Elindították Trump ellen az alkotmányos vádeljárást, most mi lesz?

444 Hírlevelek
Hírleveleink házhoz visznek mindent, amit tudni kell.

Nancy Pelosi, az amerikai képviselőház demokrata elnöke, miután egyre biztosabbnak tűnik, hogy Donald Trump legfőbb riválisa, Joe Biden elleni vizsgálatra próbálta rávenni Ukrajna elnökét, kedden bejelentette, hogy hivatalosan is megindítják az alkotmányos vádeljárást az Egyesült Államok 45. elnöke ellen. Az amerikai történelemben ezidáig két elnök ellen emeltek alkotmányos vádat, és egy harmadik, Richard Nixon ellen indították el az eljárást. Nixon még azelőtt lemondott, hogy vádat emeltek volna ellene. Bill Clintont és Andrew Johnsont végül nem ítélte el a tárgyalást lefolytató szenátus.

Mit kezdtek el most?

Alkotmányos vádat az amerikai törvények szerint a képviselőház emelhet a regnáló elnök ellen, ehhez elég egyszerű többséggel dönteniük. Pelosi kedden még csak a vádeljárás megkezdését jelentette be, vagyis most a Trump ellen hat képviselőházi bizottságban ilyen-olyan ügyekben zajló vizsgálatokban eddig feltártak alapján kezdik meg a vád összeállítását a képviselőház illetékes igazságügyi bizottságában. Ez a bizottság amúgy már folytat egy ilyen vádelőkészítő eljárást, még az oroszügyi vizsgálatot lezáró Mueller-jelentés alapján - de ez utóbbi eljárást a demokrata vezérkar nem támogatja, így abból valószínűleg semmi sem lesz.

Nem úgy a mostaniból. Már pusztán a tény, hogy a házelnök jelentette be az eljárás megkezdését, jelzi, hogy Pelosi és a demokrata vezérkar biztos a dolgában, vagyis abban, hogy elég támogatást tudnak szerezni a képviselőházban a vádemeléshez. A New York Times sorban nyilatkoztatja a 435 képviselőt arról, hogy támogatja vagy ellenzi a vádemelést. Összesítésük szerint a demokrata frakció 203 tagja támogatja, vagyis már most is csak tizenöt szavazat hiányzik a szükséges többséghez. 13 demokrata képviselő még nem nyilatkozott, 19-en nyilatkoztak úgy, hogy nem most, vagy egyáltalán nem kéne vádat emelni Trump ellen - a nagy nevek közül Tulsi Gabbard elnökjelölt-jelölt és Donna E. Shalala tartozik ebbe a csoportba, bár Shalala például azt mondja, hogy ha a képviselők nem tekinthetnek bele abba a panaszba, amit egy titkosszolga tett Trump ellen, akkor neki se lesz más lehetősége, mint megszavazni a vádemelést.

De ne szaladjunk ennyire előre, ahhoz, hogy egyáltalán szavazhassanak bármiről, az igazságügyi bizottságnak össze kéne állítania a vádiratot. A bizottság most a már folyamatban levő vizsgálatok eredményeiből szemezgetve állíthat össze egy vádiratot, és amennyiben a bizottság többsége úgy ítéli meg, hogy az abban foglaltak kimerítik az alkotmányos követelményeket, akkor a képviselőház elé terjesztik a vádiratot, amely aztán egyszerű többséggel dönt a vádemelésről.

Magát a tárgyalást már a Szenátus folytatja le a Legfelsőbb Bíróság legfőbb bírája - jelen esetben John G. Roberts - vezetésével. Az elnök elítéléséhez már nem elég az egyszerű többség, a szenátorok kétharmadának szavazata kell hozzá. A szenátusban a demokratáknak még egyszerű többségük sincs, Trump elítéléséhez húsz republikánus szenátor szavazataira is szükség lenne.

Többségük birtokában a republikánusok a szenátusban akár azonnal, érdemi tárgyalás nélkül is elvethetnék a vádat.

Mennyi ideig fog tartani ez az egész?

Jó kérdés. Sem az alkotmányban, sem az alkotmányos vádemelésről szóló legaktuálisabb szakirodalomban (.pdf) sem találtam semmilyen utalást időkorlátokra.