, amire kattintva fájdalmasan sok, segítségre szoruló beteg gyerek fényképe látható. Valószínűleg nem véletlenül nincs jelezve, hogy a szívszorító esetek közül a legutolsó is jó régen volt már, hét évvel ezelőtt került fel a honlapra. Ez onnan derül ki, hogy a Facebookra a 12 éves, agydaganattal műtét Zsolt történetét ekkor tették ki. 

Ezek a 2011-es, vagy még régebbi posztok sem arról szólnak, hogy mennyi pénzzel támogatta a bemutatott gyerekeket az alapítvány, hanem arról, hogy számukra külön gyűjtéseket indítottak, egyben felhasználták ezt a lehetőséget is arra, hogy kampányoljanak saját maguk mellett és az egy százalékokat is elkérjék. 

A honlapon két friss cikk van. Az egyik egy tájékoztató arról, hogy 15 éve működnek. Ebben van két olyan videó is, amiben műszert ajándékoznak kórháznak. Mindkettő még 2012-es. A másik egy családi napról szól, amit egy kalandparkban tartottak szeptemberben. 

Mintha hat éve megállt volna az idő a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál. Pedig azóta is kaptak 250 millió forintot az egyszázalékokból. 

A Facebook-oldaluk sűrűbben frissül. Itt a tevékenységüknél a „beteg gyermekek és családjuk támogatása” van feltüntetve. Többnyire más posztjait osztják tovább, soknak semmi köze nincs beteg gyerekekhez. Ami saját: tavasszal kérik az egy százalékot, még játékot is hirdetnek, tabletet sorsolnak ki azok között, akik megosztják a felajánlásokat kérő posztjukat. 

A facebookos posztok és a honlapon az egyetlen friss cikkben talált bekezdés alapján egyetlen egy konkrét tevékenységük látszik az elmúlt évekből. Az nem a beteg gyerekek, családjaik vagy a kórházak megsegítése: félévente beszállnak egy egészségnapként hirdetett családi rendezvénybe (idén ősszel és tavasszal Nőtincsen, tavaly Pilisvörösváron). Elsősorban azért, hogy 200 gyerek számára ingyenes ételintolerancia tesztet végezzenek el. Nem rászorultsági alapon, jelentkezési sorrendben. Az alapítvány bőkezűen fizet érte, alkalmanként 11 millió forintot. Az eseményen készült fotók alapján ez erősen az 55 ezer forintos tesztet forgalmazó cég reklámja is. 

A beszámolókból kinyerhető töredékes információk alapján az elmúlt években ezekre a tesztekre összesen megközelítőleg százmillió forintot fordíthatott az alapítvány, és mindig ugyanattól a cégtől vásárolták ezeket. Csak egy példa a 2011-es beszámolóból, ami beszédesen mutatja az arányokat:

  • kórházból hazatérő beteg gyerekeknek steril szoba és élhetőbb környezet kialakítása 607 296 forint értékben    
  • az alapítvány által megfinanszirozott ételintolerancia vizsgálatok: 21,7 millió forint 

Hogy melyik az a szerencsés cég, amelyiktől ilyen mennyiségben vesz ételintolerancia teszteket az alapítvány, és az milyen viszonyban van az alapítványbirodalom legfontosabb szereplőjével, arról mindjárt bővebben.  

Akik miatt szigorították az egyszázalékos szabályokat

Nemcsak az Országos Állatmentő Alapítványnál és a Gyermekmentő Támogató Alapítványnál nem fedi le hajszál pontosan a tevékenységüket az, amire eredetileg pénzt kérnek. 

Az egyszázalékos adománygyűjtés évekig legsikeresebb, eddig összesen 1,7 milliárd forintot gyűjtő szereplőjénél, a Daganatos.hu-nál sem arra gondolna az ember, hogy gyerekjógaközpontra megy az egy százalék jelentős része. 

Ők stabilan az első helyen álltak az 1 százalékos toplistán, amíg le nem tiltották őket is, a Gyermekmentő Támogató Alapítvánnyal együtt.

2017-ben visszatértek, rögtön a második helyre.