„Mert a pesti lakosság / nagy része tép / ha tudnád, hányan, befosnál: /
ott van a technósnál, a szekusnál, a hekusnál”
– Akkezdet Phiai

A kormánypárt az utóbbi hónapokban újabb támadást intézett a véleménynyilvánítás szabadsága ellen. Mindez a tizenötödik alaptörvénymódosítás keretein belül történt, de látványos előrelépést mutat az átláthatóságinak nevezett törvény is, hiába halasztja a hatalom az áttolását.

Maguk a módosítások első látásra nem a szólásszabadsághoz köthető jogkörökben történtek, hanem a kormány által tematizált ügyek környékén: a kábítószerről folyó diskurzus ellehetetlenítése a drogtörvény módosításán, míg az LMBTQ kérdésekről való párbeszéd a gyermekvédelmi, valamint a gyülekezési jogkörök módosításán keresztül zajlik. A Szuverenitásvédelmi Hivatal jogkörbővítése pedig számos más, a civil szervezetekre és az egyesülési jogokra vonatkozik.

Az érintettek köre lassan, de biztosan bővül: a független sajtón és a civil szervezeteken túl már a kormány számára érzékeny témákban megszólaló bármilyen státuszú szereplők is érezhetik a politikai nyomást. Erre jó példa a Pogány Induló nevű repper, Szirmai Marcell esete Horváth László drogügyi kormánybiztossal.

Pogány sztori

„A drogmarketinges színpadfényben és lájktengerben népszerűsíti a használatot, közben a terjesztő félhomályban keresi a pénzt. Számomra bűntársak mindketten” – posztolta Facebookra a drogügyi kormánybiztos május 27-én egy Szirmairól készült képpel. Aznap nem sokkal korábban a rapper egyik fellépéséből is kitett egy részletet, amin Szirmai a színpadon állva a rajongók ujjongása közepette a következőket mondja:

„Szarok az új törvényekre, kurvára leszarom egyébként. Csak egyedül benneteket féltelek. Hogy ha én meg bemegyek, akkor egyszer úgyis kijövök, és folytatjuk a bulit. Ezért nagyon halkan kérdezem meg, hogy rendőr meg ne hallja, szívtatok ma rendesen?”

Ezt az egyébként Szirmai koncertjein részben bevett megszólalást a posztban Horváth szintén drogmarketingként és bűnként értékelte. A kampányba beszállt FankaDeli kereszténykonzervatív rapper is. Neki szintén 27-én jutott eszébe kampányt indítani Pogány Induló ellen, és a módosult drogtörvényre hivatkozva érvelt a rapper fellépésének betiltása mellett egy kecskeméti klubban. FankaDeli korábban a BSW formáció ellen is felszólalt, mert szerinte a páros szövegei trágárak és nőgyűlölők, amit ingyenes, gyerekek által látogatható eseményen (Ifjúsági Fesztivál) helytelennek tartott volna.

(Kis kitérő, de a Bronx posztindusztriális átalakulásából kivirágzott hip-hop kultúra hagyományát a zenéjében továbbvivő FankaDeli kiállása az elhallgattatás mellett minimum ellentmondásos. A leépülő városban magára hagyott, gazdaságilag lecsúszott kisebbségek számára a hip-hop, azon belül pedig a rap volt az az eszköz, amelyen keresztül az egyébként alulképviselt közösségek képesek voltak kifejezni magukat, és hangot adni magukról, problémáikról és kultúrájukról.)

Az ügy a következő napokban azzal folytatódott, hogy Gyulán az EDÜ Gyulai Diákfesztiválján tartott koncertjén Szirmai arról beszélt, hogy a szervezők megkérték, ne tegye fel azt a kérdést, amit mostanság mindig fel szokott tenni. A már idézett szívós kérdésről van szó. Erről aztán Szirmai menedzsere azt mondta, a mondatokat kiforgatták, ilyen kérés nem történt. A koncerten ettől függetlenül zúgott fel a közönség részéről a „mocskos Fidesz” örökzöld rigmus.

Meglepő fordulat a történetben, hogy Gyula fideszes polgármestere az eset után kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, mondván olyan kritikák érkeztek „a nemzeti oldalról”, amilyenek korábban „a globalisták részéről volt szokásban”. „Amióta polgármester vagyok, fellépett itt a Quimby, Péterffy Bori, Azahriah és számos más ellenzéki beállítottságú, hovatovább betegesen kormány- és Fidesz-gyűlölő zenekar és előadó. Nem a politikai nézeteik miatt kaptak meghívást ide, hanem azért, mert van olyan közönség, amelyik őket kedveli” – sorolja posztjában Görgényi, aki szerint „sokféle világnézetű” ember él Gyulán, és hogy azt sem állíthatja senki, hogy „az ún. balliberális szerzők alulreprezentáltak voltak” a városi könyvtár könyvbemutatóin.

A polgármester meglepő módon a kormánypárti szereplőkre jellemző szelektív emlékezet helyett képes volt reflektíven visszaemlékezni a múltba: „Emlékeznek rá, hogy a Beatricét, a P. Mobilt és a Hobo Blues Bandet számos megyéből kitiltotta a helyi pártszervezet? És mit értek el vele az elvtársak? Nekem például ma, 2025-ben is a kedvenceim közé tartoznak ezek a régi bandák és ma is népes közönség előtt lépnek fel, immár Kossuth-díjjal és más állami kitüntetésekkel a »zsebükben«. Szóval nem ajánlom senkinek, hogy politikai alapon akarja megszabni, hogy valaki valahol felléphet-e. Az a 70-es, 80-as évek agitprop szellemisége, amihez nem szabad visszatérni.”