Egy hónapja fogadta el az Országgyűlés az Alaptörvény 9. módosítását és az örökbefogadással kapcsolatos jogszabályok módosítását. Mennyiben változtatott ez a nem heteroszexuális emberek megítélésén? Hogyan élik meg jogaik szűkítését a hazai LMBTQ közösségek és emberek? Szekeres Zsolt jogász kollégánk személyes hangú írása.
Világossá kell tenni újra és újra, hogy mindenféle nemű és szexuális orientációjú embertársunk egyenlő. Ez nem pártpolitikai kérdés, hanem egyetemes emberi minimum.
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint nekünk azok az értékek kellenek, amiket több mint 2000 éve Isten az emberek lelkébe írt.
És azért is, hogy középületekre se lehessen kirakni az erőszakos, „sátáni csoport” jelképét, a szivárványzászlót – mondta Toroczkai László, az újraválasztott pártelnök.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság elmarasztaló döntése után az uszoda bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, de 2018 júliusában a Fővárosi Törvényszék a kérelmet elutasította. Most végleg feladták a harcot.
Az ünnepet ebben az évtizedben teljesen kisajátították a szélsőjobboldali csoportok, idei menetükön a varsói városháza becslése szerint 47 ezren vettek részt.
Írásba adták, hogy a gyermek- és fiatalkorúak szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését károsíthatja, ha két, együtt kólát ivó férfit látnak egy fotón.
Az Eurostat adatai szerint Magyarország jóval az EU-s átlag alatt, a mezőny utolsó 4-5 helyén áll az azonos neműekkel kapcsolatos kérdések megítélésében.
Ezt sajnos sosem tudjuk meg, pedig biztos sok kérdést lehetne feltenni azoknak, akik mindig egyetértenek Orbán homofób udvari bolondjaival abban, hogy a Pride undorító.
Trombitás Kristófék a köztévében azon gondolkodtak, hogy a homoszexualitást terápiával leküzdő szakemberek miért félnek előbújni, és bemutattak egy nemzetközi keresztény szervezetet, ami abban hisz, bárki megválaszthatja az identitását, csak erről a gyerekeknek nem szabadna szólni.