Kutatók először mutattak ki légszennyezettség nyomán szervezetbe jutott részecskéket a méhlepények magzati részén. 

Egész konkrétan minden bevizsgált placenta-szövetben, köbmilliméterenként több ezer nanorészecskét mutattak ki, ami bizonyítéka annak,  hogy az anya által belélegzett, a motorok által, vagy akár égetés útján keletkező részecskék képesek behatolni a placentába, és közvetlenül elérhetik a magzatot.  

Az összefüggés a vetélések száma és a koraszületések közt idáig is bizonyított volt. A most publikált kutatás azt bizonyítja, hogy a részecskék közvetlenül károsíthaják a magzatot, nem csak közvetetten, a kihordó anya szervezetén, illetve az azáltal kiváltott reakciókon keresztül. 

A Nature Communications-ben publikált kutatás során 25 nem dohányzó nő placentáját vizsgálták meg egy lézeres technológiával a belga Hasselt városában, ahol jócskán az uniós ajánlás alatt van a légszennyezettség. 

Minden esetben találtak nanorészecskéket a méhlepény magzati részében, és arányuk aszerint nőtt, hogy a vizsgált nők milyen közel laktak a nagyobb forgalmú útszakaszokhoz. Aki főút mellett lakott, annál 20 ezer nanorészecskét is találtak, aki távolabb, annál a szám ennek a fele is lehetett.

A légszennyezettség minden élő organizációra káros, minden egyes emberi sejtre, de különösen igaz ez a még fejlődésben lévő szervezetek sejtjeire.  

És bár a légszennyezettség sok helyen csökken a közlekedési szabályozások szigorítása miatt, a világ populációjának 90 százaléka még mindig olyan helyen él, ahol szintje meghaladja a Világegészségügyi Szervezet, a WHO által egészségesnek vagy ajánlottnak mondott szinteket. (Guardian)