„A brüsszeli gőzhenger már elindult. Patrióta kormányunk megvédte a magyar gyermekeket az agresszív LGBTQ-propagandától. Most a brüsszeli birodalom visszavág. Nem adjuk fel a harcot Európa lelkéért!”

Ezt írta ki Orbán Viktor angolul a Twitterjére kedden, reagálva az EU bíróságának ítéletére, miszerint jogsértő a homofób törvény. Említésre méltó, hogy magyarul nem posztolt erről sehol a miniszterelnök, és a fideszes média se nagyon foglalkozott a reakciójával. Az Origo „pedofilpárti brüsszeli intézményekről” cikkezett, de inkább névtelen kommentelőket idézett Orbán Viktor helyett.

Aztán jött szerdán Orbán Balázs hosszú posztja, amit viszont már a propagandagépezet minden tagja címlapon hozott.

Ez azt jelzi, hogy a Fidesz vissza akarja hozni a fókuszba a gendertémát.

A leköszönő politikai igazgató igen tárgyszerűen írja le, hogy „ez az ügy túlmutat önmagán: a Bíróság nem csak azt mondta ki, hogy a magyar gyermekvédelmi törvény ellentétes valamely uniós jogszabállyal, hanem először fordult elő kötelezettségszegési eljárásban, hogy az Európai Unió Bírósága megállapította az Európai Unióról Szóló Szerződés 2. cikkének, vagyis az Unió alapvető értékeinek (az emberi méltóság, a szabadság, a kisebbségek jogainak védelme, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, a szolidaritás) megsértését.” Aztán viszont elragadtatja magát az eddig kampányfőnökként bizonyító Orbán:

„Brüsszel ezzel a döntéssel az uniós jog és az Unió alapértékeinek részévé tette a genderérzékenyítést, amelyet a fenti precedens alapján szinte semmilyen módon nem lehet korlátozni. Ez példátlan, nem véletlen az esettel kapcsolatos teljes nemzetközi felháborodás a konzervatív, jobboldali körökben.”

Az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös reakciója szerint viszont az Európai Unió Bírósága (EUB) azt mondta ki, hogy az EU közös értékei olyan „vörös vonalat” jelentenek, amelyek megsértésekor az unió alkotmányos modelljének védelme érdekében válaszra van szükség.

A hazugságok hálója

Kissé körülményes elmagyarázni, mi Orbán Balázs állítása, ugyanis már megint mélyre kell ásni a hazugságok vermében, hogy onnan valami értelmes állítást felszínre tudjunk hozni.

A döntés összefoglalója magyarul is olvasható, és még érthető is, ajánlom mindenkinek, mert közel sem térek ki minden részére. Pont az az érdekes, hogy milyen sok baj van ezzel a törvénnyel, és miközben olvassa az ember a bíróság indoklását, az első érdemi közlésen már meg is akad a szeme: „Magyarország több szinten is megsértette az uniós jogot: a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó elsődleges és másodlagos jogot, az Európai Unió Alapjogi Chartáját, az EUSZ 2. cikket és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).” Ebből elég egyértelmű, hogy „a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről, valamint a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi LXXIX. törvény”, amit mi propaganda- vagy homofób törvényként is emlegettünk, mennyi szempontból aggályos. Míg a fideszes propagandában Orbán Balázs posztjának szemléje azt a címet kapta, hogy Út az óvodába program: Brüsszel utat nyitott a pedofiloknak és transznemű aktivistáknak a magyar óvodákba, addig a valóságban a törvény messze nem csak erről szól.

Nem véletlenül érkeztek például bejelentések a TV2 ellen, többek között a Hunyadi sorozat leszbikus jelenete miatt. A törvény rendelkezései közül ugyanis, bár elvileg a kiskorúak védelmét szolgálják, több is „lényegében az olyan tartalmakhoz való hozzáférés tilalmát vagy korlátozását eredményezi, amelyeknek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérésnek, a nem megváltoztatásának vagy a homoszexualitásnak a megjelenítése vagy népszerűsítése”. Tehát messze nem csak gyerekekről van szó, de

a kormány és propagandája állításaival szemben az EU Bírósága kifejezetten megerősíti, hogy az uniós jogban az ilyen korlátozások igazolhatók a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdításával,

illetve a szülők azon jogának biztosításával, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak. A bíróság „különösen hangsúlyozza”, hogy a tagállamok mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek, hogy milyen tartalmak károsíthatják a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődését. Viszont: ezt a mérlegelési mozgásteret a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának tiszteletben tartásával kell gyakorolni.

A bíróság azt állapította meg, hogy a törvény vonatkozó részei azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy minden ilyen jellegű megjelenítés vagy népszerűsítés konkrét tartalmától függetlenül alkalmas arra, hogy sértse a gyermek mindenek felett álló érdekét. Márpedig az ilyen megközelítés bizonyos nemi identitások és szexuális irányultságok előnyben részesítését jelenti másokkal szemben, akiket ezáltal megbélyegeznek. A bíróság szerint a kiskorúakat úgy is „megfelelő védelemben lehet részesíteni az életkoruknak nem megfelelő műsorszámokkal szemben, hogy nem alkalmaznak ezen az alapon nemen és szexuális irányultságon alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést”.

Vagyis a következtetés az, hogy lehet korlátozni mindenféle tartalmakat, lehet védeni a gyerekeket mindenfélétől, a tagállamok erről dönthetnek saját hatáskörben, ahogy arról is, hogy ki mit taníthat. De ezeknek a korlátozásoknak nem lehet az alapja vagy célja a szexuális alapú kirekesztés.

A magyar civilek összefoglalója szerint az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást” népszerűsítik vagy jelenítik meg.

„2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, hogy jogalapot teremtsen a Pride-felvonulások vagy az LMBTQI emberek jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők kriminalizálására és a résztvevők megbírságolására. Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult” – írja a három szervezet, akik figyelmeztetnek: az Európai Unió Bíróságának döntése alapján az új országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti.

A két Orbán nyilatkozatai alapján a Fidesz ismét ezt a témát akarja kiaknázni.