Az Európai Bizottság oldalán felszólalók mind uniós jogot sértőnek ítélték az orosz mintára született propagandatörvényt.

A fogyasztóvédelem azért indított pert a Líra ellen, mert az egy kecskeméti üzletében egy templom bejáratától kétszáz méteren belül árult nemváltást is ábrázoló mesekönyvet.

A kormányhivatal azért szabott ki bírságot, mert a Líra nem fóliázott le egy melegekről szóló könyvet.

Életbe léphet.

Átírták a homofób törvényt: most már a gyanús játékokat is kiszedetnék a kirakatból, a könyvkiadóknak pedig a saját könyveikről kell jelentést írniuk.

A könyvszakma 2021 óta több fórumon jelezte, hogy a törvény könyvkereskedőkre vonatkozó pontjai nem egyértelműek, belső ellenmondásokat és nyelvtani hibákat tartalmaznak, több más jogszabályba ütköznek, a bírságolás során pedig a törvényt szelektíven betartva, a piac szereplői számára kiszámíthatatlan módon járnak el a hatóságok.

Abszurd helyzetek és egyre látványosabb szélsőséges megnyilvánulások mutatnak rá arra, hogy a propagandatörvény homályos megfogalmazása miként dermeszti meg és készteti öncenzúrára az érintetteket. Interjú Mihály Eszterrel, az Amnesty International Magyarország kutatójával.

Kérdéses, hogy vajon az ítélet után a jogalkotó beszúrja-e a vesszőt, amely miatt értelmezhetetlen a homofób törvény.

A törvény megszegéséért akár több évnyi börtönbüntetés járhat, bár nem tudni, kik esnek a hatálya alá.

Kezdeményezték, hogy nyilvánítsák szélsőséges szervezetté.

Joumana El Zein Khouryt meglepte a döntés.

A TV2 le is adta a műsort. Az előadók szerencséje, hogy az a vonatkozó törvény elfogadása előtt készült.

A fóliaszabadító akciót magyar kiadók is támogatták.

Eddig minden nagyobb hazai könyvesbolt polcain megtalálható volt, és sorozat-adaptációja is fut a Netflixen. Az alapsztori: két fiú egymásba szeret.