A nagyobb német lapok közül több is nekrológban búcsúzott a héten 87 éves korában elhunyt Konrád György Kossuth- és Herder-díjas írótól. Vasárnap délután az MTI közölt egy szemlét a cikkekről. 

A bajor Süddeutsche Zeitung Frank-Walter Steinmeier német államfő a Konrád özvegyének küldött részvéttáviratából idézett részeket. Ebben az egykori külügyminiszter, jelenlegi államelnök azt írta: 

„Konrád nagy szolgálatot tett nekünk, németeknek azzal, hogy bátran kiállt hazája demokratizálódása mellett és fellépett az európai megosztottság békés feloldásáért”.

Steinmeier szerint a holokausztot és a kommunista diktatúrát egyaránt megszenvedett Konrád „egészen különleges módon volt szemtanúja az évszázadnak, amelyben oly rettenetes tapasztalatokat szereztek az emberek”.

A müncheni lap külön nekrológot is közölt az elhunyt íróról. Ebben azt írják, Konrád a rendszerváltás után is betöltötte a közösségért felelősséget vállaló polgár és „erkölcsi tekintély” szerepét, és mindig felemelte szavát, amikor úgy érezte, hogy veszélybe kerültek az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok. 

A cikk „mintaértelmiségiként” jellemezte Konrádot, akit „régóta összeurópai tekintélyként” tartották számon, idézve Karl-Markus Gauss német esszéista írását, amelyben a szerző félig tréfásan megjegyezte, hogy Konrád alkalmas lenne az „Európai Egyesült Államok” elnöki tisztségére, ha volna ilyen intézmény.

A konzervatív Die Welt Konrád munkásságát és életét összefoglalva kiemelte, hogy egy ilyen életrajz az előző évszázad közepén „szürreális utópiáként” hatott volna, mert Konrád Györgynek  gyermekkorában és ifjúkorában nem a hosszú és teljes élet volt elrendelve, hanem - mint milliónyi sorstársának - az auschwitzi gázkamrák".

Azonban, írja a Welt, Konrád  „minden valószínűségre rácáfolva” szabadságban öregedethetett meg, és - a Berlin-Brandenburgi Művészeti Akadémia elnökeként - vezetője lett egy német akadémiának, amelynek székhelye a zsidódeportálások fő szervezője, Adolf Eichmann egykori irodájától nem messze fekszik. A cikk megemlékezik arról, hogy Konrdád ellenezte, hogy holokauszt-túlélőnek nevezzék, mert nem akarta a tettesek szemszögéből látni vagy láttatni magát. 

A Welt szerint Konrád időskori munkássága kevésbé „kontúros”, viszont ebben a korszakában „liberális politikai kommentátorként” tevékenykedett, és olyan nézeteket hangoztatott a NATO-ról és a háborúról, az EU-ról és Magyarországról, amelyek „nem tették boldoggá sem Orbán Viktort, sem Konrád nyugati rajongóit”.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung hídépítőként jellemezte Konrádot Kelet és Nyugat között. Cikkük szerint míg Konrád a kommunista rendszerben a belső emigrációt választotta, a rendszerváltás után világszerte, és különösen Németországban elismert értelmiségivé vált. Felidézték, hogy az elmúlt időszakban számos évszázados jelentőségű, a népek megbékéléséért kiálló személyiség halt meg, többen magyarok, mint Kertész Imre, Esterházy Péter vagy Heller Ágnes.