Az Index írt az Eurostat friss felméréséről, hogy egy új felmérés szerint a magyarok nagyon elutasítóak a melegekkel szemben, és ennek a mértéke látványosan nőtt az elmúlt négy évben. Az EU-ban a magyarokat zavarja a legjobban, ha egy munkatársukról kiderül, hogy homoszexuális, 10-ből 7 magyart zavar, ha két férfi megfogja egymás kezét, az EU-s átlagnál itt mégis többen mondják azt, hogy nagyon ritka a szexuális orientáció alapján történő hátrányos megkülönböztetés.

2015 óta 13 százalékkal 69 százalékra nőtt azok aránya, akik kényelmetlenül érzik magukat, ha két meleg férfi egymás iránt nyilvánosan mutatja ki az érzelmeit (megfogják egymás kezét vagy megcsókolják egymást).

Vera Jourova, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős tagja – aki most a jogállamiságért felelős biztos lesz – azt mondta: az LMBTI közösséggel szembeni ellenérzések EU-szerte továbbra is jelentősek, de tagállamonként eltérnek. Az elfogadottság az elmúlt öt évben átlagosan javult.

Az európaiak 53 százaléka azt mondta, az országukban elterjedt a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés, 76 százalék pedig egyetért abban, hogy a homoszexuális, leszbikus vagy biszexuális embereknek ugyanolyan jogokkal kell rendelkezniük, mint a heteroszexuálisoké. A svédek 98 százaléka szerint az LMBTI-személyeknek egyenlő jogokat kell biztosítani, a magyarok 48 százaléka gondolja ugyanezt, és a legalacsonyabb arány a szlovákoké (31 százalék).

A magyarok 55 százaléka nem fogadja el, hogy semmi rossz nincs az azonos neműek szexuális kapcsolatában, ebben az EU-s átlag 24 százalék. Az azonos neműek házasságát a magyarok 61 százaléka utasítja el, az EU-s átlag itt 26 százalék, a svédeknél a legkevesebb, 6 százalék. Az EU-ban nálunk utasítják el a leginkább azt, hogy a transznemű vagy transzszexuális emberek identitásuknak megfelelő személyazonosító okmányt kapjanak. Magyarországnál ez 72 százalék, az EU-s átlag 29 százalék, ez a legkevésbé a spanyolokat zavarná (8 százalék). Az EU-ban arányaiban a magyarok tiltakoznak az ellen legtöbben (77 százalék), hogy a hivatalos dokumentumokban a „férfi” és a „nő” mellett egy harmadik lehetőség is legyen. Abban is negatív listavezető Magyarország, hogy itt tartanák arányaiban a legtöbben rossz ötletnek, ha az iskolai tananyag része lenne a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos ismeretek.

Magyarország jóval az EU-s átlag alatt, a mezőny utolsó 4-5 helyén áll az azonos neműekkel kapcsolatos kérdések megítélésében. A magyarokon kívül még a balti államok és Románia meg Bulgária lakói utasítják el leginkább az azonos neműek kapcsolatát és a jogaikat. (Index)