Pert nyert a Líra a homofób törvény vesszőhibája miatt, nem kell 12 milliós bírságot fizetnie
február 08., 16:20
A Kúria új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely a Líra javára döntött a kormányhivatallal szemben a vesszőügyben
A Kúria csütörtökön új eljárásra kötelezte az első fokú bíróságot, amely egy vesszőhibára hivatkozva korábban a Lírának adott igazat egy fólia nélkül árusított könyv miatt kirótt bírság ügyében a kormányhivatallal szemben, számolt be a tárgyalásról a Telex.
A fogyasztóvédelmi hivatal 2023 júliusában szabott ki a Lírára 12 milliós bírságot a homofób, gyermekvédelminek nevezett törvényre hivatkozva, amely szerint a homoszexualitást megjelenítő, gyermekeknek szóló termékeket csak elkülönítve, fóliacsomagolással árulhatók.
Azazhogy erről szólna, ha a jogalkotó nem ejtett volna egy aprócska vesszőhibát: „Születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, a szexualitást öncélúan ábrázoló, valamint a homoszexualitást megjelenítő, illetve népszerűsítő, gyermekeknek szóló termék a többi terméktől elkülönítve [vesszőhiány] csak zárt csomagolásban forgalmazható.”
Ez alapján csak az elkülönítve árult homoszexualitást megjelenítő könyveket kell csomagolni – arról azonban nincs szó, hogy mikor kéne elkülöníteni őket. Ezt használta ki a Líra is, amikor pert indított a Fővárosi Kormányhivatal ellen. Az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék is így látta a dolgot, mert a Líra javára döntött az ügyben mondván, hogy „a magyar nyelv szabályai legalább olyan köztudottak, mint maguk a társadalom jogviszonyait szabályozó jogszabályok”.
A Telex beszámolója szerint azonban a csütörtöki tárgyaláson a Kúria kimondta, hogy az első fokú bíróság helytelen jogi következtetésre jutott, mert nem vette figyelembe a fóliázást előíró jogszabály célját. A Kúria szerint világos, hogy mi volt a rendelet célja, mivel a szövegben nincs utalás feltételes módra, hiába hiányzik a vessző a szóban forgó résznél. Tehát a rendelet egészéből nem következik az az értelmezés, hogy az elkülönített könyveket kell csak lefóliázni.
A kormányhivatal jogi képviselője lényegében azzal érvelt, hogy az első fokú bíróság nyelvtani szempontból vizsgálta a kormányrendeletet, holott az indoklás alapján egyértelmű volt a jogalkotó célja. A Líra jogi képviselője viszont amellett érvelt, hogy a kormányrendelet módosításával a jogalkotó gyakorlatilag elismerte, hogy a rendelet mást jelentett korábban. A jogi képviselő elképzelhetetlennek nevezte, hogy egy jogszabály értelmezése nem magából a jogszabály szövegéből induljon ki. Egy könyvesbolt nem felelős a jogalkotó hibájáért, nem dolga, hogy kitalálja, mi lehetett a célja a jogalkotónak, mondta.