Focistaként születne újjá a világ- és Európa-bajnok öttusázó, mert akkor sokkal kevesebb teljesítményért jóval többet kereshetne

A Nemzeti Sport látogatta meg a csapatban világ- és Európa-bajnok öttusázót, Alekszejev Tamarát egy edzésén. Az interjúban a jövő évi olimpiára való felkészülés mellett beszélt a lehetőségeiről, illetve arról, hogy mennyire érzi magát megbecsülve: 

„Hogy őszinte legyek, én nem keresem halálra magam. A mi egyesületünk, a Volán Fehérvár a legszegényebb itt Székesfehérváron,  a minimálbért keresem, és ahhoz kapok egy kis ösztöndíjat. Minden hónapban mondom, hogy szeretnék fizetésemelést, de nincs rá keret. Az öttusában csak a legjobbaknak van esélyük arra, hogy magas összegeket keressenek. Annyira nem nézett sport, a szponzorok is inkább a csapatsportokat támogatják. Szóval, nem lehet annyira jól megélni belőle, nem egy focistaállás. Ha újraszületnék, lehet, hogy focista lennék, mert fele ennyit kellene edzenem, és nem kellene nagy eredményeket elérnem, mégis többet keresnék. Én ha megnyerem az Eb-t, kapnék 2-3 milliót, ők kijutottak az Eb-re, kaptak fejenként tízet. Értem, én hogy sokkal nézettebb, de amennyit beleteszek az öttusába. Hálátlan sport az öttusa.”

És persze, Európa más országaiban is bevett dolog, hogy a labdarúgók sokkal többet keresnek, mint a kevésbé nézett, felkapott sportok képviselői. Csakhogy ott ez a bérkülönbség elsősorban a jegyeladásokból, a tévés jogdíjakból és a piaci alapon működő hirdetők szponzori pénzéből áll össze. Míg Magyarországon politikai szándék alapján öntik a közpénzt, azaz a TAO-t a labdarúgásba, és mint nemrég kiderült, ennek lett eredménye, hogy két év alatt 35 milliárd forintot költöttek az NBI-es csapatok bérekre. 

A legtöbbet költő fociklubok egyike épp a székesfehérvári, ahol már úgy látják, sikerült elérniük a Bundesliga szintjét. Igaz, ennek ellenére a lichtensteini Vaduz elég simán ejtette ki a Videotont idén az Európa-ligából.